Mindent digitálisan – így változtak kapcsolattartási és munkavégzési szokásaink a járvány idején
A 2020 tavaszán kialakult járványhelyzet miatt a hagyományos kapcsolattartási formák korlátozottabbá váltak, a figyelem pedig (még inkább) a digitalizáció irányába terelődött. Fél év alatt 54-ről 71 százalékra nőtt azon internetezők aránya, akik szerint a digitalizáció pozitív hatást gyakorol a mindennapi életünkre. A felgyorsult digitalizáció leginkább a kapcsolattartási szokások változásában jelenik meg: 2019 októberéhez képest közel tíz százalékkal nőtt a közösségi médiát napi szinten használók aránya, emellett jelenleg a munkavállalók több mint harmada otthonról dolgozik. Mégis mennyiben változtak a kapcsolattartási folyamatok a vírus hatására? Az eNET friss kutatása a kérdést 2020 áprilisában, a felnőtt magyar internetezők körében vizsgálta.
Magánjellegű kapcsolatainkban nagyobb teret kap a közösségi média
Az eNET 2020 áprilisában végzett kutatása alapján az utóbbi fél évben jelentősen megváltozott a digitalizáció megítélése az internetezők körében: 54-ről 71 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a digitalizáció pozitív hatást gyakorol a mindennapi életünkre. Ez a kedvezőnek ítélt hatás részben a digitalizáció nyújtotta kommunikációs, kikapcsolódási, illetve tájékozódási lehetőségeknek tudható be, melyeknek egyik platformja a közösségi média. Jelenleg az internetezők 99 százaléka használ valamilyen közösségimédia-alkalmazást. Az aktív közösségimédia-használók aránya már 2019 októberében is magas volt (79%), azonban – feltehetően a vírus hatására – fél év alatt közel tíz százalékkal nőtt a napi szintű használati arány (87%).
Jelenleg a TOP három legnépszerűbb platformon a magyar népesség több mint fele rendelkezik felhasználói fiókkal: a Facebookot, valamint a YouTube-ot ötmilliónál is többen, a Facebook Messengert pedig közel ennyien használják. Kevésbé, de így is milliók körében népszerű még a Viber (2,9 millió), az Instagram (2,1 millió), valamint a Skype (2 millió).
A jelenlegi helyzetben a közösségi média a rokonainkkal való kapcsolattartás esetében is meghatározó: interneten keresztül a netezők fele napi szinten tartja a kapcsolatot (vele nem együtt élő) családtagjaival, harmaduk naponta többször is. A digitalizáció kapcsolattartásra gyakorolt pozitív hatását mutatja, hogy az internetezők 72 százaléka szerint a digitális megoldások hozzájárulnak a család együtt tartásához (ez az arány 2019 májusában még 66 százalék volt).
Home office: kihívás a munka és a magánélet szétválasztása
A jelenlegi járványhelyzet miatt a kapcsolattartási trendek mellett a munkafolyamatok is megváltoztak. Az internetező munkavállalók háromnegyedének munkavégzését érinti valamilyen módon a koronavírus-járvány, közülük a legtöbben – több mint harmaduk – távmunkában dolgozik. A munkavállalók negyede állítja, hogy a járvány hatására nőtt a munkaterhelése, ötödüknek viszont csökkent. Sajnos vannak olyanok is, akik helyzete ennél is kedvezőtlenebb: 7 százalék vesztette el a munkáját, 6 százalék pedig nem képes elvégezni azt.
A távmunkavégzők esetében a kollégák közötti legnépszerűbb kapcsolattartartási formák az e-mail (83 százalék) és a telefon (69 százalék), de nagy számban vannak olyanok is, akik közösségi médián keresztül kommunikálnak egymással (43 százalék). 41 százalékuknál a leginkább új trendnek számító csoportmunka eszközök (pl. Teams, Slack) is használatban vannak.
A távmunkavégzőknek számos új kihívást jelent az otthoni munkavégzés – legalábbis felüknek egészen biztosan, akik azelőtt még sosem dolgoztak home office-ban. Az otthoni munkavállalók esetében leginkább a munka és a magánélet összemosódása jelent problémát: 57 százalékukkal már előfordult, hogy magánügyeivel is foglalkozott a munkavégzés alatt, negyedük emiatt túlórázott is. Tíz távmunkavégzőből négyet kerestek meg szabadidejében munkaügyekkel, ugyanennyien túlóráztak amiatt, hogy home office-ban nehezebben tudták abbahagyni időben a munkát. De egyéb problémák is megjelennek az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban: harmaduk nehezebben kommunikált a munkatársaival, negyedükkel pedig megesett, hogy az otthoni munkavégzés miatt nem is volt kedvük dolgozni, így a teljesítményük sem volt túl hatékony.
Digitális kapcsolattartás: új tudások és készségek birtokosai lettünk
A járvány okozta megpróbáltatások ellenére az internetezők pozitívumként ítélik meg a digitalizáció fejlődését, többségük szerint a járvány lecsengése után is érezhető lesz ennek hatása. Tízből legalább nyolc netező szerint a koronavírus miatt a digitális kapcsolattartás jelentősége felértékelődik, egyre többen és gyakrabban használják majd a digitális eszközöket. Az új helyzet előnyeként értékelték a digitális oktatás és a távmunkalehetőségek fejlődését is.
Bár a koronavírus jelentősen befolyásolja a kapcsolattartási szokásokat, a digitális kapcsolattartásra vetítve pozitív hatása is van: a kialakult helyzet miatt a netezők több mint fele állítja, hogy több olyan dolgot is elsajátított digitális kapcsolattartás terén, amelyeket korábban nem tudott.
eNET
Kapcsolódó cikkek
- Home office egészségesen
- Ingyenesen elérhető Home Office chatbottal segíti a hazai cégeket a ChatBoss Team
- Milyen intézkedések szükségesek a hatékony otthoni munkavégzéshez?
- Működik a kötelező home office?
- A távmunkásokon bukhat a biztonság
- Mielőbb nyitniuk kell az alternatív foglalkoztatási formák felé a magyar vállalatoknak
- Azonnali fizetési rendszer: a netezők is rajtra készek!
- Távolról sem lehetetlen… a távmunka jogi kihívásai
- Digitalizálódó számlázás a KKV szektorban
- Közel 5,4 millió online vásárló hazánkban
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.