A GDPR csak a kezdet volt – folytatódik a digitális világ akadálymentesítése
Az Európai Bizottság (EB) a 2015-ben közzétett digitális egységes piaci stratégia értelmében 2020-ig számos területen jogi és szakpolitikai intézkedések bevezetését javasolja a digitális piac megteremtése érdekében. A jogszabályi változások jelentős része már tagállami szinten is megjelent.
A cél az információs technológiák és a digitális világ "akadálymentesítése", az abban rejlő lehetőségek maximális kiaknázása a gazdaság növelése érdekében. A Bizottság álláspontja szerint ugyanis az EU jelenleg nem kamatoztatja teljes mértékben az adattechnológiákban rejlő lehetőségeket és az USA-hoz képest lassan reagál az adatforradalomra.
A vállalkozásoknál folyamatban lévő digitális transzformációval együtt jár egy jelentős szabályozásbeli transzformáció is. A Big Data-hoz és az adatkészletekhez való hozzáférés feloldásához az EB egy, az Európai Unión belüli adatkereskedelemre szabott jogi környezet kialakítását célozza és különböző szakpolitikai és jogi megoldásokat vázolt fel az európai adatgazdaságban rejlő potenciál kibontakoztatása céljából, amelynek első, jelentős eleme a tavaly életbe lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezetése volt. A GDPR az elektronikus marketing szabályozását is célzó e-Privacy rendelettel közösen teremti majd meg azt az adatvédelmi keretet, amely elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a Big Data-ból táplálkozó és mesterséges intelligencián (MI) alapuló technológiák alapjaként hasznosított nem személyes adatok szabadon áramolhassanak.
Az adatvédelem az MI és IoT technológiákon alapuló üzleti modellek szerves részeként, az ún. privacy by design elve mentén transzformálja a vállalkozások működését. Mivel az MI algoritmusok a környezetükben lévő adatok érzékelésével dolgoznak, melyek hatására autonóm cselekvésre képesek, ezért az adatvédelmi és biztonsági intézkedések a folyamat felépítése és működtetése során elengedhetetlenek.
„Egy beszédfelismerő ügyfélszolgálati robot alkalmazása esetében például a transzparencia, megfelelő tájékoztatás, valamint a jogalap választása és felülvizsgálata nagyon fontos. Ugyanígy, a szoftver alapú megoldásoknál, melyeknél algoritmusok humán beavatkozás nélkül végeznek hitelkockázat-értékelést és döntenek meghatározott fizetési módszer engedélyezéséről, vagy az ügyfél személyes preferenciáin alapuló ajánlat küldéséről, szükséges az automatizált adatkezelésre vonatkozó szabályok figyelembevétele” – mutatott rá dr. Bánczi Lea, a Deloitte Legal ügyvédje.
A digitális akadálymentesítéshez az EB az adatvédelmen túlmenően további mintegy 30 szabályozási intézkedést irányzott elő, melyeknek a tagállami szinten való leképződése már megfigyelhető. Ezek közt említhető a szoftveres forráskódok megfelelő alkalmazásához is elengedhetetlen szerzői jog teljes modernizációja, illetve az IoT eszközök algoritmikus alapú önálló működése esetén a szerződéses és szerződésen kívüli kárfelelősségi rendszerek átdolgozása. Az elektronikus marketing szabályok, az áruk internetes és egyéb távértékesítésére, valamint a digitális tartalomszolgáltatásra irányuló szerződések kidolgozása, reklámjogi, hírközlési, fogyasztóvédelmi szabályok és személyiségi jogi keretek megreformálása is ide sorolható.
„Dinamikusan fejlődő új adat-vezérelt üzleti modellek megjelenése láthatóan komoly jogi kihívásokat jelent. A technológiai fejlődés generálta új üzleti megoldásokat és stratégiákat le kell fordítani a jog nyelvére, így a piacra lépést megelőzően az új üzleti konstrukciókat be kell illeszteni a hazai és EU-s jogi környezetbe. Az MI alapú üzleti modellek bevezetését ezért minden esetben a fenti feltételeket és jogszabályi elvárásokat is szűrő jogi átvilágítással érdemes kezdeni és az együttműködő partnereket is ennek megfelelően kell megválasztani. Szakítva a hagyományos megközelítéssel, a reaktív jogi megoldásokat felváltó, újszerű üzleti elgondolásokat támogató, valamint a dinamikusan változó szabályrendszerben megfelelő alkalmazkodást segítő jogi megközelítésre van szükség, amely a jogászoktól is magasabb szintű technológiai tudást és tájékozottságot vár el” - tette hozzá dr. Bánczi Lea.
Kapcsolódó cikkek
- GDPR tapasztalatok a régióban
- Néhány lépés a GDPR-nak megfelelő blokklánc megtervezéséhez
- Távol-keleti nyitás a GDPR-ban
- 50 millió eurós adatvédelmi bírság a GOOGLE-el szemben
- Adatvédelmi nap: az OTRS megosztja tippjeit arról, hogy miként lehet védekezni a kibertámadásokkal szemben
- Hazánk jövőbeni teljesítményében segíthet a digitalizáció
- 2 milliárd euró megtakarítást hoz az uniós cégek számára a GDPR
- GDPR és adatvédelem: meglátni és eltörölni (vagy megvédeni)
- Csodafegyver az adatkezeléshez?
- A multik kerülhetnek először célkeresztbe a GDPR miatt
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.