Prim Hírek

A ’Randstad HR Trends Survey 2021.’ kutatásban megkérdezett szakemberek szerint érezhető volt szektorukban a járványhelyzet hatására bekövetkezett visszaesés: mindössze 30%-uk számít vállalata forgalmának növekedésére 2021-ben – míg 2019-ben 71%-uk volt ezen a téren optimista –, több mint felük stagnálással, 17%-uk pedig csökkenéssel kalkulál. Ugyanakkor a menedzserek majd 40%-a még idén számít arra, hogy vállalatuk teljesítménye eléri a korábbi szintet, 18%-uk nyilatkozott úgy, hogy forgalmuk nőtt a járványhelyzet alatt, míg 12% szerint nem fogják elérni a válság előtti üzleti eredményt.

Tervben a létszámbővítés

A válaszok alapján a vállalatok 38%-a tervez – alkalmi vagy állandó munkavállalókkal történő – létszámbővítést 2021-ben. A megkérdezettek leginkább az IT-szakemberek (41%), a fizikai dolgozók (35%) és a gyártás területén dolgozó alkalmazottak (29%) felvételével kapcsolatban bizakodóak. Amikor a rövidebb távú – 6 hónapra vonatkozó – tervekre kérdeztünk rá, a válaszadók harmada nyilatkozott úgy, hogy optimista a munkaerőfelvétel megindulásával kapcsolatban az üzleti év első felében.

Stabilizálódó bérek

A döntően közép- és nagyvállalati szakemberek válaszai alapján úgy tűnik, hogy a járvány nem volt jelentékeny hatással az érintett cégek 2021-re előirányzott munkabér-kifizetéseire. A megkérdezettek 70%-a tervez emelést, csaknem negyedük állítja, hogy az inflációnál magasabb ütemben növelik a fizetéseket, 46%-uk inflációkövető béremelésről, ötödük pedig a korábbival megegyező fizetésekről számolt be. Ezenkívül a menedzserek 61%-a szerint a vállalatuk által kínált fizetések a koronavírus-járvány idején eddig sem változtak, míg közel harmaduk szerint emelték is a béreket. Kis hányaduk, mindössze 5% számolt be fizetéscsökkentésről 2020 márciusa óta.

A béren kívüli juttatások közül a home office vezet 

A versenyképes fizetési csomag (48%), a nemzetközi karrierlehetőségek (23%) és a rugalmas munkakörülmények (71%) csökkenő mértékben, míg a munkahely biztonsága (34%) egyre inkább kulcstényezőnek számít a szakemberek bevonzásában.

A vállalatok által ajánlott béren kívüli juttatások közül a home office vezeti a listát: a cégek 83%-a él ezzel a lehetőséggel, döntően a vírushelyzet hatására kialakuló új munkaerőpiaci trendeknek megfelelően. 2019-hez képest jelentősen nőtt (11 százalékponttal 64%-ra) azon vállalatok aránya, akik a karrierfejlődés lehetőségét kínálják, csökkent viszont (7 százalékponttal 63%-ra) azoké, akik versenyképes fizetést nyújtanak. Látványosan nőtt az elmúlt két évben (12 százalékponttal 33%-ra) az egészségbiztosítás szerepe a juttatások között, de emelkedett az extra szabadnapok (24%), a fizetett szülői szabadság (22%), illetve az élet- és balesetbiztosítások (21%) bevezetése is.

Az iparági tapasztalat gyakran hiányzik

A résztvevők 57%-a állítja, hogy a toborzási folyamat hossza körülbelül megegyezik a 2020-ban tapasztalttal, míg az új gyakorlatok, például az online és a telefonos interjúk miatt 23% úgy véli, hogy 2021-ben a megfelelő jelölt kiválasztása több időt vesz majd igénybe. Mindössze 13% nyilatkozott úgy, hogy a folyamat rövidülésére számít a következő időszakban. A válaszadók többsége (45%) 2021-ben a fluktuáció stagnálásával számol, míg a 27% számít kisebb, 22% pedig nagyobb mozgásra a saját területén.  

A szakemberek szerint a munkaerőpiacon elérhető jelöltek főbb hiányosságai között továbbra is az iparági munkatapasztalat hiánya vezet, a válaszok 52%-ában jelent meg. A vállalatok szemszögéből nézve még mindig jelentős problémát jelent a nyelvtudás hiánya (37%), ugyanakkor jelentősen csökkent 2019-hez képest a gyenge ’soft skill’-ek említése (23%) – utóbbi akár betudható a csökkentett irodai jelenlétnek és a ritkább személyes interakciónak is. 

A hiányosságok orvoslására továbbra is az oktatást és a tréningeket tekintik a legfontosabb eszköznek a vállalati szakemberek (58%), ugyanakkor ezen a téren is csökkent a fizetés és az egyéb kompenzációs csomagok szerepe (37%).

A jó munkaerőt továbbra is keresni kell

A következő időszak HR-szakmai kihívásairól kérdezve továbbra is vezet, egyben jelentősen nőtt (a 2019-es 56%-ról 68%-ra) a legalkalmasabb munkaerő megtartásának problémája. Két év alatt 39%-ról 57%-ra nőtt azok aránya, akik szerint a teljesítmény és a produktivitás növelése komoly terhet jelent az átalakuló munkakörülmények miatt. Azonos arányban (42%) említették komoly kihívásként a tehetséges vezetők kinevelését és a munkáltatói márka fejlesztését és megőrzését a jelen problémák között. Közel megduplázódott azok aránya, akik szerint a nyitott és rugalmas munkahelyi környezet megteremtése is nehézséget jelenthet a mostani időszakban – 40% nyilatkozott így. Feltehetően a távmunka és a csökkentett irodai jelenlét számlájára írható, hogy 23%-ra nőtt azok aránya, akik szerint már a dolgozók hatékony tájékoztatása is kihívásokba ütközik.