Európa hogyan őrizheti meg versenyképességét a felhő terén?
Tíz éve a vállalatok felhőre való átállása leginkább az adattárolást és a hálózati működést érintette. Azóta robbanásszerűen fejlődik a felhőalapú innováció, ám sok európai cég még mindig csupán a sávszélesség-bővítés és a költségmegtakarítás eszközeként tekint a felhőre.
Ilyen helyzetben érte el Európát a 2020-es esztendő és a világjárvány. A Covid-19 alapjaiban változtatta meg mindennapjainkat az élet minden területén. A vállalatok nagyrésze átállt a távmunkára és sikeresen adaptálta a gyorsan változó üzleti modelleket. Még a legkonzervatívabban gondolkodó vállalatok is felismerték azt, hogy a felhőre való áttérés elengedhetetlen. A felhőműködés terén folytatott verseny fordulóponthoz ért. 2020-ban az európai vállalatok világszinten is élen jártak az alapszintű felhőmigráció megvalósításában.
Az Accenture nemrégiben publikálta a 4000 cégvezető bevonásával készült globális felhőkutatását. Ezen belül az európai trendekre fókuszáló „Ever–ready for every opportunity: How to unleash Europe’s competitiveness on the Cloud Continuum” című tanulmány rámutat arra, hogy amíg az európai cégek a feladataik 40%-át helyezték át a felhőbe, addig az Észak-Amerikai vállalatok csupán 30%-ára jellemző ugyanez. Az európai vállalatok nem évek, hanem hónapok alatt valósították meg az átállást a Covid-19 járvány alatt. Úgy tűnik az európai cégek ezt a versenyt megnyerték, de a felhőmaratonban még vesztésre állnak.
Az Accenture kutatása szerint az európai vállalatok korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a felhőről, hiszen túlnyomó többségük csupán egy költségmegtakarításra alkalmas, nyilvános, megosztott adatközpontot lát benne. Ennek egyik oka, hogy sokan nehezen igazodnak ki az adatszuverenitás és -megbízhatóság bonyolult szabályozási környezetében, amely visszatartja őket a nagyobb szabású felhőprojektek elindításától. Ráadásul az európai cégek nem fektetnek eleget a felhőbe az üzleti célok szélesebb körű eléréséhez. Az észak-amerikai és a kínai vállalatok arra számítanak, hogy több mint kétszeresére bővül felhőberuházásuk 2020 és 2024 között. Ezzel szemben Európában a cégvezetők úgy látják, hogy az előző négy évhez képest 25%-kal kevesebbet fognak költeni a felhőre.
Bár a felhő által generált értékek kihasználása terén sok európai cégnél fennáll a lemaradás veszélye, azonban létezik a vállalatoknak egy kis része (10%), akik nemcsak helyi szinten, hanem globálisan is versenyképesek tudnak majd maradni: ők azok, akik folyamatosan megújuló képességek és lehetőségek tárházaként tekintenek a felhőre. Ezek az európai „folytonosságra törekvő versenytársak” (Continuum Competitors) amellett, hogy a pénzügyi célok eléréséhez szükséges fejlett digitális képességek kritikus fontosságú támogatóját látják a felhőben, Európa klímasemlegességi célkitűzéseinek eléréséhez is hozzásegíti őket.
A „folytonosságra törekvő versenytársak” azáltal, hogy figyelembe veszik a termékeire és szolgáltatásaira kapott visszajelzéseket gyorsan képesek alkalmazkodni a változásokra. 81%-uk úgy véli, hogy az adattárolás helyére és az adatszuverenitásra vonatkozóan a jelenleginél szigorúbb előírások teljesítésére is fel van készülve, és akár rövid határidőn belül meg tud felelni egy újabb szabályozásnak.
Ezek a vállalatok abban különböznek társaiktól, hogy fejlett gyakorlatot követnek a felhővel kapcsolatos folytonosság szempontjából. Ennek köszönhetően háromszor akkora költségmegtakarítást és kétszer akkora karbonlábnyom-csökkenést érnek el a felhő révén, mint versenytársaik.
A felhőműködés terén az európai cégek sikerének négy tényezője van:
• A vezetőket aktivizáló és a felhőberuházásokat felgyorsító üzleti tervek kidolgozása a nagyobb célok elérése érdekében;
• egyedi preferenciákra épülő kiegyensúlyozott, szabályozott, bizalomalapú tervezés;
• a technológia kiegészítése megfelelő emberi képességekkel;
• gyorsabb innováció a kivételes élmények megteremtéséhez.
A „folytonosságra törekvő versenytársak” intelligens gyárakat, hatékony és rugalmas ellátási láncokat, fenntartható termékeket és virágzó vállalatokat építenek, többek között olyan felhőalapú technológiákat használva, mint az AI/ML (mesterséges intelligencia, gépi tanulás), a privát felhő, az edge, az 5G, a PaaS (Platform As A Service) és az IoT. Emellett új utakat találnak iparágaik átalakítására, kihasználva a felhőalapú megoldásokat az iparágspecifikus problémák megoldására.
Európa fejlődése tehát azokon a vezetőkön múlik, akik maradéktalanul kiaknázzák a felhő kínálta lehetőségeket. A „folytonosságra törekvő versenytársak” a felhőmegoldások egészéből választhatnak a jelenlegi és jövőbeni üzleti szükségleteiknek leginkább megfelelő technológiai alapok megteremtéséhez.
A kutatásról
2020 végén és 2021 elején az Accenture közel 4000 informatikai és egyéb szerepkört betöltő felsővezető bevonásával végzett kutatást 25 országban és 16 iparágban. Az interjúkra, esettanulmányokra és gazdasági modellezésre épülő kutatás a felhőhöz kötődő technológiák bevezetésével és skálázásával, az egyes szervezetek felhőbevezetési folyamataival, stratégiájával, céljaival és irányítási gyakorlatával, pénzügyi és operatív teljesítménymutatóival, valamint a felhő innovációra és fenntarthatósági eredményekre gyakorolt hatásával kapcsolatban gyűjtött adatokat.
Kapcsolódó cikkek
- A karbonlábnyom csökkentésében segíthet az Emissions Impact Dashboard
- Fejlettebb kiberbiztonsági védelmet biztosít a Nebula Felhő Hálózati Megoldáshoz a Zyxel
- Gyakrabban használjuk az online felületeket kapcsolattartásra
- Direct One kutatás: naponta 1-3 órát töltünk a képernyő előtt
- Újabb felhős ERP érhető el a magyar cégekre szabva
- Az Oracle ingyenes Oracle Cloud Infrastructure képzést és vizsgalehetőséget kínál
- A Check Point az Avanan akvizíciójával újra definiálja a felhő-alapú levelezés biztonságát
- A megváltozott fogyasztási szokások a kkv-kat sújtják
- A Cisco AppDynamics az alkalmazások használatát kutatta
- Online szakikereső a bankomtól? – a magyar ügyfelek hallatták hangjukat
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.