A magyar dolgozók fele nem kap béren kívüli juttatást
Magyarországon a SZÉP-kártya és a rugalmas munkaidő a leggyakoribb béren kívüli juttatás, ezzel szemben a munkavállalók a 13. havi fizetésnek és inflációkövető bérkompenzációnak örülnének a legjobban – derült ki a DreamJobs és a foodpanda friss kutatásából.
A legtöbb extra juttatáshoz a multiknál és az IT szektorban lehet hozzájutni, a legkisebb figyelmet pedig az egészségmegőrzéshez kapcsolódó juttatásokra fordítják a cégek. Kihívást fog jelenteni az otthoni munkavégzéshez köthető magasabb rezsiköltség, de erre, valamint az étkezés támogatására, a bérek rendezésére és az egészségügyi témára nagyobb figyelmet szentelnek 2023-ban a vállalatok.
A fennálló gazdasági környezet és az egyre inkább tapasztalható munkaerő-vándorlás időszakában a vállalatok már nem tudnak pusztán a versenyképes fizetés és hibrid munkarend ígéretével dolgozókat megtartani és toborozni. A munkavállalók döntéseit és megélhetését ugyanis jelentősen befolyásolják a munkabéren kívül kapható juttatások mértéke és azok pénzben kifejezhető értéke – ez derült ki a DreamJobs állásportál és a foodpanda közös kutatásában, melyben az érintetteket kérdezték – munkáltatói és alkalmazotti oldalról – a magyarországi munkahelyeken elérhető béren felüli juttatásokról.
Tarol a SZÉP-kártya, hoppon marad az egészség
A felmérés alapján az 5 legnépszerűbb juttatás, amit ma Magyarországon kaphat egy alkalmazott, a SZÉP-kártya, a rugalmas munkaidő és a bónusz biztosítása, valamint a képzések és a tömegközlekedés támogatása. A megkérdezettek ezzel szemben legjobban a 13. havi fizetésnek, az inflációkövető bérkompenzációnak és a magánegészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnek örülnének.
Az egészségmegőrzéshez köthető extrák amúgy is a legelhanyagoltabb területnek bizonyultak: az 500 fő feletti cégméretnél jelennek csak meg, nagyobb részt az említett magánegészségügyi ellátás (50%), egészség-, élet- és balesetbiztosítás (25%) és egészségpénztári hozzájárulás (20%) formájában, máshol a dolgozók mindössze 10-15%-a számíthat legfeljebb masszázsra, jógaórára vagy gyümölcsnapra a munkahelyén.
A kutatásban résztvevők háromnegyede egyébként nem elégedett a jelenlegi munkahelyén kapható béren kívüli juttatások mennyiségével és értékével, amit a fentieken túl magyarázhat az is, hogy a felmérés szerint a magyar munkahelyek közel felénél (46%) nem áll rendelkezésre semmilyen jövedelmen kívüli kiegészítés.
A multinál dolgozók és az IT-sok járnak a legjobban
Ahogy az az egészséghez kapcsolódó béren kívüli juttatásoknál is jól látszik, ha extra juttatásokról van szó, akkor az ötszáz, még inkább az ezernél több embert foglalkoztató cégek a legnagyvonalúbbak. Az itt dolgozók üzemanyag-támogatásban, kultúra- és sportutalványokban részesülnek, de nem ritka az óvodai és iskolakezdési, valamint gyermekszületési támogatás vagy az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás sem.
Szakmákat tekintve egyértelműen az IT-soknak van a legjobb dolguk: ők a rugalmas munkaidő mellett plusz szabadnapokkal is számolhatnak, idegennyelv-oktatásban és képzésekben részesülhetnek, a sporton túl dolgozói jólétet szolgáló juttatások, pl. masszázs jár nekik, és home office esetén sok esetben még a rezsiköltségbe is beszállnak a munkáltatók.
Növekvő home office költségek
A válaszadók 65%-a már most részben vagy teljes egészében otthonából dolgozik, ráadásul ez az arány a hideg időjárás beköszöntével tovább nőhet. Jogosan fogalmazhatta meg ezért a megkérdezettek kétharmada azt az elvárást, hogy a munkáltató fedezze az otthoni rezsiköltségek egy részét, továbbá a munkaállomás ergonomikus kialakításában is számítanának munkahelyükre.
Kávé, üdítő, gyümölcs – már másra éhesek a munkavállalók
A legtöbb cég (több mint 60%) biztosít szűrt/ballonos vizet és kávét az irodában dolgozóknak, de ezek annyira gyakoriak, hogy szinte már juttatásnak sem tekintik a munkavállalók; így arra sem feltétlenül alkalmasak, hogy a toborzásban vagy a megtartásban szerepük legyen.
Ingyenes meleg étkezést csak a válaszadók 3,7%-a kap, és étkezési hozzájárulásnak is csak 7,3% örülhet. Pedig a válaszokból az derül ki, hogy a munkavállalók kétharmada örülne neki, ha munkáltatója irodai munkavégzés esetén ingyenes meleg étkezéssel, vagy otthoni munkavégzés esetén például ételrendelős platformokon felhasználható étkezési támogatással gondoskodna az ebédjéről.
Égető problémákat támogatnak a cégek 2023-ban
A kutatásból kiderült, hogy 10-ből 8 munkavállaló népszerűbbek tartja azt a munkáltatót, ahol van béren kívüli juttatás, ezt a vállalati oldalról is megerősítették a kitöltők. Ennél is beszédesebb azonban, hogy a megkérdezettek 30%-a váltana, további 45%-a fontolóra venné a munkahelyváltást, ha egy másik cégnél magasabb színvonalúak és értékűek lennének a béren kívüli juttatások.
Jó hír, hogy a kutatásban részt vevő vállalatok közel fele fog bevezetni új juttatásokat 2023-ban, ráadásul a döntéshozók kezdenek a legégetőbb területekre koncentrálni, mint például a rezsiköltségek ellensúlyozása, az étkezés támogatása, az inflációkövető bérkompenzáció kialakítása és az egészségbiztosítás, valamint a magánegészségügyi ellátás biztosítása.
A munkavállalói juttatások kialakításánál az egyik legfontosabb tényező a kölcsönösség. Célszerű kilépni abból a bevett szokásból, hogy “tudjuk, mire van szüksége a dolgozóinknak”, és folyamatosan aktívan kikérni a véleményüket, monitorozni az igénybe vett szolgáltatások felhasználását. A kutatásban közreműködő foodpanda is ezen elv mentén segít kialakítani a dolgozói juttatásokat, folyamatosan finomítva és akár felülvizsgálva is a rendszert.
A kutatás háttere:
A DreamJobs az idén 6. alkalommal megrendezett Szerethető Munkahelyek versenyének keretein belül vizsgálta a foodpandával közösen indított online kutatási felületen a hazai munkavállalók és munkáltatók attitűdjét a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban. Az adatfelvételre 2022. augusztus 31. és szeptember 12. között került sor. A kutatás nem reprezentatív a teljes lakosságra nézve, ugyanakkor alkalmas a foglalkoztatók és az irodai dolgozók véleményének feltérképezésére. A 2022-es Szerethető Munkahelyek verseny egyik fő támogatója a foodpanda, a konferenciával egybekötött díjátadóra 2022. november 17-én kerül sor.
Kapcsolódó cikkek
- A pandémia felturbózta a home office és az automatizáció forradalmát hazánkban
- Ideje kikapcsolni: testi-lelki betegségeket előzhet meg a nyári digitális detox
- A vásárlók ötöde egyáltalán nem foglalkozik a biztonsági kérdésekkel
- Nem feltétlenül a fizetés miatt mond fel egy munkavállaló
- Elégedettebbek a magyarok a digitális munkahelyeken
- A dolgozót és a céget is megbetegítheti a rosszul berendezett iroda
- A plafont súrolja a hazai okostelefon-használat
- 300 informatikai munkahelyet hoz Magyarországra az ALDI
- Négyszer annyian rendelnek házhoz a kedvenceknek
- A közösségi média dezinformációi mindannyiunk jövőjét veszélyeztetik
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.