Az autóipar lemaradt az e-fejlesztésekben
A felmérések egyik legfőbb közös megállapítása, hogy az összes vizsgált iparág közül az autógyártásban a legalacsonyabb a felső vezetők elkötelezettsége az e-business fejlesztések iránt a cégvezetők mindössze 35%-a vesz közvetlenül részt a programokban, az összes iparág átlaga 58%. Jelenleg a legtöbb vállalat kivár, figyelve a konkurencia lépéseit. A cégvezetők a költségeket (51%) és az e-business tapasztalatok hiányát (45%) tekintik az aktív e-tervezés legfőbb akadályának. Úgy vélik, hogy a gyors átalakulás elriasztaná a vevőket, megzavarná a kialakult beszállítói kapcsolatokat és felemésztené a létező bevételi forrásokat. Sokan gondolják úgy, hogy ma még a biztonsági garanciák sem eléggé meggyőzőek.
Az iparág cégei egyelőre nem hisznek abban, hogy az e-gazdaság azonnali versenyelőnyt biztosítana számukra mindössze ötödük tekinti az e-businesst nyereségnövelő tényezőnek, szemben a többi iparág 44%-os átlagával. Az autóiparban csak a cégek 29%-a kínál testre szabott termékeket és szolgáltatásokat (az átlag 57%), holott ez az a terület, amelyben az e-alkalmazások gyors és látványos eredményt hozhatnak. A technológiát vizsgálva feltűnő, hogy alig akad cég, amelyik tranzakciókra is használná az internetet, nagy többségük (84%) kizárólag információt kínál honlapján. Az autógyártó vállalatok az átlagnál sokkal kevésbé hajlandóak kihelyezni (outsource) e-business tevékenységüket.
A helyzet azonban hamarosan változni fog, a vállalatvezetők arra számítanak, hogy az online eladásokból befolyó bevételek még az idén a jelenlegi 4%-ról 17%-ra nőnek. Szerintük 2002-re már a cégek 63%-a használja a világhálót üzletkötésre, szemben a mai 6%-kal. A beszállítóknak, üzleti partnereknek kínált internetes lehetőségek is jelentősen bővülnek majd.
A nemzetközi összkép megegyezik a magyarországival a KPMG 70 hazai közép- és nagyvállalat e-felkészültségét vizsgálva szintén azt állapította meg, hogy az autóipar szinte minden kulcsterületen a többi iparág mögött áll, és nálunk is feltűnő a lemaradás a felső vezetés elkötelezettségében.
Meglepőnek tűnnek ezek a megállapítások, hiszen egy globális iparágról van szó, amely ráadásul a technológiát tekintve a legfejlettebbek közé tartozik és hagyományosan erős partnerkapcsolatokkal rendelkezik hangsúlyozza Linda Mears, a KPMG e-stratégiával foglalkozó tanácsadója. Ugyanakkor az e-fejlesztések szempontjából a szoros partnerkapcsolatok inkább akadályt jelentenek, mintsem előnyt. Komoly egyenlőtlenség tapasztalható az ellátási lánc mentén, különösen a nagy gyártók és a kisebb beszállítók e-felkészültsége között, ám a cégvezetők nem szívesen változtatnak a kialakult hálózaton. Pedig az e-business megoldások talán legnagyobb előnye az új termékek körének bővítésén és a tranzakciós költségek csökkentésén túl éppen az ellátási lánc hatékonyabb működése lehet. Ezáltal a megrendelő igényei szerint készített járművek olcsóbban és gyorsabban juthatnak el a vevőkhöz. Ehhez azonban át kell alakítani a teljes ellátási láncot, a legkisebb beszállítóktól kezdve a helyi eladókig.
Különösen fontos ez Magyarországon teszi hozzá Linda Mears, hiszen itt sok kisebb beszállító cég működik együtt néhány nagy autógyártóval. A multinacionális cégek komoly háttérrel rendelkeznek az e-fejlesztésekhez, és a jelenlegi lemaradás ellenére gyors fejlődésre számítanak. Ahhoz, hogy a kisebb beszállítók életképes partnerek maradhassanak, nekik is sürgősen képessé kell tenniük cégüket az e-gazdaság vívmányainak alkalmazására. A KPMG szakértője szerint a sikeres átalakuláshoz szükséges, hogy a vállalatok teljes vezérkara kezdeményezően és aktívan vegyen részt a fejlesztésekben. Ez biztosíthatja, hogy a magyarországi cégek meghatározó formálói legyenek e-átalakulásnak, és ne a technológia, illetve a versenytársak fejlődése határozza meg üzleti lehetőségeiket.
Kapcsolódó cikkek
- A vállalati csaló profilja
- E-kereskedelem: fogy a bizalom a csalások miatt
- Véget ért a netes szex-éhség időszaka
- Tudásmenedzsment (TM) a hazai vállalatoknál
- E-Commerce-díjban részesült Nagy Zsolt
- A magyar internetezők vásárlási szokásai
- Többet költenek a netes vásárlók
- 18 milliárd forint körül alakul az internetes kiskereskedelmi forgalom
- Több mint 900 magyar kkv vett részt a Phare e-kereskedelmi programján
- Átalakulóban a magyarországi ipari befektetői struktúra