A kiszervezett szoftvertesztelés előnyei és hátrányai
Az ügyfélhűség kialakításának fontos előfeltétele, hogy a szoftverfejlesztők pontosan felmérjék a felhasználói igényeket, és ezeknek megfelelően fejlesszék termékeiket. A gyorsan változó preferenciákkal azonban nem könnyű lépést tartani, a tesztelésre szánt időablakok egyre rövidebbek, és mindez a minőségmérnöki csapatokra is jelentős nyomást gyakorol. Ezért egyre elterjedtebb a crowdtesting (tömegtesztelés) gyakorlata, melyet a Deloitte felmérése szerint a válaszadók 90%-a kipróbált már legalább kísérleti jelleggel.
A crowdtesting során hús-vér felhasználókat vonnak be a valós környezetben történő tesztelés folyamatába, amellyel a vállalatok könnyen növelhetik tesztelési kapacitásukat, kiegészítve ezzel a belső csapatok munkáját. A módszer a széleskörű felhasználói teszteléstől kezdve a magas szintű, specifikus ellenőrzésig változatos célokat szolgálhat. Előnye, hogy az erőforrások szükség szerint növelhetők, illetve csökkenthetők, miközben a fejlesztők megbízható, valós idejű visszajelzéseket kapnak a termékről. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy nem minden projekt alkalmas a tömegtesztelésre: a szervezeteknek figyelembe kell venniük a belső képességeiket, a projekt összetettségét és újszerűségét, valamint adatvédelmi igényeiket is, amikor a kiszervezés mellett döntenek.
A tömegtesztelés változatos alkalmazhatósága miatt többféle díjazási struktúra létezik: a mikrofeladat-modellben a tesztelők a hiba típusa és annak piaci ára szerint kapnak fizetést, egyes szervezetek pedig a hiba üzleti hatása és súlyossága alapján fizetnek. A teljesítményarányos díjazás során a tesztelés minősége a mérvadó. Utóbbit rendkívül széles körben alkalmazzák, beleértve a hibatesztelést, a mobiltesztelést és a használhatósági tesztelést is. A kiberbiztonsági próba a tömegtesztelés egyik legkeresettebb formája; az ebben dolgozó tesztelők a díjazási spektrum felső határát súrolják.
Belső bázis kontra külső platform
Míg egyes szervezetek saját tesztelői bázist hoznak létre, a tömegtesztelés legtöbbször harmadik féltől származó platformokon zajlik, melyek rendszerezik a kínálatot és megkönnyítik a projektmenedzsmentet. A Deloitte felmérése alapján a válaszadók legnagyobb arányban a külső tesztelői bázis alkalmazását preferálták (76%) (1. ábra). Nem meglepő tehát, hogy egyre több vállalat lép hivatalos partnerségre különböző crowdsourcing platformokkal és vonatkozó tanácsadó szolgáltatókkal.
A harmadik féltől származó tömegtesztelési platformok legtöbbször saját projektmenedzsment-keretet és projektmenedzsereket biztosítanak a tesztelési folyamatok felügyeletére. Ezen belül az ügyfelek határozzák meg a szükséges teszteket, a tesztelők készségeit, valamint a tesztelendő eszközök típusait. A projekt elején a tesztelők részletes mintaforgatókönyveket, eszközöket és utasításokat kapnak. Ezek alapján dokumentálják észrevételeiket, a jelentések mennyisége és minősége szerint pedig végül ők is értékelést kapnak a megbízójuktól. A tömegtesztelés előnye, hogy a közösségi együttműködés által több fejlesztendő területre világít rá, a hibákat és a releváns kérdéseket megvitató fórumok pedig megkönnyítik a tudásmenedzsmentet és a hálózatépítést. Szintén bevett gyakorlat, hogy a vállalatok belső erőforrásaikból állítják össze a tömegtesztelői bázisukat. Ez azonban több kihívást is tartogat, például könnyen előfordulhat, hogy az érintett munkatársak nem rendelkeznek a teszteléshez szükséges kompetenciákkal, informatikai végzettséggel, vagy csökken az elsődleges feladataikra fordítható munkaidejük.
Összességében tehát a belső tömegtesztelés optimálisabb út lehet, ha fontos a bizalmas adatkezelés, valamint a belső üzleti tudás és az IT-erőforrások kapacitásának maximalizálása. Ez az eljárás megakadályozhatja, hogy az érzékeny ügyféladatok nyilvánosságra kerüljenek, és a belső munkatársak szakértelme bizonyos esetekben jobban kihasználható a szoftverminőség javítása érdekében. A külső tömegtesztelés ezzel szemben olyan összetettebb vagy újszerű projektek esetében lehet megfelelő, amikor nincsenek meg házon belül a megfelelő kompetenciák. Általa a szervezetek többféle készséggel rendelkező tesztelői erőforrásokhoz juthatnak, és a hardver- és szoftverkiadások szélesebb skálája válik lehetővé.
Kapcsolódó cikkek
- Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
- Az IoT az alapokkal kezdődik
- Az automatizált jutalékrendszer tovább javítja a hatékonyságot
- Modern szoftverfejlesztési folyamatok: előnyök és új technikák
- A metaverzum nem csak játék, a kormányok is használhatják
- Az intelligens automatizálás emberi arca
- Mesterséges intelligencia az olimpián – a sport és az adatok elválaszthatatlansága
- Elindult a jelentkezés a Technology Fast 50-re
- A technológia vezetőkből lesznek a jövő vezérigazgatói
- Új technológiák forradalmasíthatják a fizetési ökoszisztémát
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Megjelent a NEXT 3D konferencia programja
Megjelent a NEXT 3D additív gyártás és digitalizálás konferencia programja. Nem kevesebb, mint 15 hazai mérnök és vezető szakember fogja megosztani 3D technológiai sikereit és tapasztalatait a résztvevőkkel. A konferenciaprogram alapján a NEXT 3D látogatói felbecsülhetetlen értékű tudással bővíthetik 3D nyomtatási és 3D szkennelési ismereteiket.
Ezek az idei kulcstémák a webes és marketing stratégiák terén
Mások mellett Balogh Levente, a Szentkirályi ásványvíz alapítója, Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója és Huszár Viktor, a Teqball társalapítója is előadást tart az idei Maximum Web és Marketing Konferencián, ahol a résztvevő vállalkozók elsősorban a sikeres cégvezetés és online működés megvalósításához gyűjthetnek hasznos tudást a leghitelesebb példaképektől.
A Continental autógumija az első helyen végzett a Tyre Reviews szakportál négyévszakos abroncstesztjén
Újabb megmérettetésen, a Tyre Reviews 2024-es négyévszakos abroncsteszten győzedelmeskedett a Continental AllSeasonContact 2 modellje. Hét 205/55R16-os méretű, VW Golfra autóra felszerelt, egész évben használható modellből álló tesztmezőnyben ért el első helyezést.
A BASF a sikeres Ethernet-APL kísérletet követően az ABB-t választotta zöldmezős projektjeihez
A BASF első európai zöldmezős Ethernet Advanced Physical Layer (Ethernet-APL) projektjének részeként az ABB-t választotta az elosztott vezérlőrendszerekhez (DCS).