A felhőtechnológia több mint 7000 milliárd forintos GDP-növekedést hozhat Magyarországnak
A felhőszolgáltatásokat használó magyar vállalatok egy alkalmazottra jutó éves bevétele közel 2,4 millió forinttal magasabb, mint az ilyen szolgáltatásokat nem használó versenytársaiké.
A közelmúltban megjelent "Felhőtechnológiák Magyarországon: Gazdasági hatástanulmány" című, a Deloitte által az IVSZ számára az Amazon Web Services-szel (AWS) partnerségben készített felmérés szerint a felhőhasználat további növekedése évente átlagosan 1,7 – 2,7%-kal járul hozzá a magyar bruttó hazai termékhez (2023-hoz képest), attól függően, hogy a kormány semlegesen vagy támogatóan viszonyul-e a felhőhöz. Ennek a tartománynak a két végpontja közötti különbség 10 év alatt 7000 milliárd forint többlet GDP-t jelent.
"Az IVSZ számára készített tanulmány rávilágít a felhőalapú számítástechnika átalakító erejére a magyar vállalkozások és a társadalom számára. Az AWS-nél elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogassuk a szervezeteket a digitális átalakulásban, lehetővé téve az innovációt, a hatékonyságot és a fenntartható növekedést. A felhő bevezetése optimalizálja az IT-beruházásokat, csökkenti a költségeket és új bevételi forrásokat szabadít fel, elősegítve a versenyképes és innovatív üzleti környezetet. Emellett a felhőalapú számítástechnika a munkaterhelések konszolidálásával és az energiahatékony adatközpontok kihasználásával létfontosságú szerepet játszik a fenntarthatósági erőfeszítések előmozdításában. Örömmel dolgozunk együtt a magyar vállalkozásokkal, startupokkal és a közszféra szervezeteivel, hogy képessé tegyük őket a felhőben rejlő lehetőségek kiaknázására, és egy rugalmasabb és virágzóbb Magyarzág megteremtésére" – mondta Gianni Romolo, az Amazon Web Services közép-kelet-európai terjeszkedésért felelős vezetője.
Hozzátette, hogy a gyors és átfogó fejlődés igazi motorja a mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes alkalmazása lehet, mert ezekkel többek közt jelentősen lefaraghatóak a beruházási költségek is. Köszönhetően annak, hogy egy chatbot vagy egyéb generatív MI megoldás működéséhez szükséges MI modell beruházási volumene jóval kedvezőbb bérléssel a felhőben, mint helyben telepített infrastruktúra létrehozásával. Hasonlóképp optimalizálhatóak a működési költségek is felhő környezetben. Saját adatközpontban a közvetlen és közvetett elektromos energia fogyasztása külön költségtényező, míg a felhőszolgáltatók az energiát lényegesen alacsonyabb költségszinten szerzik be, mint amire a magyar vállalatoknak általában lehetősége nyílik. Továbbá a felhő és az MI együtt a kínált funkcionalitás, illetve a hardver erőforrások elérhetősége szempontjából egyaránt versenyképes alternatívát kínál többek közt a nagyméretű adattárak és számítási kapacitások biztosításával.
Felhőtechnológiák Magyarországon című hatástanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott felhőszolgáltatások 15-25%-kal csökkenthetik az IT ráfordításokat, illetve 25-40%-kal növelhetik az IT produktivitását. Gianni Romolo rámutatott, hogy ezek az tények is alátámasztják az AWS által is képviselet stratégiát, ami szerint mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes fejlesztése, illetve üzemeltetése elengedhetetlenül szükséges a technológiai versenyképesség megteremtéséhez és folyamatos fenntartásához.
Kapcsolódó cikkek
- Négy magyar egyetemista ismerkedhetett meg a jövő technológiáival Rómában
- Infrastruktúrafejlesztésben átlag felett teljesítünk, MI-ben viszont még gyengék a hazai cégek
- Az 5G újradefiniálja a szolgáltatásokat
- Az ügyfélélmény hajtja a metaverzum elterjedését – de kérdés, hogyan vágnak bele a vállalatok
- 2024-ben is díjazzák az Év hazai menedzserét a Gyurós Tibor-díjátadón
- Intelligens rendszer optimalizálja a koppenhágai repülőtér levegőjét
- A CIO perspektíva: backstage-ből a nagyszínpadra
- A mesterséges intelligencia bevezetésekor a vezérigazgatóknak kell az élen járni
- Gyorsan halad az AI elfogadása, de a szervezeti változás kulcsfontosságú a skálázáshoz
- Az AWS és a SAP mesterséges intelligenciával fejleszti a vállalati erőforrásgazdálkodását
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az SAP Hungary és a Gábor Dénes Egyetem
Hosszú távra szóló stratégiai együttműködési megállapodást kötött a hazai üzleti informatikai szektor vezető szereplője, az SAP Hungary, és a sokrétű IT és gazdasági képzési portfólióval rendelkező, innovációban élen járó Gábor Dénes Egyetem. Az együttműködési szerződést az egyetem tanévnyitó ünnepségén írta alá Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója és Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.