Végre nem leszünk másodrendű állampolgárok az online világban
Az online vásárlás mára mindennapi életünk része lett. Tavaly az európaiak 57%-a vásárolt a neten, harmaduk egy másik európai uniós ország kereskedőjétől szerette volna beszerezni a kívánt terméket. Ez azonban nem mindig sikerült, a magyarok gyakran szembesültek azzal, hogy nem fogadják el a rendelést. Mostantól ez valószínűleg másképp lesz, tájékoztat dr. Bitai Zsófia reklámjogi és GDPR szakértő.
A területi alapú korlátozás egyik formája, amikor a kereskedők más tagállamban élő vevők számára korlátozzák a weboldalukon történő vásárlást vagy szolgáltatások megrendelését, pl. megadott lakcím vagy a bankkártya kibocsátási helye miatt nem fogadják be a rendelést. Még az is előfordulhat, hogy a felhasználó IP címe miatt számára egy adott oldalon egyáltalán nem elérhetőek a szolgáltatások vagy a termékek. 2018. december 3-án azonban életbe lépett egy új Európai Uniós rendelet, amely lebontja a területi korlátozásokat.
A kereskedőknek ez év végétől biztosítaniuk kell, hogy az EU-ban minden vevő teljeskörűen és azonos feltételekkel férhessen hozzá a weboldalukhoz (online interfész). Nem alkalmazhatnak olyan technológiát például, mellyel a vevő tényleges tartózkodási helye meghatározható (például IP cím vagy navigációs műholdrendszerből nyert koordináták alapján). Tilos továbbá a vevőt átirányítani az online interfész egyik verziójáról egy másik verzióra, kivéve, ha ehhez a vevő kifejezetten hozzájárul.
A kereskedőknek a más uniós tagállami vevőket ugyanúgy kell kezelniük, mint a belföldi vásárlókat. Biztosítaniuk kell, hogy a vevők pontosan ugyanolyan feltételekkel – ideértve az árakat és a kiszállítási feltételek is - jussanak hozzá az árukhoz és szolgáltatásokhoz, mint az abban a tagállamban lakóhellyel rendelkező vevők, amelybe az árut kiszállítják, vagy azt átveszik.
„Tehát pusztán azért, mert a vásárló egy másik tagállamból rendel vagy veszi igénybe a szolgáltatást nem lehet a vásárlók között különbséget tenni. Ez nem jelenti azt, hogy pl. Franciaországból köteles egy kereskedő megoldani a szállítást Magyarországra vagy Romániába is. De mondjuk, ha egy kereskedő 100 km sugarú körben vállal kiszállítást akkor az nem állhat meg az országhatárnál, csak azért, mert más tagállamba viszi az árut. Ezzel az EU az egyik legalapvetőbb szabadság elvének az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának szerez érvény végre az online világban.” - mondta Dr. Bitai Zsófia reklámjogi és GDPR szakértő.
A kereskedők a fentieken túlmenően nem különböztethetik meg a vevőket bank- vagy hitelkártyájuk kibocsátási helye alapján.
„Ez persze nemcsak azt jelenti, hogy a magyaroknak könnyebb lesz az EU-ban online rendelni, hanem azt is, hogy a minden EU-ban tevékenykedő vállalatnak is meg kell felelnie az új rendeletnek. Tehát a GDPR-megfeleltetés után itt az újabb feladat, ellenőrizni és harmonizálni kell a honlapokon közzétett szerződéses és szállítási feltételeket.” – figyelmeztet a szakértő.
Kapcsolódó cikkek
- Az online vásárlások negyede hiúsul meg értékesítési hibák miatt
- Decembertől vége az internetes diszkriminációnak
- A klímaváltozás megváltoztatta az internetes keresési és vásárlási szokásokat
- Kanapét a kanapéról, akár már részletre is
- Idén már közel 180 milliárd forint értékben rendeltünk terméket az internetről
- Hazai szállítmányozási trendek
- Hűtővásárlási csúcsszezon van a kereskedelemben
- Tilos lesz a vevők hátrányos megkülönböztetése: itt a geo-blocking szigorítás
- Hatósági együttműködéssel szűrtek ki interneten kapható, csodát ígérő termékeket
- A Media Markt és Lumenet az Év Internetes Kereskedői 2018-ban
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az AI használata a munkavállalók 22%-át érinti a magyar ingatlanpiacon
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az ingatlan- és építőiparban, de vajon hogyan áll Közép-Európa ezen a téren? Egy friss kutatás szerint a magyar ingatlanpiacon dolgozók mindössze 22%-a használ mesterséges intelligenciát, 23%-uk napi szinten, 46%-uk pedig heti rendszerességgel, de mégis érzékelhető a változás: az ingatlan- és építőiparban dolgozók 60%-a mindhárom piacon kifejezte, hogy szívesen elsajátítaná az új technológia alkalmazását.
Az állam megteheti, hogy digitalizál, kérdés, hogy miként fogjon hozzá
A modern közigazgatás támogatja a modern gazdaságot, és a kormányok és a közszféra szervezetei is haladnak a digitális átalakulás útján. Most azonban gyorsítaniuk kell a tempón, és dolgozniuk kell azon, hogy megfeleljenek állampolgáraik elvárásainak. A KPMG a Global Tech Report 2024 adatai alapján igyekezett választ adni a digitális közigazgatással kapcsolatos aktuális kérdésekre, és felvázolni azokat a lehetséges lépéseket, amelyeket a kormányzati tisztviselők tehetnek meg a digitális átalakulás érdekében. Az adatok 118 kormányzati technológiai vezető és döntéshozó válaszain alapulnak, többségében (60%) Európából, továbbá Ázsia és a Csendes-Óceán térségéből (21%), valamint Észak-, Közép- és Dél-Amerikából (19%).
A félelem és a kapzsiság irányítja a kriptopiacot
A befektetői hangulat jelentősen befolyásolja a kriptovaluták értékét a metaverzum kriptopiacán visszaeséskor – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem új kutatásából.