Prim Hírek

A jó munkaerő a legnagyobb érték – olyan mondat ez, melyet gyakran kétségbe vonunk manapság, hiszen egyre több embert foglalkoztat a kérdés, hogy egyik napról a másikra átveheti-e a helyét az irodában egy gép. Az aggodalom egyelőre feleslegesnek tűnik, a vállalatok ugyanis éppen annak érdekében vetik be a technológiát, hogy a lehető legmagasabb szintű munkavállalói élményt biztosítsák a kollégáknak, ezzel növelve hatékonyságukat és a cég iránti elkötelezettségüket. A felmérések szerint ez valóban jó iránynak tűnik: a megkérdezett vállalatok közel 40%-a szerint a HR tech projektekre fordított büdzsé maradéktalanul megtérül, az ezek által megteremtett munkavállalói élmény pedig nagyban hozzájárul a tehetségek megtartásához, egyben a fenntartható, hosszú távú versenyképességhez. „Ráadásul most már ahhoz is adott a technológia (és a szándék is), hogy a webáruházak kínálatához vagy a keresési eredményekhez hasonlóan a munkavállalóknak is személyre szabott HR szolgáltatásokat nyújtsanak a cégek, legyen szó továbbképzésekről, előmenetelről, lelki egyensúlyról, teljesítményről. Nincs szüksége minden vállalkozásnak a létező összes HR technológiára, elegendő okosan választani” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

A válság miatt újrahasznosítanak a cégek, de közben keresik az új utakat is

A cégek többsége nem is volt rest költeni a különböző HR tech megoldásokra, 2021-ről 2022-re mintegy 57%-kal nőttek az erre fordított befektetések, elsősorban a képzésekre, a toborzásra, a megtartásra, a munkavállalói jóllétre és a juttatásokra fókuszálva. Ugyanakkor a háborús bizonytalanság, az elszálló infláció és az energiaárak ésszerűbb és hatékonyabb irányba is terelték a fejlesztéseket: a vállalatvezetők és CIO-k elsősorban a már meglévő rendszereket kezdték felülvizsgálni, optimalizálni és újabb területeken bevetni, esetleg extra funkciók bevezetésével továbbgondolni. „Az integráció mindenképpen kulcstrend lesz a közeljövőben, hiszen az összeköttetés nélkül, elszigetelten működő technológiák növelik a hibák kockázatát, vesztegetik a drága időt és növelik az adminisztrációt – ezzel tehát minden cégnél azonnali minőségi ugrást lehet elérni” – magyarázza Gönczy Gábor. De mégis mely HR területeken kerül fókuszba a technológia 2023-ban?

1. Marad a hibrid, csak jobban csináljuk majd

Az otthoni munkavégzés lehetőségének biztosítása szinte alapelvárás lett a munkáltatókkal szemben, és a friss felmérések szerint a dolgozók 97%-a ragaszkodik ehhez a jövőben is. A hibrid munkavégzés tehát a mindennapok része lesz, a cégek érdeke pedig az, hogy ez minél biztonságosabban és hatékonyabban működjön: még több és profibb felhőalapú rendszer érkezik és újabb interaktív, illetve VR-alapú funkciókkal gazdagodnak az online konferenciaszoftverek. 2023-ban azonban mégis a „távértékelés” kerül a fókuszba, vagyis a cégek olyan eszközöket keresnek vagy fejlesztenek majd, melyekkel az otthon dolgozó kollégák teljesítményét is mérni tudják.

2. Már a toborzás is automatizált

Az új munkaerőt keresők is két tűz közé kerülnek idén: úgy kell felkutatniuk és sikeresen megszólítaniuk a legjobb szakembereket, hogy közben kiemelt cél lesz a toborzási büdzsé optimalizálása is. Az egyik legnépszerűbb eszköznek így az automatizált álláshirdetés ígérkezik, mellyel célzottan és költséghatékonyan szólíthatják meg a munkaadók a megfelelően képzett jövőbeli kollégák körét. Fókuszban lesz az onboarding, a gyors és egyszerű kiválasztási folyamatok biztosítása, és az első pillanattól kezdve magas színvonalú munkavállalói élmény. Az online, bármikor hozzáférhető videós tartalmak és információs anyagok mellett ezért chatbotokat is bevetnek, melyek 0-24-ben válaszolnak a frissen felvett kollégák kérdéseire. 

3. Munkavállalóra szabott tanulás

2022 egyik nagy slágere idén is nagyot fog menni: egyre több olyan belső kommunikációs portál jelenik majd meg, mely lehetséges cégen belüli karrierlehetőségeket, továbbképzéseket, aktuális munkakörön kívül eső projekteket kínál a kollégáknak. A szorító munkaerőhiány miatt egyébként is a középpontba kerülnek a cégen belüli átképzések és kompetenciafejlesztések, a technológia pedig minden eddiginél kreatívabban segíti majd ebben a cégeket. A toborzási- és a meglévő munkaerőállományt lefedő adathalmaz elemzésével a cégek pontosabb képet kaphatnak arról, hogy melyek azok a készségek és szakmai ismeretek, melyek hiányoznak egy-egy területen, így célorientáltan alakíthatják ki képzési stratégiájukat, ráadásul a legújabb virtuális valóság-alapú technológiákkal tovább csökkenthetik az ehhez szükséges eszközök és berendezések költségeit.

A mesterséges intelligencia a HR tech-et is felforgatja

A fenti megoldások szinte mindegyikének egy közös nevezője van, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, ezek a technológiák pedig kétségkívül korlátlan lehetőségeket nyitnak a humánerőforrás-menedzsment területén. Legyen szó a munkavállalói felmérések elemzéséről, a vállalaton belüli esetleges (és akaratlan) diszkriminatív gyakorlatok feltárásáról, a kollégák motivációjának és teljesítményének napi szintű monitorozásáról vagy éppen a menedzsment adminisztratív terheinek enyhítéséről, az MI valóságos csodafegyver az azt tudatosan alkalmazó vállalatok kezében. Nincs megállás: 2030-ra a HR tech piac értéke elérheti a 38 milliárd dollárt, és ezen belül is hasítani a fog a mesterséges intelligencia, melyet az előrejelzések szerint a vállalatok több mint fele napi szinten alkalmazni fog a munkaerő-menedzsmentben.

„Kulcskérdés lesz, hogy a cégek és a HR-osztályok elkezdjék más szemmel nézni a kollégákról és a munkájukról rendelkezésre álló adatokat és az olyan stratégia és üzleti döntések meghozatalában is figyelembe vegyék, mint például a bővülés, új kirendeltségek megnyitása vagy éppen a külföldi piacok meghódítása. Ebben nyújt segítő kezet a mesterséges intelligencia, ugyanakkor egyre többen felhívják a figyelmet arra is, hogy a jövőben átgondolt szabályozásra és többlépcsős belső ellenőrzésre lesz szükség, a gépeket ugyanis továbbra is az ember tanítja majd gondolkodni, így a HR-esek prekoncepciói átszivároghatnak a toborzási gyakorlatba vagy a humánerő-tervezésbe is” – teszi hozzá Gönczy Gábor.