IDC-szakértők a magyar távközlésről

Kovács Attila, 2001. szeptember 26. 16:24
Az IDC szeptember 25-én Budapesten, az MTA nagytermében közel száz résztvevővel megtartott „Korszakváltás a távközlési versenyben” című konferenciáján két előadás foglalkozott konkrétan a hazai helyzettel.
John Cole, az IDC Közép-Európa távközlési program menedzsere a vállalati kommunikáció magyarországi sajátosságait vizsgálva megállapította, hogy három országot (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország) alapul véve nálunk a legmagasabb a bérelt vonalak használata (miközben a térségben összességében százalékosan valamivel magasabb az arány Nyugat-Európához képest), továbbá az ISDN-használati arány, ugyanakkor az IP-alapú hálózatokat Magyarországon a vállalatoknak alig 10%-a használja (ez az érték Közép-Európában 18%). A WAN hálózati forgalom 81%-át LAN adatok, 16%-át pedig nagygépes adatok képezik.

Milyen előnyöket hozhat a liberalizáció második hulláma? címmel tartott előadást Magyar Gábor, a BME kutatás-fejlesztési igazgatóhelyettese. A legfontosabb elvi előnyökről megállapította: a beszédszolgáltatásban is több szolgáltató lehet; az egyetemes szolgáltatás nagyon fontos változása az a kiterjesztés, amely szerint az eddig Magyarországon kizárólag beszédszolgáltatásra, telefonszolgáltatásra értelmezhető szolgáltatás most sokkal szélesebb körű és garanciákkal körülbástyázott lesz; nagyrészt infrastruktúra alapú az új hírközlési törvény által meghatározott verseny; a szolgáltatóváltás lehetősége a nagyon közeli jövőben valósággá válik, ahogy a számhordozhatóság is néhány éven belül.

A törvény főbb versenybarát vonásait szerinte a következők jelentik: a piacra lépés egyedi engedély nélkül lehetséges, nem kell hosszú procedúra, bejelentési kötelezettség van; a költség-alapú összekapcsolási díj egy évvel a liberalizáció után már életbe lép (ez Nyugat-Európában 2-3 évet vett igénybe); a szolgáltató előválasztásának a lehetősége a távolsági és nemzetközi szférában azonnal életbe lép, helyi vonatkozásban a törvény hatályba lépése után egy évvel; a helyi hurok szétválasztása azonnal létrejön.

Az előadó szerinti bizonytalanságok a következők: a műszaki, építési engedélyezési eljárások fékező hatásúak lehetnek; késhet a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató referencia-összekapcsolási ajánlata; kiszámíthatatlan a hatósági árak hatása; az egyetemes szolgáltatás szabályozásának gyakorlata beláthatatlan, a közeljövő feladata lesz; a kerettörvényen túl még nincsenek alacsonyabb szintű jogszabályok.

A továbbiakban Magyar Gábor hangsúlyozta, hogy élni kell az integrált IP-alapú szolgáltatások lehetőségével, amely még Európában is kis részesedésű, de növekszik. A technológia Magyarországon is készen áll.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Huszadik alkalommal adták át a Hégető Honorka-díjakat

2024. november 21. 16:58

Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat!

2024. november 19. 09:54

Törj be a digitális élvonalba: Nevezz ’Az Év Honlapja’ pályázatra!

2024. november 14. 16:36

A virtuális valóság az egészségügyet is forradalmasíthatja

2024. november 12. 18:01