Új technológiák: India és Kína hatalmas lehetőségeket lát, Európa szkeptikusabb
A Vodafone Institute megbízásából az Ipsos közvéleménykutató intézet felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy az európaiak általánosságban kevésbé optimisták a digitalizációt és a jövő technológiáit illetően, mint az Ázsiában élők.
A kilenc ország kilencezer válaszadójának feleleteiből összeállított tanulmány a társadalmak digitalizációjához való hozzáállásában tapasztalható különbségeket vizsgálja, valamint kitér arra is, hogy a várakozások szerint milyen előnyöket tartogathat az egyes országok átalakulási folyamata Gigabit Társadalmakká. A tanulmány az egyik legnagyobb, kontinenseken átnyúló kutatás eredményeit tartalmazza, amely a technológia elfogadottságát méri a digitalizáció tükrében.
Digitalizációs attitűdök
A megkérdezettek többsége pozitívan áll a digitalizációhoz. Az egyes régiók közötti különbségek azonban jelentősek. Az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai nemzetek sokkal kevésbé (mintegy 50%-ban) optimisták a digitalizáció előnyeit illetően, mint pl. Kína, India vagy Bulgária (közel 80%-os értékekkel).
A válaszadók szerint a digitalizáció legnagyobb előnyét azok az okos rendszerek jelentik, amelyeknek köszönhetően lehetőség nyílik az erőforrások megtakarítására, valamint a közlekedés fejlesztésére. A megkérdezettek 48%-a nyilatkozta, hogy az új technológiákban rejlő legnagyobb veszélyt a kibertámadások jelentik, míg 63%-uk tart attól, hogy a technológiai fejlődés miatt a gépek átveszik az uralmat az emberek felett.
Nemenkénti eltérések
Míg Kínában és Indiában a férfiak és nők nagyon hasonlóan vélekednek a digitalizációról, Európában a nők sokkal kevésbé optimisták az új technológiák használatát illetően, mint a férfiak. Németországban például a megkérdezett férfiak 55%-a „nagyon pozitívnak” vagy „pozitívnak” látja a digitalizációt, míg a női válaszadók csupán 41%-a tartja pozitívnak. Az USA-ban a különbség 19%-os (a férfiak körében a pozitív hozzáállás aránya 64%, míg a nőknél 45%).
„Az emberek és a társadalom” című tanulmány a technológia elfogadottságának témájában a Vodafone Intézet által készített Digitising Europe kutatás első része. A második, „Ipar és foglalkoztatottság” című rész a vállalkozások új technológiákra vonatkozó hozzáállását vizsgálja. A harmadik, „Irányítás” című rész a döntéshozók véleményét méri fel, és a „A Made in Europe jövője” témájában 2019. február 19-én Berlinben megrendezésre kerülő Digitising Europe Summit elnevezésű csúcstalálkozóval párhuzamosan kerül nyilvánosságra. A csúcstalálkozó, amelyen Angela Merkel német kancellár is felszólal, vitafórumot kínál az üzleti és a politikai élet magas rangú képviselői számára. Célja az uniós szintű közös jövőkép kialakítása a digitális korról.
Kapcsolódó cikkek
- A térségi átlagnál jobban bíznak az innováció erejében a magyar cégek
- Ötödször is piacvezető a Vodafone
- A Z generáció nem robotokból áll
- A magyar tulajdonú autóipari cégek kevésbé érzik fontosnak a digitalizációt
- A vállalati IT szervezetek nincsenek felkészülve a digitális átalakulásra
- Így élünk ma együtt a digitalizációval
- Fókuszban a digitalizáció a Vodafone-nál
- Minden ötödik magyar pikáns üzenetekkel udvarol a kiszemeltjének
- A hibrid IT kulcsa az összehangolt üzleti és informatikai stratégia
- Digitalizáció a vállalati bankolásban
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.