Kutatás: előbb posztolunk temetésről, mint a hálószobából
Az erőszakos és a szexuális tartalmak nyilvános megosztásától irtóznak a legjobban a magyar okostelefon-felhasználók - derült ki a Huawei Technologies Hungary legújabb kutatásából.
A cyberbullying a közösségimédia-felhasználók számára itthon sem ismeretlen fogalom: minden második megkérdezettnek le kellett már tiltania valakit azért, mert az illető online zaklatta. Noha a válaszadók többsége szemérmes az intim tartalmak posztolását illetően, a párjával való szakításról, gyermeke születéséről, illetve temetésről is posztolna a résztvevők mintegy kétharmada. A szakértő szerint az állandó internetes jelenlét kitolja a tartalommegosztás erkölcsi határait, de ez akár hasznos is lehet a társadalom számára.
A Huawei évek óta élen jár az okostelefonok kamerarendszerének fejlesztésében, ezért készülékei hatással vannak arra, milyen minőségű tartalmakat osztanak meg a felhasználók az online térben, de arra nem, hogy mi szerepel ezeken. A gyártó legújabb kutatását épp ezért a Huawei új, 48MP-es lencsével rendelkező készüléke, a P30 Lite fotózási képességei ihlették. A gyártó több mint 5000 magyar okostelefon tulajdonos bevonásával, 2019 májusában lezáruló online felmérésében arra kereste a választ, hol húzódik a közösségimédia-felhasználók digitális intimszférája: személyes tartalomnak számít-e például, ha temetésről vagy a szülőszobáról posztolunk, illetve bátrabban bántunk-e másokat, ha a telefonunk mögé bújhatunk?
Pucérkodás az ágyban és a szülőszobán
A kutatás szerint az online térben leginkább az erőszakos, illetve a szexuális tartalmú posztoknál húzódik a digitális intimszféra határa. A megkérdezettek közül azonban körülbelül egy iskolás osztálynyi felhasználó többször, több felületen is osztott már meg magáról, illetve partneréről erotikus képet vagy videót. A felhasználók több mint fele úgy nyilatkozott, hogy sosem posztolna nyíltan agresszív, illetve pornográf témájú tartalmakat, a temetés vagy a párjukkal való szakítás dokumentálása azonban csak a megkérdezettek harmadának nem fér bele. A válaszadók szerint a szülőszobából való tartalommegosztás az intim helyzetben készült socialmedia-tartalmak közül a legmindennaposabb, ezt mindössze 7 százalék kifogásolta.
Digitális erőszak: elkövetjük vagy elszenvedjük?
Online agressziónak a megkérdezettek mintegy 14 százaléka esett már áldozatául saját bevallása szerint. Ezek a megaláztatások szinte kivétel nélkül nyilvános láthatóságú, sértő képek vagy egyéb bántó posztok formájában érték a válaszadókat. A digitális intimszféra-kutatás kitöltői közül mindössze 1 százalék vallotta önmagát is „online zaklatónak”: a férfiak több mint háromszor annyian (36 fő) bántalmaztak másokat a social mediaban, mint nőnemű társaik (11 fő). Az online abúzust elkövető férfiak többsége a 19-25 éves korosztályba, míg a nők esetében a 26-35 éves korcsoportba tartozik. A megkérdezettek körülbelül 54 százaléka tiltott már le a közösségi oldalán másik felhasználót egy harmadik személyre irányuló, sértő tartalom miatt, illetve a kitöltők 57 százalékának szintén így kellett tennie, mert valaki az interneten zaklatta őt. Az online agressziónak a kutatás eredményei alapján nem volt különösebb nemi alapja: a zaklatásnak áldozatul esett női és férfi felhasználók között arányában nem volt jelentős különbség.
Online maradni, minden körülmények között
A kutatásból kiderült, hogy a magyar felhasználók egészen extrém és veszélyes helyzetekben sem riadnak vissza a posztolástól. A felmérésben résztvevők közül mintegy 100 válaszadó rögzített már valamilyen balesetet, erőszakos szituációt, vagy verekedést az okostelefonjával, majd az így készült tartalmat feltöltötte a közösségimédia-felületeire. Míg a legtöbben (55 százalék) a családjukkal, barátaikkal, ismerőseikkel privát beszélgetések keretében osztották meg a megrázó képi- vagy videós anyagokat, a megkérdezettek több mint harmada nyilvános posztban tette közzé azokat, további 25 százalék pedig valamilyen csoportban.
Szexuálpszichológus: A mérték az érték
Hevesi Krisztina szexuálpszichológus szerint nem csak a közösségi média formálja a felhasználók online viselkedését, hanem utóbbi is visszahat az internetes platformokon megjelenő tartalmakra. Bizonyos trendeket, akármennyire promotálják is őket (#aftersex kampány), nem szívesen követnek a készüléktulajdonosok, az ilyen tartalmakat a kutatásban résztvevők is túl intimnek ítélték meg. A magukról a social mediaban intim tartalmat megosztó felhasználókat a különlegesség érzése utáni vágy hajtja. „A születés csodáját örömmel osztjuk meg a nagyvilággal, hiszen ez egy boldog pillanat, de például a gyászfolyamatban is segíthet, ha a közösségi oldalakon „társas támogatást” kapunk.” Krisztina szerint az okostelefonunk használatakor is vannak bizonyos erkölcsi normák, de néha hasznunkra is lehet, ha különleges helyzetekben posztolunk: „Az okoskütyünk állandóan nálunk van, ezért azonnal tudunk reagálni a körülöttünk zajló eseményekre. Egy baleset vagy verekedés rögzítése és a róla készült tartalom feltöltése a közösségi oldalakra - amellett, hogy a készítő szándéka ezzel az, hogy a bennfentességét fitogtassa - akár társadalmilag hasznos is lehet. Ezek az információk segítséget nyújthatnak a hatóságoknak akár katasztrófák idején is, mert a lakosság előbb értesül a bajról, ha ezek a hírek a Facebookon vagy az Instagramon is megjelennek. Az okostelefon akkor tud jó társa lenni az embernek, ha a használat során a mérték az érték” – mondta a szakember.
Kapcsolódó cikkek
- NMHH: tarol az okostelefonos életforma – nemcsak a fiataloknál
- Han Solot valljuk be, de Darth Vadert gyűjtünk
- Félelmekből előnyök – megkerülhetetlen a felhő a gazdaság digitalizációjában
- Bekapcsolódik a hazai kutatás-fejlesztésbe a Huawei
- Nem bíznak a fogyasztók az online szolgáltatóikban
- Növekedés jellemezte a Huawei első negyedévét
- Multinacionális vállalatoknál dolgoznának a HR szakos egyetemisták
- Áprilisban a Huawei P30 Lite készülékekhez Band 3 pro okoskarkötő is jár
- 2040-re már több elektromos autót helyeznek forgalomba, mint hagyományos járművet!
- Van új az app alatt: indul a Telekom MOST generációs négypróbája
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
K&H: Kate tiszta nyereség
Tavasztól a kis- és középvállalkozásokat is segíti Kate, a K&H digitális pénzügyi asszisztense. A mesterséges intelligencia-alapú megoldás egyetlenként az országban hangalapú utasításokat is megért és végrehajt, egyben felveszi a versenyt a legfejlett technológiákkal.
Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó. A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.
Hannover Messe 2024: A Bosch fenntartható megoldásokat mutatott be
Az ipari gyártás minden gazdaság motorja, a gyártóknak azonban egy jelentős kihívásra is kell megoldást találniuk: a klímaváltozás miatt a gyáraknak fenntarthatóvá kell válniuk és kímélni kell az erőforrásokat. A Bosch, a gyártási és ipari megoldások egyik vezető szállítója, a gyárautomatizáláshoz, a hidrogéngazdasághoz, a digitalizációhoz és a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó megoldások széles portfóliójával segíti az ipari vállalatokat a zöld átalakulás megvalósításában.
Újabb rangos szakmai díjat nyert a Prologis!
A Prologis Park Budapest-Sziget II beruházás nyerte idén a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által életre hívott, „Év logisztikai fejlesztése” elismerést. A legkiemelkedőbb hazai logisztikai fejlesztéseket díjazó kitüntetést 2023 óta ítéli oda a szervezet 11 tagú testülete a közúti-, vasúti-, vízi-, légi- és intermodális fuvarozás, valamint a vámolási és raktározási területek meghatározó szereplői részére.
Egy napra az anyukák vették át a vezető szerepet a Yettelnél
Határozottság, konfliktuskezelés, problémamegoldó képesség és empátia: ezek a legfőbb vezetői tulajdonságok, melyek édesanyaként is elengedhetetlenek a magyarok szerint – derült ki a Yettel friss, országos, anyák napja alkalmából készített kutatásából. A mobilszolgáltató a vezetői kompetenciákat vetette össze az anyasághoz szükséges képességekkel, és az is kiderült, hogy tízből nyolc válaszadó szerint a gyereknevelés során tanult készségeket a munkavégzésben is lehet kamatoztatni.