Óriási kihívások előtt áll a hazai vállalati HR szektor
A jelenlegi gazdasági helyzetben a kétszámjegyű infláció, az energiaárak növekedése, az általános drágulás hatása folyamatosan érezhető a munkaerőpiacon. A cégek létszámigénye sokkal gyorsabban változik a bizonytalan környezetben, a jelenlegi gazdasági változásokat várhatóan 2-4 hónap múlva érzi meg igazán a piac. Trendek azonban már most is egyértelműen kirajzolódnak: a külföldi munkaerő-kölcsönzés szerepe felértékelődik, a belföldi munkaerő megtartása kulcskérdés lesz, a vállalatok HR osztályai pedig egyes üzletágakban a leépítésekre, míg másokban a létszámbővítésekre kell, hogy fókuszáljanak – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
A gazdasági körülmények HR trendjeit figyelembe véve bizonyos szektorokban egyértelműen látható a létszámnövekedés, ilyen például a vendéglátás, amelyen belül főleg a gyorséttermekben nőtt kiemelkedően a munkavállalók száma. A kereskedelemben változó a tendencia, egyes cégeknél nőtt, másoknál csökkent a dolgozói létszám az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest. Ugyanez mondható el a nagyobb termelő és gyártó vállalatokról. Van olyan ipari cég, ahol ezer fővel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt, de olyan is van, ahol több mint 300 fős létszámcsökkentés történt az elmúlt időszakban. A telekommunikációs szektorban többnyire létszámnövekedés tapasztalható és a munkaerő-kölcsönző cégek is nagyon jó évet zártak.
„Szakemberhiány egyes területeken évek óta tapasztalható, ez a jelenlegi gazdasági helyzetben sem változott. Kékgalléros munkavállalók között több területen is folyamatosan keresnek szakembereket: hegesztőket, CNC-seket, a logisztika területére targoncásokat, nehézgépkezelőket. A magyar munkaerőpiac eljutott arra a pontra, hogy bizonyos munkaköröket belföldi munkavállalókkal feltölteni szinte lehetetlen” – hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.
A külföldi dolgozóknak is jár a béremelés
A munkavállalók megtartása kulcsfontosságú idén. A dolgozók várják a bérfejlesztéseket, és a cégek igyekeznek is biztosítani a béremelést. Átlagosan 15-20 százalékos emelésről beszélhetünk, amivel gyakorlatilag a fizetések reálértékét próbálják megőrizni. Ez jelenleg elegendő lehet ahhoz, hogy a munkavállalók egy ideig ne gondolkozzanak a váltáson. Azok a dolgozók, akik eddig is lojálisak voltak a céghez kivárnak, akik viszont korábban is könnyen váltottak munkahelyet, most akár pár ezer forinttal magasabb bérért is elmennek másik vállalathoz dolgozni. „A fiatal munkavállalók foglalkoztatása szintén kihívás a cégek számára. Ők ugyanis a fizetés mellett a szabadidő mértéke alapján döntenek, a véleményüknek és igényeiknek is nagyobb hangot adnak. Sokkal könnyebben váltanak, mint mondjuk a baby boomer generáció tagjai, ha a munkáltató nem tudja biztosítani számukra az elvárt feltételeket” – mondja Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: A béremelés természetesen a külföldi, kölcsönzött munkaerőre is érvényes. Alapbérben ugyanazt kell biztosítani számukra, mint a magyar dolgozóknak, a béren kívüli juttatások vonatkozásában pedig hat hónap munkaviszonyt követően kell elérniük azt a szintet, amit a belföldi munkavállalók számára kínálnak.
Beruházások maradhatnak el, ha nincs elég munkaerő
Magyarországon jelenleg 4 millió 700 ezer magyar munkavállaló dolgozik, ezzel Európában a hetedik, világszinten a huszadik a foglalkoztatottság szempontjából. Ebből is következik, hogy belföldről már nem elégíthető ki teljesen a vállalatok munkaerő-igénye. Ez pedig az ország versenyképességét is befolyásolja, hiszen a külföldi befektetők nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem biztosított elegendő dolgozó a munkavégzéshez. A Jobtain ügyvezetője elmondta: eljutottunk arra a szintre, hogy ahhoz, hogy a magyar munkahelyek megmaradjanak, a beruházásokat pedig Magyarországra hozzák, kulcskérdés lett a külföldi munkavállalók behozatala. Egyre inkább látható az a trend, hogy a gyári munkákra már minimális belföldi munkaerőt lehet toborozni. Van ugyan növekedés, de a magas foglalkoztatottság miatt egyre nehezebb helyzetben vannak a cégek. Azok, akik pedig akik munkát keresnek, nem azt a munkát keresik, amit a piac jelenleg kínál.
2024-re huszonötezer Fülöp-szigeteki dolgozhat Magyarországon
A munkaerő-kölcsönző cégek szerepe éppen emiatt még inkább felértékelődik. A kormány engedményeket tett a Fülöp-szigeteki és még 14 további más ország munkavállalóinak az egyszerűsített behozatalára, ezzel is biztosítva annak a lehetőségét, hogy a beruházásokat ne vigyék más országokba. 2023-2024 végéig várhatóan akár 25 ezer filippínó munkavállaló fog hazánkban dolgozni. „Csak a Jobtain-en keresztül 800 Fülöp-szigeteki dolgozik jelenleg hazánkban, de 4-5 munkaerő-kölcsönző cégen keresztül is érkeztek Magyarországra, így összesen körülbelül 4500-an vállaltak eddig munkát itthon. Mindössze fél év leforgása alatt érkeztek ennyien Magyarországra.”
A kisebb cégek számára is egyre vonzóbb a kölcsönzött munkaerő
A munkaerő-kölcsönzés szerepének növekedését bizonyítja, hogy egyre kisebb vállalatok is élnek a lehetőséggel. Továbbá nem csak csoportosan keresnek már kölcsönzött munkaerőt, hanem néhány főt is alkalmaznának. „Korábban 100 fős volt az a minimum vállalati méret, ahol általában kölcsönzött dolgozókat alkalmazott egy-egy cég. Egy stabilan működő vállalkozásnak, ha munkaerő-problémákkal küzd, már akár 50-60 fős vállalati méret esetében is érdemes elgondolkodni a foglalkoztatás ezen formáján” – hangsúlyozza a szakértő. A kölcsönzött munkavállalók továbbá általában minimum 2 évre írnak alá, így a fluktuációtól nem kell olyan mértékben tartani, mint egy belföldi dolgozónál. Ehhez viszont az kell, hogy a cég megvizsgálja, tudja-e biztosítani a foglalkoztatásukat a következő 24 hónapra.
„Éppen ezért nagy felelősség a külföldi kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása. HR szolgáltatóként természetesen fel tudjuk mérni a lehetőségeket, ha mégis máshol kellene foglalkoztatni őket, de előfordulhat, hogy haza kell küldeni őket. Határozott idejű szerződés esetén kicsit nehezebb megválni a munkavállalóktól, mint határozatlan esetén, de jogilag a gyakorlat az, hogy ilyenkor visszaadja a cég a kölcsönzési jogot. Ez egy olyan elháríthatatlan oknak minősül a mi szempontunkból, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a foglalkoztatást. Ilyen esetben számolnia kell a cégeknek a hazautazás költségének megtérítésével. Amennyiben a munkavállaló kezdeményezi valamilyen okból a felmondását, akkor viszont neki kell megoldania a hazautazását. Természetesen ilyenkor is adódnak olyan helyzetek, amikor be kell avatkoznunk” – összegez Mihályi Magdolna.
Kapcsolódó cikkek
- Aranykeresésre hasonlít a megfelelő magas beosztású munkavállalók megtalálása
- Nyíregyházán nyit új irodát a Work Force
- Nők az informatikában
- Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Logisztikai Egyesület és a Trenkwalder
- Válaszok a HR legnagyobb kihívásaira a következő három évben
- Áttörni az üvegplafont: egy nő soha nincs jó életkorban
- Európai szinten is élen jár HR-digitalizációban a magyar WHC Csoport
- Dübörög a munkaerő-kölcsönzés piaca
- Eszeveszett tempóban forgatja fel a technológia a HR szakmát
- Ezek a magyarországi diplomák érik most a legtöbbet
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.