Európa hogyan őrizheti meg versenyképességét a felhő terén?
Tíz éve a vállalatok felhőre való átállása leginkább az adattárolást és a hálózati működést érintette. Azóta robbanásszerűen fejlődik a felhőalapú innováció, ám sok európai cég még mindig csupán a sávszélesség-bővítés és a költségmegtakarítás eszközeként tekint a felhőre.
Ilyen helyzetben érte el Európát a 2020-es esztendő és a világjárvány. A Covid-19 alapjaiban változtatta meg mindennapjainkat az élet minden területén. A vállalatok nagyrésze átállt a távmunkára és sikeresen adaptálta a gyorsan változó üzleti modelleket. Még a legkonzervatívabban gondolkodó vállalatok is felismerték azt, hogy a felhőre való áttérés elengedhetetlen. A felhőműködés terén folytatott verseny fordulóponthoz ért. 2020-ban az európai vállalatok világszinten is élen jártak az alapszintű felhőmigráció megvalósításában.
Az Accenture nemrégiben publikálta a 4000 cégvezető bevonásával készült globális felhőkutatását. Ezen belül az európai trendekre fókuszáló „Ever–ready for every opportunity: How to unleash Europe’s competitiveness on the Cloud Continuum” című tanulmány rámutat arra, hogy amíg az európai cégek a feladataik 40%-át helyezték át a felhőbe, addig az Észak-Amerikai vállalatok csupán 30%-ára jellemző ugyanez. Az európai vállalatok nem évek, hanem hónapok alatt valósították meg az átállást a Covid-19 járvány alatt. Úgy tűnik az európai cégek ezt a versenyt megnyerték, de a felhőmaratonban még vesztésre állnak.
Az Accenture kutatása szerint az európai vállalatok korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a felhőről, hiszen túlnyomó többségük csupán egy költségmegtakarításra alkalmas, nyilvános, megosztott adatközpontot lát benne. Ennek egyik oka, hogy sokan nehezen igazodnak ki az adatszuverenitás és -megbízhatóság bonyolult szabályozási környezetében, amely visszatartja őket a nagyobb szabású felhőprojektek elindításától. Ráadásul az európai cégek nem fektetnek eleget a felhőbe az üzleti célok szélesebb körű eléréséhez. Az észak-amerikai és a kínai vállalatok arra számítanak, hogy több mint kétszeresére bővül felhőberuházásuk 2020 és 2024 között. Ezzel szemben Európában a cégvezetők úgy látják, hogy az előző négy évhez képest 25%-kal kevesebbet fognak költeni a felhőre.
Bár a felhő által generált értékek kihasználása terén sok európai cégnél fennáll a lemaradás veszélye, azonban létezik a vállalatoknak egy kis része (10%), akik nemcsak helyi szinten, hanem globálisan is versenyképesek tudnak majd maradni: ők azok, akik folyamatosan megújuló képességek és lehetőségek tárházaként tekintenek a felhőre. Ezek az európai „folytonosságra törekvő versenytársak” (Continuum Competitors) amellett, hogy a pénzügyi célok eléréséhez szükséges fejlett digitális képességek kritikus fontosságú támogatóját látják a felhőben, Európa klímasemlegességi célkitűzéseinek eléréséhez is hozzásegíti őket.
A „folytonosságra törekvő versenytársak” azáltal, hogy figyelembe veszik a termékeire és szolgáltatásaira kapott visszajelzéseket gyorsan képesek alkalmazkodni a változásokra. 81%-uk úgy véli, hogy az adattárolás helyére és az adatszuverenitásra vonatkozóan a jelenleginél szigorúbb előírások teljesítésére is fel van készülve, és akár rövid határidőn belül meg tud felelni egy újabb szabályozásnak.
Ezek a vállalatok abban különböznek társaiktól, hogy fejlett gyakorlatot követnek a felhővel kapcsolatos folytonosság szempontjából. Ennek köszönhetően háromszor akkora költségmegtakarítást és kétszer akkora karbonlábnyom-csökkenést érnek el a felhő révén, mint versenytársaik.
A felhőműködés terén az európai cégek sikerének négy tényezője van:
• A vezetőket aktivizáló és a felhőberuházásokat felgyorsító üzleti tervek kidolgozása a nagyobb célok elérése érdekében;
• egyedi preferenciákra épülő kiegyensúlyozott, szabályozott, bizalomalapú tervezés;
• a technológia kiegészítése megfelelő emberi képességekkel;
• gyorsabb innováció a kivételes élmények megteremtéséhez.
A „folytonosságra törekvő versenytársak” intelligens gyárakat, hatékony és rugalmas ellátási láncokat, fenntartható termékeket és virágzó vállalatokat építenek, többek között olyan felhőalapú technológiákat használva, mint az AI/ML (mesterséges intelligencia, gépi tanulás), a privát felhő, az edge, az 5G, a PaaS (Platform As A Service) és az IoT. Emellett új utakat találnak iparágaik átalakítására, kihasználva a felhőalapú megoldásokat az iparágspecifikus problémák megoldására.
Európa fejlődése tehát azokon a vezetőkön múlik, akik maradéktalanul kiaknázzák a felhő kínálta lehetőségeket. A „folytonosságra törekvő versenytársak” a felhőmegoldások egészéből választhatnak a jelenlegi és jövőbeni üzleti szükségleteiknek leginkább megfelelő technológiai alapok megteremtéséhez.
A kutatásról
2020 végén és 2021 elején az Accenture közel 4000 informatikai és egyéb szerepkört betöltő felsővezető bevonásával végzett kutatást 25 országban és 16 iparágban. Az interjúkra, esettanulmányokra és gazdasági modellezésre épülő kutatás a felhőhöz kötődő technológiák bevezetésével és skálázásával, az egyes szervezetek felhőbevezetési folyamataival, stratégiájával, céljaival és irányítási gyakorlatával, pénzügyi és operatív teljesítménymutatóival, valamint a felhő innovációra és fenntarthatósági eredményekre gyakorolt hatásával kapcsolatban gyűjtött adatokat.
Kapcsolódó cikkek
- A karbonlábnyom csökkentésében segíthet az Emissions Impact Dashboard
- Fejlettebb kiberbiztonsági védelmet biztosít a Nebula Felhő Hálózati Megoldáshoz a Zyxel
- Gyakrabban használjuk az online felületeket kapcsolattartásra
- Direct One kutatás: naponta 1-3 órát töltünk a képernyő előtt
- Újabb felhős ERP érhető el a magyar cégekre szabva
- Az Oracle ingyenes Oracle Cloud Infrastructure képzést és vizsgalehetőséget kínál
- A Check Point az Avanan akvizíciójával újra definiálja a felhő-alapú levelezés biztonságát
- A megváltozott fogyasztási szokások a kkv-kat sújtják
- A Cisco AppDynamics az alkalmazások használatát kutatta
- Online szakikereső a bankomtól? – a magyar ügyfelek hallatták hangjukat
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.