Nyakunkon a GDPR
A GDPR bevezetésének határideje lassan lejár, ezért Magyarország vezető BPO (Business Process Outsourcing) vállalata, a Process Solutions összeszedte azokat a főbb intézkedéseket, amelyekre a cégeknek még a május 25-i határidő előtt érdemes odafigyelni, illetve megvizsgálta az érintettek jogainak körét is.
Az Európai Unió - már hatályban lévő - általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) 2018. május 25-től már alkalmazni is tudni kell. Mindez jelentős és közvetlen hatással bír a szervezetekre nézve, mivel szinte minden cégre vonatkozik, amely bármilyen módon kapcsolatban áll magánszemélyekkel, és személyes adatok kezelésében és/vagy feldolgozásában érintett, tekintet nélkül arra, hogy EU-n belül vagy kívül tevékenykednek.
Mi számít rossz gyakorlatnak adatkezelőként vagy adatfeldolgozóként?
A rendelet két nagyon fontos dolgot különböztet meg, miszerint a vállalatok adatkezelői és adatfeldolgozói minőségbe is kerülhetnek. Például a bárszámfejtői szakmában mind a két oldalnak meg kell felelni, mivel munkáltatóként megjelenik adatkezelőként, az ügyfelek felé pedig adatfeldolgozóként is. Íme néhány példa, hogy mik számíthatnak rossz gyakorlatnak:
- A meghatározott időn túl email címek tovább tárolása
- Hozzájárulás nélküli adatok felhasználása bármilyen célra
- Illetéktelen kezekbe történő adatkiadás
- Titkosítatlan eszközön személyes adatok hordozása
- Az érintett adatainak törlésére irányuló kérelem után, az adatok marketing célú további tárolása vagy használata
- Személyes adatok továbbítása, a megfelelő védelem biztosítása nélkül
- Személyes adatok felügyelet nélkül hagyása pl. íróasztalon vagy képernyőn
- Gyermekek személyes adatainak begyűjtése, használata szülői belegyezés nélkül
Mik a magánszemélyek jogai a GDPR-ban?
A rendeletet megannyi elemzésnek vetették már alá, azonban azt is érdemes megvizsgálni, hogy az érintetteknek, a munkavállalóknak milyen jogai vannak. A teljesség igénye nélkül, néhány hétköznapi példán keresztül bemutatjuk, hogy magánszemélyként miként élhetünk ezekkel a május 25-i bevezetés után.
- Tájékoztatáshoz való jog – „Szeretném megtudni, hogy milyen adatokat tárolnak rólam és azt mire használják.”
- Hozzáféréshez való jog – „Hozzá szeretnék férni az adataimhoz, hogy lássam, hogy milyen adatokat tárolnak rólam.”
- Helyesbítéshez való jog – „Javítani szeretném hibásan rögzített adataimat.”
- Törléshez való jog (elfeledtetés) – „Szeretném, ha törölnék az adataimat.”
- A feldolgozás korlátozásának joga – „Kérem, addig ne használják az adataimat, amíg nem ellenőriztem annak jogosságát.”
- Az adathordozhatósághoz való jog – „Hozzá akarok férni az adataimhoz és ezeket el akarom vinni.”
- Tiltakozáshoz való jog – „Nem akarok hírleveleket és promóciókat kapni.”
Mit tegyünk, ha még nem kezdtünk el felkészülni a rendeletre?
Mivel nagyon szoros a határidő, szinte biztosak lehetünk benne, hogy külső segítség bevonására lesz szükség.
- Kifejezetten fontos, hogy a szervezet azonosítsa, hol keletkezhetnek a cégében személyes adatok. Figyelem! Ha azt gondoljunk, hogy a beszállítóink elsősorban cégek, és velük kapcsolatban nincsen személyes adat, attól függetlenül, ha magánvállalkozásról, vagy egyéni vállalkozásról beszélünk, akkor már vonatkozik rá is a rendelet.
- Figyeljünk a rendelet komplexitására! A papíralapú dokumentumokban, belső rendszerekben, adatbázisokban, emailekben szereplő adatokra is vonatkozik a rendelet!
- Mérjük fel, hol tartunk jelenleg, milyen biztonsági rendszereink vannak! Az ezekre vonatkozó kérdőíveket beszerezhetjük weboldalakról is.
- Készítsünk egy sztenderdizált csomagot, ami tartalmaz munkaszerződéshez kapcsolódó kiegészítéseket, védelmi-adatbiztonsági leírásokat, illetve informatikai kérdéseket, ami leírja, hogyan fogjuk az adatokat átadni, tárolni és kezelni!
- Kérjünk segítséget könyvelőnktől, bérszámfejtőnktől!
Hogyan ismertessük meg a GDPR-t a munkatársakkal?
Az új rendelet bevezetésével járó változásokra, annak megértésére és az alkalmazás módszertanára érdemes felkészíteni a munkatársainkat is. Ez történhet belső tájékoztatási felületeken (hírlevél, intranet stb.), szerződéseken, azok módosításán keresztül, vagy éppen a munkaköri leírásokban való kiegészítésként. Fontos a rendszeres tájékoztatás, és a folyamatos ellenőrzés a bevezetést követően a gyakorlati alkalmazás hatékonyságáról.
„A GDPR felkészülés bár jelentős idő- és financiális ráfordításokkal jár, úgy gondoljuk, a rendelet nagyban hozzájárul ahhoz, hogy munkatársaink és ügyfeleink biztosak lehessenek a személyes adataik biztonságával és kezelésével kapcsolatban. Célunk, hogy mindenben megfeleljünk a jogszabálynak, hiszen BPO szolgáltatóként mind adatkezelőként, mind adatfeldolgozóként felelősséggel tartozunk partnereinkért. A rendelet be nem tartása gyakorlatilag elkerülhetetlen. Nagyon pontos feltételek kerültek meghatározásra, szigorú határidőkkel. Fontos megemlíteni azonban, hogy a vállalatoknak első sorban azt kell bizonyítaniuk, hogy lehetőség szerint a legjobban megfeleltek a GDPR szabályozásainak. Nekünk is ez a feladatunk, hiszen előfordulhatnak olyan követelmények, amelyek meghaladhatják az adott cég költségeit vagy egyéb lehetőségeit, forrásait. Erre a szabályozás is odafigyel, ezért mindenkinek a saját lehetőségeihez képest kell kiépíteni az új adatbiztonsági rendszerét.” - mondta el Babos János, a Process Solutions Partnere, ügyvezető igazgatója.
Kapcsolódó cikkek
- Ügyvédi törvény vs. GDPR: felkészültek-e a jogászok?
- A Vodafone Alapítvány Big Datát használva szállna szembe a járványokkal
- A magyar vállalatok harmada még nem is hallott a GDPR-ról
- A cégek kétharmada nem ügyel az adatvédelmi alapelvekre
- Áttörést hozhat az Unió új, de bonyolult adatvédelmi rendelete
- GDPR: Üzleti előnyöket is hoz az adatkezelési gyakorlat változása
- Feltörték az Ubert! Veszélyben az adataink?
- A személyes adatok kezelése 20 millió EUR-ba is kerülhet!
- Hírlevél feliratkozás – kötelező-e a kétlépéses hozzájárulás a GDPR alapján?
- GDPR: (meg)felel(tet)ésre felkészülni!
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.