Kirobbanó növekedés a technológiai kiadásokban: jön az IT befektetések aranykora
Folyamatosan emelkedik a technológiai beruházások aránya a vállalatok költségvetésén belül. Ahogy a cégek évről-évre többet költenek informatikára, úgy az informatikai vezetők szerepe a szervezeti stratégia formálásában is egyre kritikusabb. Az IT beruházási stratégia alapvetően befolyásolja a vállalat jövőbeli képességeit és versenyhelyzetét, a célok megvalósításhoz azonban fontos a fejlesztések hatásának mérése és kommunikációja, illetve a költségvetés rugalmas tervezhetősége – állapítja meg a Deloitte Technology Leadership Study kutatása.
A várakozások alapján 2024-ben rekordszintet ér a vállalatok globális technológiai kiadása és meghaladja az 5 milliárd dollárt, ami 8,6 százalékos emelkedést jelent 2023-hoz képest. Pedig a cégek már idén is jelentősen növelik IT kiadásaikat, 2023 egészére 5,5%-os növekedés várható, a Gartner prognózisa szerint.
A 2024-es előrejelzéshez hasonló mértékű kiugrás utoljára 2021-ben volt, a világjárvány hatására felgyorsuló digitalizációnak és az új működést támogató stabilizációs fejlesztéseknek köszönhetően. A növekedés üteme Magyarországon is közelít a globális átlaghoz, a nyugati és közép-európai régiós átlagnál a Gartner adatai szerint csupán pár százalékponttal alacsonyabb.
Jelentős változás tapasztalható a cégek bevételarányos IT kiadásaiban: a Deloitte Tech Trends kutatása szerint a 2016-ban mért 3,3%-ról a tavalyi évben ez 5,5%-ra nőtt. Szinte minden iparágban emelkedés volt tapasztalható, a legnagyobb a pénzügyi szolgáltató és telekommunikációs szektorban történt. A CIO mellett a megkérdezett cégek fele rendelkezik technológiai vezetővel is (CTO), 25%-uk pedig már digitalizációs és adatkezelési vezetőket is alkalmaz.
Hangsúly a modernizáción és kockázatkezelésen
A Deloitte kutatásában megkérdezett technológiai vezetők a legnagyobb hatású IT befektetéseknek a kiberbiztonság növelésére és kockázatkezelésre tett erőfeszítéseket értékelték. Ezen felül több, mint 50%-uk emelte ki a központi rendszerek modernizációját, illetve a cloud transzformációs projekteket. Az erős technológiai alapokról a jövőben könnyebb lesz elrugaszkodni.
IT értékteremtés – tényleg sokba kerül?
Legnagyobb kihívásként az IT vezetők a technológiai beruházások hatásának mérését jelölték meg, a fejlesztések ugyanis sokszor indirekt módon járulnak hozzá az értékteremtéshez: egy automatizáció például segíti a munkavállalók magasabb hozzáadott értékű feladatokra való összpontosítását.
„Pontos hatáselemzés hiányában a technológiai projektek gyakran túl költségesnek tűnnek, ez pedig szűkíti a CIO-k és a vállalati stratégia mozgásterét. Kutatásunkban a válaszadók kétharmada emelte ki, hogy a technológiai projektek értékelése jelenleg is pénzügyi mutatók alapján történik, amellyel nem értékelhetők megfelelően a hosszabb távon realizálható előnyök” – mondta Gyuró László a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
Rugalmas költségmenedzsment
Projektek terén a vállalatok felismerték az agilitás előnyeit, költségvetésük negyedét fordítják az utóbbi években ilyen kezdeményezésekre. Az agilis szemléletet azonban vállalati szinten is alkalmazni kell, a technológiai beruházások költségvetéstervezési és portfóliókezelési folyamatainál egyre fontosabbá válik a rugalmasabb működés.
Egy agilis szervezet a pénzügyi év során gyorsabban tud reagálni a hirtelen bekövetkező változásokra, például egy új, értékteremtő technológia megjelenésére – ennek köszönhetően pedig versenyelőnyt realizálhat olyan versenytársakkal szemben, akik a fejlesztéseikhez kapcsolódó finanszírozást éves szinten tervezik, és csak alkalmanként vizsgálják felül.
„A költségvetéstervezésre olyan adaptív folyamatként kell tekinteni, amely képes a változó prioritások kiszolgálására. Fontos, hogy ez a rugalmasabb megközelítés olyan hatékony döntéshozatali struktúrát igényel, amely lehetővé teszi a finanszírozás szükség szerinti újra priorizálását és átcsoportosítását. Ennek kialakítása erőfeszítést követel mind az üzleti mind a technológiai vezetőktől, végül azonban hatékonyabb döntéshozatalt tesz lehetővé” – mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.
El is kell adni az értékteremtést!
Az IT nem költségközpont, hanem értékteremtő funkció. A költségvetés tervezése során az IT és üzleti vezetők közös feladata a technológiai projektek által elérhető előnyök számszerűsítése és az üzleti érték mérési módszertanának meghatározása. Az értékteremtés megvalósulását is ez alapján célszerű kimutatni, folyamatos és transzparens kommunikáció mellett, az elvárások és célkitűzések strukturált finomhangolásával. A felek együttes felelősségvállalása és a beruházás elejétől használt „benefit realization” keretrendszer alkalmazása kulcsfontosságú lehet a sikerhez.
A fejlődő technológiai beruházási horizont egyszerre rejt lehetőségeket és kihívásokat. A várakozások szerint előnyhöz juttathatják vállalatukat azok az élenjáró IT vezetők, akik a hosszútávú értékteremtésre fókuszálnak: mozgásterük kiszélesítéséhez azonban szükséges a fejlesztések hatásainak hatékony mérése és kommunikációja, az agilisabb tervezés, illetve a rugalmas finanszírozás – állapítja meg a Deloitte kutatása.
Kapcsolódó cikkek
- Novemberben ismét JunctionX hackathon Budapesten!
- Újra személyes jelenléttel tart Nyílt Napot az ELTE Informatikai Kara
- Jövőfókuszú konferenciával ünneplik a #neumann120 évet
- Mesterséges intelligencia asszisztenst vezet be az összes CRM-alkalmazásához a Salesforce
- A kiszervezett szoftvertesztelés előnyei és hátrányai
- Tízéves az informatika egyedülálló hazai múzeuma
- Indul az informatikusok országos megmérettetése
- Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
- Célkeresztben az informatika: középiskolások ismerkedtek a Széchenyi-egyetemmel
- Munkaerő-megtartás: díjat kapott az ALDI informatikai cége
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.