Prim Hírek

B.I.: A hazai mobilkommunikáció fejlődésében eddig a mennyiségi növekedés volt a meghatározó. A mennyiségi fejlődés még tovább fog folytatódni, hiszen a szomszédos Ausztriában – ahol még három évvel ezelőtt kisebb volt a mobilsűrűség, mint nálunk – már 80 % felett jár ez a szám, míg nálunk az 50 %-ot sem éri el. A további mennyiségi növekedés azonban csak az egyre kifinomultabb, piaci szegmensekre szabott tarifastruktúrával érhető el. A mennyiségi telítődéshez közeledve pedig egyre inkább a növekvő kedvezmények hozhatnak csak eredményt. A szolgáltatóknak tehát más módon kell bevételeiket növelni vagy megtartani. Az értéknövelő szolgáltatásoknak ebben nagy szerepe lehet.

Internetes és mobilkommunikáció összevetése -- mennyiben jelent ma és a jövőben internetes kommunikációt a mobilkommunikáció ?

B.I.: Először is világosan látni kell, hogy ez két eltérő műfaj. Az internet az információhoz jutás szabadságát, a mobiltelefon a kommunikáció szabadságát adja a kezünkbe. A kettő egyesítése, a mobilinternet-kommunikáció kettős szabadsággal jár – csak éppen magával hozza ezek korlátait is. A mobilinternettől egész mást vár az előfizető, mint az asztalán telepített, nagy képernyős, színes monitortól és a PC-től. Ennek megfelelően kell a mobil eszközt is és a róla elérhető tartalmat is kialakítani. A telefonról mindig az éppen szükséges információt akarjuk elérni, aminek tömören és jól strukturáltan kell megjelennie a pici kijelzőn. Mindezt egy korlátozott képességű klaviatúra és egy limitált kapacitású akkumulátor segítségével kell felhasználóbarát módon lehetővé tenni. Van tehát feladatuk a készülékgyártóknak és a tartalomszolgáltatóknak ezen a téren.

Hogyan, mekkorának látja a magyarországi mobil-adatkommunikációs piacot ma, milyen lesz a fejlődési dinamika, melyik szegmensben várható legnagyobb mértékű fejlődés?

B.I.: A hazai mobil-adatkommunikáció százalékos arányban még elhanyagolható. Ennek azonban nem az adatátviteli sebesség, hanem a jól megfogalmazott, könnyen használható alkalmazások szerény száma az igazi oka. A mobil-adatkommunikáció nem csak abból áll, hogy egy nagy, zöld mező közepén internetezni lehet vagy adatbázisokat lehet lekérdezni. Sokkal többen fognak olyan alkalmazásokat használni, amelyek segítségével mindennapi nyűgeinket tudjuk mobiltelefonon keresztül rendezni. Eközben észre sem veszik, hogy mobil-adatátvitelt használnak. Ilyen lehet a banki ügyintézés, a folyóirat-rendelés, de akár a parkoló-automata feltöltése is. A GPRS elterjedése egyébként fordulatot hozhat az adatátviteli szolgáltatások és a WAP alapú információk elérése témájában, hiszen a kért adatokra várakozva nem kell fizetni a vonalkapcsolt összeköttetés díját, ráadásul késlekedés nélkül bármikor lehet a hálózathoz fordulni. Ez a GPRS igazi előnye és nem a nagyobb sebesség.

Könnyen, tömegesen vagy egyáltalán használható-e a mai GSM technológia üzleti célú mobil alkalmazásokhoz, vagy jobb megvárni a 3. generációt, ami itt mit is ígér?

B.I.: Természetesen a GSM technológia is széles körben alkalmazható üzleti célú mobil alkalmazásokhoz, ezek nagy részében akár a 9,6 kbit/s-os átviteli sebesség is elegendő. Sok esetben ugyanis az a lényeg, hogy mobil módon, megbízhatóan és védett módon el lehet érni információkat és nem az, hogy több megabájt mozogjon másodpercek alatt. A 3. generáció persze szélesebb lehetőségeket fog biztosítani, és ennek csak az egyik dimenziója a nagyobb sávszélesség, azaz a gyorsabb átviteli sebesség. Minőségileg új szolgáltatások jelennek majd meg a rendszer jelentősen nagyobb összkapacitására és a megnövekedett intelligenciára alapozva. Ez több lehetőséget fog nyújtani, de úgy tűnik, a mai mobil üzleti célú igények döntő többsége kielégíthető a GSM platformon is.

Ön Szerint mikor, milyen feltételek kielégítésével lesz valóság, a mindennapok gyakorlata a 3G technológia nálunk?

B.I.: Ez egy nehéz kérdés, de nem csak nálunk, hanem az egész világban az. Az UMTS nagy ígéretnek indult, de a tavaly bekövetkezett high-tech recesszió kicsit lehűtötte a kedélyeket. Az eredeti elképzelésekhez képest a késés már nyilvánvaló. Az igazi gond azonban nem ez, hanem a 3G rendszerre megkomponált alkalmazások hiánya. A gyártók a célegyenesben vannak, több helyen már működnek is 3G rendszerek. A szolgáltatók azonban még nem látják az átütő üzleti erőt a lassan felsorakozó alkalmazásokban. De ne feledjük, az SMS küldés éveken keresztül nem volt üzleti siker, most meg fantasztikus forgalmat detektálnak a szolgáltatók. A 3G előnyei is ilyen módon fognak megjelenni és attól kezdve a siker nem is lesz kétséges. Hogy itthon mikor? Mobilban mindig veszélyes jósolni, de próbáljuk meg: szerintem 2005 után ível fel a hazai 3G csillaga.

Mi a véleménye más mobi technológiák hazai elterjedéséről?

B.I.: Aligha lehet univerzális mobiltechnológiát kidolgozni, tehát mindig lesz létjogosultsága a különböző mobilrendszereknek. Lehetnek azonban eltérő fogyasztói szokások is, amiket figyelembe kell venni. Nálunk a személyhívó nem volt siker és nem is lesz már az, hiába hasznos jószág, már csak ilyenek vagyunk. Ugyanakkor a diszpécser rendszerekre az eltérő igények, a nagyobb megbízhatóságú rendelkezésre állás, a fokozottabb biztonsági előírások, a rugalmas csoportképzés és a gyorsabb hívásfelépítés miatt – hogy csak néhány specialitást említsek – biztosan szükség lesz. Vannak más szolgálatok is, ahol különleges rendszereket fognak használni, ilyen pl. a légi irányítás vagy a tengerhajózás is. Ne feledjük azt sem, hogy a geostacionárius műholdas mobiltelefonok is működnek, sőt az alacsonypályás rendszerek is túlélték első nagy vereségüket és továbbra is üzemelnek. Akiknek erre lesz szükségük, nyilván ezek közül választanak majd aszerint, melyik lesz hozzáférhető. A kommunikáció globalitása nem fog elkerülni bennünket a jövőben sem.