Az alkotóké és a felhasználóké is a felelősség – állítja a mesterséges intelligencia
Adatvezérelt napot tartott a DIMSZ, melynek fő fókuszában a szabályozási aktualitások voltak. A GDPR gyakorlata és a NAIH tapasztalatai a mellett, az NMHH-DIMSZ közös kutatásból a résztvevők megismerhették adattudatossággal kapcsolatos attitűdöket, véleményeket, tudatossági szintet, majd átfogó képet kaptak a készülőben lévő mesterséges intelligencia (MI/AI) szabályozásról és a terület lehetőségeit, várható kockázatokat is elemezték a szakértők.
Az elmúlt egy évben legalább 100–150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól különböző szereplőknek. Bár sokan biztosak abban, hogy jogszerű kapcsolatfelvétel történt, mintegy 20–50 ezer fő között lehet azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak – derült ki DIMSZ és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A kutatás eredményei tisztán láttatják: nem törődünk eléggé az adatvédelemmel és jelentős az adatbiztonsággal kapcsolatos bizonytalanság.
Az eseményen Kiss Ernő, a NAIH adatvédelmi főosztályának osztályvezetője arról számolt be, hogy a hivatal hatósági ellenőrzéseinek száma folyamatosan növekszik – 2020-ban 347db, míg 2021-ben már 556db volt. Ismertette a cookiek használatával kapcsolatos hatósági tapasztalatokat. A 2023-ra várható változásokkal kapcsolatosan tájékoztatást adott arról, hogy a NAIH tárgyspecifikus iránymutatásokkal segíti a szakmai közösség munkáját (a jövőben ilyen lesz pl. hozzáféréshez való jogról szóló iránymutatás; adatvédelmi bírságok számításáról szóló iránymutatás; jogos érdek jogalapról szóló iránymutatás-tervezet) és készül egy bírságkalkulátor is.
Horváth Anna Zsófia, a CMS ügyvédjelöltje a cégek megfelelőségének vizsgálata során szerzett tapasztalatait ismertette röviden. Kiemelve a digitális marketing és adatvédelem szempontjából kiemelten fontos cookie szabályozást, a social pluginek, a Google Customer Match (GCM), a Facebook Custom Audience és a Google Analytics megfelelő használatának feltételeit.
Nagy-Rácz István, a Dmlab vezetője a mesterséges intelligencia jelenlegi alkalmazási lehetőségeit mutatta be példákon keresztül. Szerinte még van idő míg a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, nem késett el a terület (ön)szabályozása. A technológiák (pl gépi látás, beszédfelismerés, gépi tanulás, természetes nyelvek értelmezése) már rendelkezésre állnak, de ezek házasítása még kihívásokat tartogat.
Domokos Márton, a CMS szenior tanácsadója az MI jogi megközelítésével kapcsolatosan elmondta, hogy még egységes jogi keret nem áll rendelkezésre, egyelőre precedensek gyűlnek mind a panaszok, mind a megoldások oldalán. A legtöbb eset az adatvédelmi hatóságokhoz érkezik, de felmerültek már fizikai biztonságot érintő aggályok is.
A mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkozó kerekasztalbeszélgetésben Huszics Györgyhöz, Nagy-Rácz Istvánhoz és Domokos Mártonhoz csatlakozott Varga Gábor, a Microsoft National Technology Officer-je is. Bevezetőjében elmondta, hogy a felelősségek, kapcsolódási pontok és beavatkozási lehetőségek felméréséhez fontos ismerni a teljes mesterséges intelligencia értékláncot, amely az alkalmazást fejlesztő szolgáltatótól a végfelhasználóig tart. A diskurzus folyamán a szereplők a szabályozás szükségességére, a túlszabályozás veszélyeire, az önszabályozás lehetőségeire, a versenyképességre és az ellenőrzésre vonatkozó kérdéseket járták körbe.
„A GDPR esetében is érezhető volt a tájékozatlanság és a félreinformáltság hatása, a mesterséges intelligencia pedig láthatóan még összetettebb terület. Emiatt a szabályozás önmagában nem lesz elég, ugyanilyen fontos elemként meg kell, hogy jelenjen az edukáció, és ebben a szakmai szövetségekre is szerep hárul” – mondta el Huszics György a DIMSZ, Az Adatvezérelt Marketing Szövetség elnöke.
Kapcsolódó cikkek
- Több mint 30 éves a 112-es segélyhívó szám
- Új stratégiát hirdetett az NMHH a Biztonságos internet világnapja alkalmából
- Van megoldás! Gamer–kézikönyv szülőknek, hogy legyenek helyes kérdések és válaszok
- Digitalizáció a KKV-knál - ahogy a mesterséges intelligencia látja
- Az ATV-t és két helyi rádiót is megbírságolt a Médiatanács
- Új chatbotjával szabadítja fel a mesterséges intelligencia képességeit a Viber
- A legtöbb pénzt az internetre költjük, de a tévé előtt töltjük a legtöbb időt
- Az internetes szólás- és sajtószabadság fontosságát vizsgálta az NMHH
- Magyarország első szuperszonikus kutatórakétáját bocsátották fel magyar diákok
- Médiatanács: idén már a streamingszolgáltatók által közzétett tartalmakat is korhatárkarikákkal kell ellátni
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.