Új technológiák: India és Kína hatalmas lehetőségeket lát, Európa szkeptikusabb
A Vodafone Institute megbízásából az Ipsos közvéleménykutató intézet felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy az európaiak általánosságban kevésbé optimisták a digitalizációt és a jövő technológiáit illetően, mint az Ázsiában élők.
A kilenc ország kilencezer válaszadójának feleleteiből összeállított tanulmány a társadalmak digitalizációjához való hozzáállásában tapasztalható különbségeket vizsgálja, valamint kitér arra is, hogy a várakozások szerint milyen előnyöket tartogathat az egyes országok átalakulási folyamata Gigabit Társadalmakká. A tanulmány az egyik legnagyobb, kontinenseken átnyúló kutatás eredményeit tartalmazza, amely a technológia elfogadottságát méri a digitalizáció tükrében.
Digitalizációs attitűdök
A megkérdezettek többsége pozitívan áll a digitalizációhoz. Az egyes régiók közötti különbségek azonban jelentősek. Az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai nemzetek sokkal kevésbé (mintegy 50%-ban) optimisták a digitalizáció előnyeit illetően, mint pl. Kína, India vagy Bulgária (közel 80%-os értékekkel).
A válaszadók szerint a digitalizáció legnagyobb előnyét azok az okos rendszerek jelentik, amelyeknek köszönhetően lehetőség nyílik az erőforrások megtakarítására, valamint a közlekedés fejlesztésére. A megkérdezettek 48%-a nyilatkozta, hogy az új technológiákban rejlő legnagyobb veszélyt a kibertámadások jelentik, míg 63%-uk tart attól, hogy a technológiai fejlődés miatt a gépek átveszik az uralmat az emberek felett.
Nemenkénti eltérések
Míg Kínában és Indiában a férfiak és nők nagyon hasonlóan vélekednek a digitalizációról, Európában a nők sokkal kevésbé optimisták az új technológiák használatát illetően, mint a férfiak. Németországban például a megkérdezett férfiak 55%-a „nagyon pozitívnak” vagy „pozitívnak” látja a digitalizációt, míg a női válaszadók csupán 41%-a tartja pozitívnak. Az USA-ban a különbség 19%-os (a férfiak körében a pozitív hozzáállás aránya 64%, míg a nőknél 45%).
„Az emberek és a társadalom” című tanulmány a technológia elfogadottságának témájában a Vodafone Intézet által készített Digitising Europe kutatás első része. A második, „Ipar és foglalkoztatottság” című rész a vállalkozások új technológiákra vonatkozó hozzáállását vizsgálja. A harmadik, „Irányítás” című rész a döntéshozók véleményét méri fel, és a „A Made in Europe jövője” témájában 2019. február 19-én Berlinben megrendezésre kerülő Digitising Europe Summit elnevezésű csúcstalálkozóval párhuzamosan kerül nyilvánosságra. A csúcstalálkozó, amelyen Angela Merkel német kancellár is felszólal, vitafórumot kínál az üzleti és a politikai élet magas rangú képviselői számára. Célja az uniós szintű közös jövőkép kialakítása a digitális korról.
Kapcsolódó cikkek
- A térségi átlagnál jobban bíznak az innováció erejében a magyar cégek
- Ötödször is piacvezető a Vodafone
- A Z generáció nem robotokból áll
- A magyar tulajdonú autóipari cégek kevésbé érzik fontosnak a digitalizációt
- A vállalati IT szervezetek nincsenek felkészülve a digitális átalakulásra
- Így élünk ma együtt a digitalizációval
- Fókuszban a digitalizáció a Vodafone-nál
- Minden ötödik magyar pikáns üzenetekkel udvarol a kiszemeltjének
- A hibrid IT kulcsa az összehangolt üzleti és informatikai stratégia
- Digitalizáció a vállalati bankolásban
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.