Munkahelyi dohányzás – avagy az idő pénz?
Az utóbbi időben bejárta a magyar és a világsajtót a hír, amely szerint egy japán cég évi 6 nap fizetett szabadságot ad a nemdohányzó munkavállalóinak, ezzel is ösztönözve a dohányzásról való leszokást és a dohányszünetek megszűnését.
Magyarországon ilyen üzleti döntésről nem tudunk, de a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének segítségével megvizsgáltuk a munka helyett dohányzással töltött idő kérdéskörét.
Szinte minden munkahelyen van olyan munkatárs, aki naponta többször dohányszünetet tart, hogy amíg a kollégák dolgoznak, ő káros szenvedélyének hódoljon. Természetesen a szünetek száma és hossza megkerülhetetlen tényező, azonban kijelenthetjük, hogy a dohányos kollégák kevesebb időt töltenek munkával, mint a nemdohányzó társaik.
Mi az a dohányszünet?
Dohányzáshoz vagy dohányszünethez való jog egy jogszabályban sem található és az ilyen jellegű igény egy jogszabályból sem vezethető le.
A dohányszünet munkajogi szempontból munkaközi szünetnek minősíthető, amelyből napi több mint hat óra munkaidő esetén 20 perc, míg napi több mint kilenc óra munkaidő esetén 45 perc illeti meg a munkavállalót. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával, akár napi több részletben kell kiadni a munkavállalónak. Az, hogy a munkavállaló mivel tölti a munkaközi szünetet (ebéd, dohányzás stb.) a munkavállaló döntésén múlik.
Számos munkahelyen azonban nincs szabályozva a kérdés és a dohányos munkatársak a munkaközi szüneten túl, munkaidőben járnak ki dohányozni. Ezért munkáltatói szempontból mindenképpen foglalkozni kell a kérdéssel és még a munkaviszony kezdetén érdemes lefektetni a dohányzás kereteit - mutat rá dr. Weidinger Péter, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Mit érdemes szabályozni?
Tekintettel arra, hogy a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény alapján a munkahelyeken a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni, ezért elsősorban a dohányzásra kijelölt helyet kell meghatározni. Magát a dohányzásra kijelölt helyet pedig felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával szembetűnő módon meg kell jelölni.
Tekintettel arra, hogy a dohányszünetek alatt a munkavállaló nem végez munkát, így fontos a dohányszünetek hosszát és maximális napi számát is rögzíteni, hogy elkerülhetők legyenek a dohányzásból adódó későbbi konfliktusok.
Hol érdemes szabályozni?
A dohányzás kérdésének szabályozása jelentős kérdés – különösen, ha a munkavállaló láncdohányos - azonban nem olyan horderejű problémáról van szó, amelyet a munkaszerződésben kellene szabályozni.
A Munka Törvénykönyve írásbeli tájékoztatási kötelezettséget ír elő a munkáltató részére, amely tájékoztatási kötelezettségnek a munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni. Ebben a dokumentumban kell tájékoztatni a munkavállalót a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Ebben a munkáltatói tájékoztatóban érdemes lefektetni a dohányzás szabályait és kijelölni a dohányszünetek kereteit - emeli ki dr. Weidinger Péter, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Természetesen más dokumentumban (pl.: Házirend, Munkahelyi szabályzat) is lehet szabályozni a dohányzás kérdését, azonban fontos, hogy a munkaviszony kezdetétől tisztában legyen vele a munkavállaló, hogy mikor és hol dohányozhat. Ki kell emelni továbbá, hogy szabályozás hiányában a dohányzó kollégáknak nem jár több szünet, mint a nemdohányzó munkavállalóknak.
Szankció vagy motiváció?
Mielőtt a munkáltató jelen cikk hatására módosítaná a dohányzókra vonatkozó szabályozását, esetleg szankcionálni kívánná a dohányzó munkavállalóit, érdemes felhívni a figyelmet a diszkrimináció tilalmára. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény ugyanis tiltja a hátrányos megkülönböztetés minden formáját, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport bármely helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt (jelen esetben a dohányzás) kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport (jelen esetben a nemdohányzók) részesül, részesült vagy részesülne. Tehát a dohányosok szankcionálása nem járható út, és kifejezetten jogellenes lépés lenne a munkáltató részéről.
Ezzel szemben a nemdohányzó (ill. dohányszünetről lemondó) munkatársak előnyben részesítése - és ezáltal a dohányzásról való leszokáshoz történő hozzájárulás - járható út lehet, akár a bevezetőben említett további szabadság, akár egyéb juttatás adásával.
Kapcsolódó cikkek
- Az egyik legjobb munkahely a Profession.hu
- A jövő munkahelye: Robotként vagy velük együtt fogunk dolgozni?
- A Fujitsu szerint a mesterséges intelligencia határozza meg a jövő munkahelyét
- A KPMG a 7. legjobb munkahely a Consulting magazin listáján
- Azok vagyunk, amit megveszünk?
- Az európai munkavállalók számára kulcsfontosságú a munkahelyi digitális innováció
- A rejtett irodai költségek
- Az Oracle 1000 új értékesítő munkatársat vesz fel az EMEA régióban
- A napi 8 óra szenvedéstől a lelkes munkavégzésig
- Az EPAM vigyáz munkavállalói gyermekére a nyáron
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Szemben a sztereotípiákkal: a nők, a tudomány jövőjének alakítói
Április negyedik csütörtökén az infokommunikációs szektor női szereplői előtt tisztelgünk. Az immár 15. éve ünnepelt Lányok az információ- és kommunikációtechnológiában (Girls in ICT) nemzetközi napja arra biztatja a fiatal lányokat, hogy merjenek nagyot álmodni és bátran helyezkedjenek el STEM* vagy IKT** szakmában. Idén a női vezetők és elengedhetetlen mentori szerepük kerül középpontba a világnapon, amely a Megoldások a holnapért résztvevőit is megihlette.
Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás
Bár a honfitársaink szerint a közösségi média veszélyesebb a gyerekekre nézve, mint a tömegközlekedés, a 6-14 évesek harmada mégis rendszeresen használja a social mediát – derült ki egy friss, országos kutatásból. Az egyik leggyakoribb probléma az online térben a bántalmazás, ami akár minden 5. gyereket érinthet. A kitöltők harmada nem szokott a családjával beszélni az internetes tér veszélyeiről, pedig a tudatosítással a legtöbb ilyen helyzet megelőzhető vagy kezelhető lenne.
A Zyxel Networks fokozza a kiberbiztonságot, hogy megfeleljen a NIS2 irányelvnek
Tekintettel a kiberfenyegetések növekvő gyakoriságára és összetettségére, az EU 2016 óta hatályos NIS-irányelve ma már nem felel meg mindezeknek. Az új iteráció, amely 2024. október 18-án lép életbe, lehetőséget kínál a kiberbiztonsági erőfeszítések fokozására. A Zyxel Networks, a biztonságos, mesterséges intelligencia és felhőalapú hálózati megoldások egyik vezető szolgáltatója olyan termékeket kínál, amelyek megfelelnek az NIS2 irányelv követelményeinek, és hatékony védelmet nyújtanak a fejlett támadásokkal szemben.
Az AI és a fenntarthatóság területén nő az igény leginkább a munkavállalókra
A gyors technológiai fejlődés, a fenntarthatóság iránti fokozódó igény korszakában bizonyos munkaterületek jóval keresettebbé válnak. Az ezekkel a szakismeretekkel rendelkező munkavállalók iránti kereslet a magyar munkaerőpiacon is egyre növekszik. A Munkahelyeink.hu összegyűjtötte a kapcsolódó pozíciókat, illetve azt, hogy mire van szüksége a munkavállalóknak, hogy megszerezhessenek egy ilyen állást.