Az informatikusok 30%-a egyáltalán nem fél attól, hogy elveszíti munkáját
Az IThon.info információs platform felmérésében közel 1000 informatikus vett részt, és mondta el véleményét a koronavírus munkában tapasztalt hatásáról.
Az évek óta jelentős munkaerőhiánnyal küzdő informatikai szektor fontos szerepet fog betölteni a gazdaság újraindításában a kialakult vészhelyzetet követően. Ennek tükrében fontos információt hordoz, hogy az iparágban dolgozók hogyan élik meg a jelenlegi állapotot, illetve, hogy az ágazat szereplői hogyan reagálnak, hogyan tudják megőrizni munkavállalóik biztonságérzetét. A csaknem egy hétig futó kutatás során 919 szakmabeli nyilatkozott 5 átfogó kérdésben. Fény derült többek között arra, hogy félnek-e munkájuk elvesztésétől, hogy mennyire tartják hatékonynak a csoportos home office-t, vagy, hogy a munkáltatók részéről történik-e folyamatos és hiteles kommunikáció a helyzetre, illetve annak változására való tekintettel.
Az iparág stabilitását, illetve a gazdaságban betöltött fontos szerepét mutatja, hogy a járvány harmadik hetében a válaszadók elenyésző része (2,3%) nyilatkozott úgy, hogy megszűnt a munkája a krízis miatt. Mivel a szektorban egyre elterjedtebb a megbízás alapon történő munkavégzés, ide kell érteni azokat a szakembereket is, akik befejezték korábbi feladataikat, és még nem sikerült új projektet találniuk.
Szintén a fentieket támasztja alá, hogy a válaszadók 30%-ában egyáltalán fel sem merül, hogy esetleg elveszíthetné állását. Minden hetedik, a felmérésben részt vett szakember azonban tart attól, hogy akár rövid időn belül fenyegetheti ez a veszély.
A mostani időszak egyik nagy kérdése, hogy hogyan vizsgázik a legtöbb helyen kényszerűségből bevezetett home office, amelynek hazánkban korábban kiforratlan kultúrája volt. Az első pár hét tapasztalatai bizakodásra adhatnak okot, hiszen a kitöltők csaknem 60%-a nyilatkozott úgy, hogy egyértelműen hatékonynak tartja a munkavégzés ezen formáját.
A kutatás talán legérzékenyebb pontja a munkáltatói reakciók, illetve kommunikáció megítélésére vonatkozott. A válaszadók visszajelzése alapján munkaadóik 8,3%-ánál semmilyen információ, tájékoztatás nincs ebben a helyzetben. 100-ból 8 cégnél tehát teljes bizonytalanságban élik mindennapjaikat a munkatársak, nagy a szervezetlenség. Jelen körülmények között még az ennél kisebb arány is elgondolkodtató lenne.
Mindemellett igen nagy azok megoszlása is (33,5%), akiknek a munkahelyén bár van kommunikáció, információcsere, de nem a konkrétumokról, a várható intézkedésekről, hanem mindössze általánosságban az együttműködés, az elköteleződés fontosságáról. A korábban esetleg bevált frázisok egy hasonló szituációban már messze nem elegendőek a munkavállalói biztonság, ezáltal pedig a motiváció, a lojalitás fenntartásához.
A mérleg pozitív oldalán azok az IT vállalatok vannak, ahol a kitöltők csaknem 60%-a dolgozik: ezeknél a cégeknél hiteles, a bizonytalanságot felszámolni hivatott, korrekt tájékoztatással próbálják ösztönözni a kollégákat, amely várhatóan a válság után jelentősen meg fog térülni.
Vészhelyzetben az emberek preferenciája éles fordulatot vehet, ezért a kérdőív feltárta, hogy mi az, ami az informatikusokat leginkább mozgatja, mi a legfontosabb számukra jelenleg. Érdekes, hogy nem a munkahely megtartása végzett az első helyen: még ennél is többen érzik úgy, hogy feladataik határidőre történő elvégzése jelenti most a legmagasabb prioritást. Ha azonban jobban a válaszok mögé nézünk, akkor valójában ezzel is a munkahely megtartását szeretnék erősíteni, biztosítani hosszabb távon is.
Minden ötödik válaszadót nagymértékben megnyugtatná, ha 3-4 hónapra előre látná, hogy pontosan milyen feladatok várnak rá, ezáltal pedig tudná, hogy ebben az időszakban szükség lesz a munkájára.
A szociális igények mindezzel párhuzamosan háttérbe szorultak: a csapathoz való érzés fenntartása a legkevésbé mérvadó szempont jelen körülmények között, mindössze a kitöltők 7%-a érzi ezt most elsődlegesnek.
Mint minden válság során, a biztonság most is felértékelődni látszik: ha a megkérdezetteknek most kellene munkahelyet választaniuk, harmaduknak egyértelműen az lenne a leghangsúlyosabb döntési faktor, hogy mennyire stabil az adott vállalat pénzügyi helyzete.
Bár sokan azt gondolhatják, hogy ezt a bér, illetve a juttatások követik, a megkérdezettek körében más a sorrend. A kompenzációnál ugyanis fontosabb szempont lenne egy váltás esetén az utóbbi években meghatározóan előtérbe került rugalmasság, illetve munka-magánélet egyensúlya.
A technológiai fejlődés, mint döntési tényező jóval kevesebb kitöltőnél játszana kritikus szerepet (12%), ami az iparágat tekintve mindenképpen beszédes. Ugyanennyien azt fontolnák meg elsősorban, hogy van-e lehetőség a távmunkára, illetve a válság után a tartós home office-ra.
Összességében tehát elmondható, hogy a járvány első heteiben az informatikai szektor jól tartotta magát, a munkavállalók inkább bizakodóak mind a jövőt, mind pedig a sok helyen újdonságot jelentő munkavégzési formát illetően. A munkahely megtartása felértékelődött, ami egy olyan szektorban, ahol korábban napi több kiemelkedő ajánlat közül válogathattak az arra nyitottak, figyelemre méltó.
Ennél kevésbé pozitív képet mutat a munkáltatói tájékoztatás, ezzel együtt a dolgozók felé képviselt (belső) employer branding: úgy tűnik, hogy a kríziskommunikáció területén még sokaknak van tanulnivalójuk.
A válság után egyértelműen ki fog derülni, hogy kik azok, akik ebben is élen tudtak járni az informatikai vállalatok közül, ezáltal pedig bizonyosan versenyelőnyre fognak szert tenni.
Kapcsolódó cikkek
- Koronavírus: Hogyan dolgozzunk az irodától távol?
- Hasznos tippek, hogy előnyünkre fordítsuk a bezártságot!
- Kényszerből sietünk a digitális jövőbe
- Együttműködés a hazai informatikushiány enyhítésére
- Egy verseny a programozók krémjének
- Új megoldás a senior szűkében lévő szoftverfejlesztő cégeknek
- A motivált karrierváltók előtt áll nyitva az IT szakma
- Több tízezer informatikus mehet külföldre a következő években
- Indul Magyarország legnagyobb IT versenye
- Piaci körkép: 5 hónap tanulás után garantált a programozói karrier
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.