Ideje felkészülni a vállalkozásoknak az Ipar 4.0-ra
A vállalatoknak meghatározó szerepük lesz abban, hogy a negyedik ipari forradalom hogyan formálja át a társadalmat, ugyanakkor a felsővezetők közül kevesen vannak meggyőződve arról, hogy saját cégük teljesen felkészült arra, hogy éljen az Ipar 4.0 kínálta lehetőségekkel – többek között ez derül ki a Deloitte Insights kutatásából. A tanulmány rámutatott arra is, hogy a cégek jelentős részénél úgy látják, nem áll rendelkezésükre az a munkaerő, amely segítségével képesek lesznek szembe nézni a jövő kihívásaival.
A negyedik ipari forradalom korszakát éljük, ami alapjaiban formálja át a gazdaságot, a munkahelyeket és a társadalmat. Az Ipar 4.0 számos fizikai és digitális technológia, a fejlett elemzőrendszerek, a mesterséges intelligencia (AI), a kognitív technológiák és a dolgok internete kombinálásával lehetőséget kínál arra, hogy valóban digitális vállalkozások jöhessenek létre, amelyek a jelenleginél jóval több és pontosabb információ birtokában hozhatnak döntéseket. Azonban kérdéses, hogy mennyire készültek fel az új korszakra a cégek, illetve hogyan látják a helyüket és szerepüket az új ipari forradalomban és a társadalom átformálásában.
A kutatásban résztvevő vállalati vezetők többsége, 87 százaléka úgy látja, hogy az Ipar 4.0 nagyobb egyenlőséget és stabilitást hoz majd a gazdaságban. Bár a pozitív hatások egyértelműek, az azonban már kérdéses, hogy mennyire tudnak élni ezekkel a lehetőségekkel a cégek. A megkérdezettek mindössze 14 százaléka jelezte ugyanis, hogy teljes mértékben úgy gondolja, hogy saját vállalata felkészült az új ipari forradalom kínálta lehetőségek kihasználására.
Bár a többség elégedett az oktatással, ennek ellenére a kutatás során megkérdezettek mindössze negyede vélte úgy, hogy rendelkezik azzal a munkaerővel és tudással, ami szükséges az érvényesüléshez az új ipari forradalomban. Az is látszik ugyanakkor, hogy a vállalkozások elszántak abban, hogy fejlesszenek ezen a fronton, a válaszadók 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vállalatuknál mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfelelő munkaerő álljon rendelkezésre az Ipar 4.0 kihívásainak kezeléséhez.
„Napjainkban komoly vita folyik arról, hogy vajon a fejlett technológiák, a robotok mennyi munkahelyet vesznek el az emberektől, és mihez kezdhetnek azok, akik elveszítik állásaikat. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a fejlődés új lehetőségeket is hoz. Erre jó példa az Egyesült Királyság, ahol 2001 és 2015 között 800 ezer munkahely szűnt meg a technológiai fejlődés miatt, ugyanakkor ennek köszönhetően 3,5 millió új állás jött létre” – mondta el Mérth Balázs, a Deloitte tanácsadási üzletágának vezető partnere.
Az automatizáció folyamatosan nyer teret a termelő cégeknél, azonban az Ipar 4.0-nak köszönhetően most már adottak a feltételek ahhoz, hogy egy újabb nagy ugrásnak legyünk tanúi a gyártásban és létrejöhessenek az okos gyárak. Ezeket az üzemeket a teljes körű hálózati kapcsolódás és a rugalmas rendszerek jellemzik majd, amelyek az ellátási lánc többi eleméből áramló adatot hasznosítva válnak egyre okosabbá, amellett, hogy képesek lesznek folyamatosan alkalmazkodni a változó igényekhez és körülményekhez ezáltal is optimális működést biztosítva.
„Az okos gyárak hatékonyabbak és agilisabb működéssel bírnak, mivel a folyamatok átláthatóbbak, kevesebb a termeléskiesésük, és jóval nagyobb az alkalmazkodóképességük. Ugyan Magyarországon a legtöbb vállalat még nem lépett ilyen téren a megvalósítás fázisába, de már egyre több cég vizsgálja a kérdéskört. Tapasztalataink alapján első lépésként azon lehetőségek beazonosításában kérnek segítséget, amelyek már rövid távon is üzleti megoldást és/vagy fejlődést jelentenek számukra” – mondta el Major Dóra, a Deloitte gyártó vállalatoknak nyújtott üzleti tanácsadási szolgáltatásokért felelős menedzsere.
A teljes tanulmány ezen az oldalon érhető el.
A kutatásról
A Deloitte Insights 19 országban, 1600 felsővezető bevonásával vizsgálta meg, hogy a vállalkozások mennyire állnak készen az Ipar 4.0 által kínált lehetőségek kihasználására. A felmérés négy területre – társadalom, stratégia, képességek, technológia – fókuszálva mérte fel a felsővezetők véleményét.
Kapcsolódó cikkek
- A hazai e-sport piac helyzete
- A magyar fiatalok maguknak, a külföldiek a családjuknak szeretnének bizonyítani
- A gyártók Ipar 4.0 projektjeinek még egy nagy lépéssel kell fejlődniük
- Új alkalmazásplatform fejlesztése a globális IoT piac szereplőinek
- Indul a Deloitte Technology Fast 50
- GDPR: büntetni a NAIH fog, de a kis- és középvállalatokat egyelőre csak figyelmezteti
- Huawei: 23 ezer milliárd dollárra nőhet 2025-re a digitális gazdaság értéke az MI-nek köszönhetően
- Accenture kutatás: az ipari gyártók és a mesterséges intelligencia
- Teret nyert az online média az országgyűlési választásokkal kapcsolatos tájékozódásban
- Hosszú távon komoly reputációs és pénzügyi károkat okoz a felelőtlenség
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.