Házhoz mennek a kellemetlen tapasztalatért
A magyarok jelentős része önként és dalolva adja ki személyes adatait az interneten anélkül, hogy elolvasná az adatbiztonsági szabályzatot, sőt, a 18 és 40 év közöttiek 40%-a kifejezetten előnyösnek tartja, hogy a különböző webhelyek adatokat gyűjtenek róla – derül ki a Lounge Group adatbiztonsággal kapcsolatos kutatásából. A szülők fele előszeretettel kutakodik gyermeke internetes tevékenysége után is.
Nigériai csalás, az eredetire megszólalásig hasonlító klónoldalak, adathalász kísérletek, ellopott bankkártya adatok, online zaklatás – csak néhány az online térben mások kárára elkövetett bűntények közül. Néhány évtizede még mindezek nem létező fogalmak voltak, az internet térnyerésének köszönhetően azonban egyre színesebb palettán mozognak az online visszaélések. Mindez nem is olyan meglepő, hiszen egy friss kutatás szerint volna még mit tanulnunk adataink védelméről. Az online bűntények piacát sajnos mi magunk is alakítjuk a rossz szokásainkkal.
_______________________________________
Kinek mi a különlegesen szenzitív adat?
Érdemes megvizsgálni, mely információkat tartják fontos, különlegesen szenzitív adatnak a 18 és 40 év közötti magyarok. A felmérésből kiderül, hogy másképp gondolkodik a kérdésről az Y és másképp a Z generáció. Míg az Y generáció nagyobb arányban tekint különlegesen szenzitív adatként a szexuális élet, egészségi állapot, vallási/világnézeti meggyőződés, nemzeti vagy etnikai hovatartozás kérdéseire, addig a Z generáció érzékenyebb a munkahellyel, szakképesítéssel, ismerősökkel, utazásokkal és vásárlásokkal kapcsolatos információira. Abban viszont például egyetértés van közöttük, hogy a szexuális életüket nagyobb arányban gondolják különösen védendőnek, mint pénzügyeiket. A rangsort az intim részletek vezetik, ezüstérmesek a vagyoni helyzetre vonatkozó információk, és csak a dobogó harmadik fokára fértek fel a banki adatok.
Egyre inkább tetten érhető azonban a tudatosságra való törekvés, amit jól mutat, hogy a Z generáció tagjai már óvatosabban kezelik adataikat. Ugyanakkor ők azok, akik nagyobb arányban tartják előnyösnek a weboldalak adatgyűjtését, bár náluk is enyhe többségben vannak azok, akik szkeptikusan kezelik a kérdést. „A személyre szabott lehetőségekkel időt és pénzt spórolhatunk, ezt jelenleg a fiatalabb korosztály jobban értékeli. Azonban az online gyűjtött adatok alapján történő szolgáltatás-javaslatok megítélése általánosságban inkább negatív. Nagy felelősségük van a közösségi média oldalaknak abban, hogy ez milyen irányba fog változni.” – mondja Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divíziójának vezetője.
_______________________________________
Így védekezünk mi
A 18-40 éves korosztály 61%-a odafigyel, hogy kizárólag hitelesített weboldalakat látogasson. A legbiztonságosabbnak sorrendben a Gmail-t, a Youtube-ot és a Facebookot tekintik, míg a nagy közösségi oldalak közül a Twitter adatkezelésével kapcsolatban a legbizonytalanabbak. Ugyanakkor 60% teljesen figyelmen kívül hagyja az adatbiztonsági tájékoztatókat, és ahogy nő a felhasználók iskolai végzettsége, úgy romlik ez az arány.
„Minél magától értetődőbb az online működésünk, annál fesztelenebben siklunk át az adatvédelmi tájékoztatókon. Amikor a Guardian újságírója kikérte adatait a Tindertől, legnagyobb meglepetésére egy 800 oldalas dokumentumot kapott magáról. Egy munka-, vagy adásvételi szerződést is átolvasunk, akkor itt miért mulasztjuk el? Hosszútávon elköteleződtünk az interneten, nem engedhetjük meg magunknak a felkészületlenséget.” – mondja Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divíziójának vezetője.
Az is elmondható a Lounge Group kutatási eredményei alapján, hogy bár az emberek kétharmada a mobilját használja elsősorban internetezésre, a számítógépeket (85%) jobban védik szoftverekkel, mint telefonjaikat (60%).
A jelszóhasználati szokásaink is megoszlanak: 42% tudatosan cseréli bizonyos időközönként a jelszavát, egy másik 42% viszont csak akkor, ha valamilyen oknál fogva muszáj neki, 12% pedig egyáltalán nem változtat a belépési kódon. A válaszadók közel egynegyede egyetlen jelszót használ minden fiókjához.
A nigériai herceg levelei
Bár tízből hét felhasználó törekszik arra, hogy külön jelszóval védje a fiókjait, és 81% kiegészítő biztonsági megoldásokat is használ, mindezek ellenére minden hatodik ember esett már áldozatul valamilyen internetes csalásnak. Az egyik legnépszerűbb forma a nigériai csalás, vagyis hagyományosan egy levélben érkező kérés, amelyben kisebb anyagi segítségért cserébe busás jutalmat ígér a csaló. A legklasszikusabb formája, amikor látszólag egy kormányhivataltól kapunk levelet, amelyben egy elhunyt afrikai vezető (például, miniszter, diktátor vagy herceg) vagyonának kimenekítésében kérnek segítséget, melyhez a levél küldője nem fér hozzá közvetlenül. A vagyon megszerzéséhez természetesen a címzett banki adatainak megadásán keresztül vezet az út. Erről a csalási formáról, amely 1980 óta számos formában megjelent már, a válaszadók harmada hallott, közülük 38% személyes tapasztalattal is rendelkezik, 7% pedig válaszolt is rá.
És hogyan védik gyermekeik adatait azok a szülők, akik a saját információikat sem kezelik kellő körültekintéssel? A szülők fele válaszolta azt a Lounge Group kérdésére, hogy ellenőrzik gyermekeik internetes tevékenységét, de közülük csak 80% teszi ezt a gyermek tudtával. Az viszont rendkívül elgondolkodtató, hogy mennyire teszik ezt alaposan: a megkérdezetteknek csupán 1,5%-a válaszolta ugyanis, hogy érte már gyermekét zaklatás, miközben a felnőttek 22%-a ismerte be, hogy érte már korábban inzultus az online térben. „Ilyen esetben a „jelentem” gomb kattintásával tudunk segítséget kérni a közösségi oldalakon. Súlyosabb esetekben pedig a hatóságok bevonására is szükség lehet.” – mondta el Szabó Zsófia.
Bár a szülők és a gyerekek többnyire eltérő felületeket látogatnak, az Unicef adatai szerint a 10 és 18 év közöttiek 88%-a rendelkezik profillal közösségi oldalon. Érdemes szülőként észben tartani, hogy a közösségi oldal használata melegágya a cyberbullyingnak, ahol szinte ellenőrizhetetlenül érhetik a gyerekeket kellemetlen tapasztalatok, hiszen ez az a fórum, ahol arc és név nélkül formálhat véleményt bárki anélkül, hogy vállalnia kellene érte a felelősséget. Éppen ezért nem elég azzal tisztában lenni, hogy milyen oldalakat használnak a család legfiatalabb tagjai, azt is fontos figyelni, hogy ott mi történik velük.
A kutatást 2019. májusában a Századvég Politikai Iskola Alapítvány végezte a New Land Media Kft. megbízásából, mely a Lounge Group tagja. Az 508 fős minta összetétele a legfontosabb szociodemográfiai tényezők szerint, mint nem, iskolai végzettség és településtípus megfelel a teljes 18-40 éves magyar lakosság arányainak. A kutatás során továbbá 3 fókuszcsoportos beszélgetést folytattak le azonos korcsoporton belül internethasználat és adatbiztonság témában. Két fókuszcsoportra Budapesten, egyre pedig Szolnokon került sor.
Kapcsolódó cikkek
- Szétszórt adatok, összeszedett védelem
- Nyaralás alatt se fizess az adataiddal!
- Széfművészet, avagy útmutató a tökéletes adatvédelemhez
- Hamis kriptovaluta alkalmazások kerülik meg a Google szabályozását és lopják el felhasználói adatainkat
- Ép tesztben ép lélek
- Az adatbiztonságtól való félelem gátolja az internetes banki szolgáltatások elterjedését Magyarországon
- Jégkorong VB: Kockázatos lehet, ha videostreammel nézzük
- Még a zavarba ejtő adatainkat sem töröljük a pendrive-jainkról azok kidobása előtt
- A digitális bűnözőknek 52 másodpercre van szükségük
- Így védi meg a tufa a személyes adataid!
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.