A jövő energiavilágára készülnek az Észak-Dunántúlon
A megújuló energiaforrások, köztük a napelemes rendszerek térnyerésével az energiaszektornak korábban soha nem látott kihívásokra kell megoldást találnia. A megújuló technológiák elterjedésével az ügyfelek maguk is energiatermelővé válhatnak, ehhez azonban évről évre egyre több napelemes rendszer hálózati csatlakozásához kell megteremteni a műszaki feltételeket. Az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt – mely 2021 decembere óta kiemelten közérdekű beruházás – egy nagy lépés az említett kihívásra adható válasz irányába az Észak-Dunántúlon.
• Határon átnyúló magyar – szlovák együttműködésben, az E.ON Hungária Csoport részvételével öt év alatt újul meg az Észak-Dunántúl és Nyugat-Szlovákia villamosenergia-hálózata
• Az energiacég 2021-ben Öttevényben és Gyermelyen telepített új alállomásokat, majd idén februárjában fejezte be Székesfehérvár dél alállomásának bővítését
• 2022-ben további fejlesztések indulnak Kisbéren, Zalaszentgróton, Répcelakon, Veszprémvarsányban, Várpalotán, Zircen és Lepsényben
• A fejlesztések célja, hogy lehetővé tegyék új fogyasztók és megújuló energiatermelők csatlakoztatását a hálózathoz
Az E.ON Hungária Csoport a projekt keretében megerősíti és bővíti a meglevő villamos hálózati infrastruktúrát, hogy intelligens technológiák segítségével integrálja a hálózatba a dinamikusan növekvő, megújuló alapú lakossági villamosenergia-termelést. A hagyományos hálózatépítések mellett az okos hálózati eszközök alkalmazása, az intelligens mérés és a fogyasztók bevonása gazdaságilag hatékonyabb működést, rugalmas hálózati integrációt és jobb ellátásbiztonságot eredményeznek majd.
„Az E.ON a jövő energiahálózatát építi. Ennek a munkának a legfőbb sarokköve, hogy a megújuló energiaforrásokat a már üzemelő áramhálózatba illesszük. A Danube InGrid program hűen tükrözi elkötelezettségünket, hogy következetes munkával egy zöld termelésre és aktív fogyasztókra fókuszáló, modern és hatékony hálózatot hozzunk létre. Ez a célkitűzés csak nagyarányú és folyamatos hálózatfejlesztéssel valósítható meg, amelyben a legújabb technológiákat és eljárásokat is alkalmazzuk” – mondta Béres József, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.
A program keretében 2021-ben Öttevényben és Gyermelyen új transzformátorállomások épültek a kapcsolódó vezetékhálózatokkal együtt, valamint idén februárban fejeződött be Székesfehérvár déli alállomásának bővítése, összesen 2,75 milliárd forintból. Az állomások építéséhez többek között a Siemens Zrt. iparági csúcsminőséget képviselő berendezéseit használták.
Az Észak-Dunántúl áramhálózatának fejlesztése az idei éveben is kiemelt beruházásokkal folytatódik. Kisbéren egy új létesítmény, egy zöldmezős alállomás építési munkálatai kezdődnek. Zalaszentgróton várhatóan év végével indul el a jelenleg üzemelő transzformátorállomás fejlesztése.
Az E.ON emellett két új nagyfeszültségű távvezetéket is létesít a projekt keretében – egy 63 km-es szakaszt a Bakonyon keresztül és egy 49 km-es vonalat Csorna-Répcelak-Csepreg között, hogy az e térségben élők számára is a lehető leginkább zavartalan legyen az áramellátás.
Összesen több mint 6000 távműködtetésű kapcsolóberendezés, illetve zárlatjelző telepítése is megkezdődött a program keretében. A fejlesztések legfontosabb hatása az ügyfelek szempontjából, hogy a hálózat így könnyebben ellenőrizhető és távolról is még több ponton irányítható lesz, ezzel hozzájárulva az esetleges üzemzavarok gyorsabb elhárításához.
A kiviteli tervek elkészítésével további zöldmezős alállomás építések és bővítések indulnak, ezek Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeket érintik majd. Ezen beruházások átadására 2024-ben, illetve 2025-ben kerül majd sor.
A Danube InGrid programról
A 2020-2025 között megvalósuló Danube InGrid projekt költségvetése több mint 100 milliárd Ft, amelynek hazai beruházásaira 17 milliárd Ft, míg a szlovák résztvevők esetében 19 milliárd Ft érkezik az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszközéből (CEF) származik. Az E.ON hazai részéről mintegy 50 milliárd forint a tervezett projektköltségvetés. Az együttműködés résztvevői a ZSD, szlovák villamos energiaelosztó, a SEPS, szlovák átviteli rendszerirányító és magyar oldalról az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt, valamint a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.), aki szakmai támogatásával vesz részt a projektben. A határon átnyúló, az energiapiacok közötti mélyebb integrációt szolgáló együttműködést az Európai Unió is kiemelten kezeli.
A projektet bemutató videó:
Kapcsolódó cikkek
- Naperőmű kivitelező cég is beszáll a taszári repülőtérhez kapcsolódó fejlesztésekbe
- Vannak-e kockázatai a napelemeknek télen?
- Közép-Európa után Magyarországon terjeszkedik a Manitu Solar
- Minden újonnan nyíló ALDI parkolójában lesz e-töltő
- Napelem termeli az áramot a szegedi SPAR szupermarket számára
- Új utak a zöldenergia értékesítésében – irány a szabadpiac?
- Két évre szóló szerződést kötött a MÁV villamosenergia beszerzésére
- Megindultak a magyar cégek a napelemekért
- Megérkezett Magyarország első digitális, zöld iránytűje
- Megújul az Észak-Dunántúl villamos hálózata
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.