Prim Hírek

A WiFi (The Standard for Wireless Fidelity) tulajdonképpen az IEEE 803.11b MAC, maximálisan 11 Mbps sebességű rádió-LAN hálózati szabvány egy adatvédelmekkel jobban felszerelt változata. Akár a világhálóra ráhordó gerinchálózat megvalósítását is lehetővé teszi, méghozzá a 2,5 vagy 5 GHz-es, nem koncesszióköteles, „szabad” frekvenciasávban. Korábban ezt a technológiát inkább épületméretű környezetekben alkalmazták, viszont most akár 100 méteres körzetben is alkalmazhatóvá válik, ami megközelítőleg egy 1,8 GHz-es GSM cellaméret.

Korábban olyan eszközök terjedtek az iparban, amelyek a helyi digitális alközpontokban egy cég belső hálózatáról a GSM rendszerbe indított hívásokat nem a vezetékes hálózatba küldte, hanem egy rádiós GSM interfészen át egyenesen a GSM cellának adta át. Ezzel a cégek jelentős költségeket takaríthattak meg, mert nem kellett fizetni a hálózatok közti átkapcsolási díjért. Jellemző, hogy vannak olyan mobil PC-kártyák (én a Portocom választékában találtam ilyet), amelyek egyszerre négy funkciót is ismernek: telefonos modem, ISDN2, Ethernet LAN és GSM rádió-kimenet funkciót. Ezzel a kártyával egy utazó ügynök gyakorlatilag minden ma elterjedten használatos adatkapcsolatot ki tud használni. A gépben található IRDA infraport, USB port és gyorsparallel port ezt még tovább javíthatja. Egyes gépekben azonban már a WiFi rádió-LAN port is be van építve, illetve, ilyen PC-kártya is létezik hozzá. Ha tehát a meglátogatott ügyfélnél van rádió-LAN bázisállomás, akkor ezen át is csatlakozhat, minden külön „drótozás” nélkül.

Ha a GSM cellákban megjelenne egy WiFi szolgáltatás, akkor azok körzetében a kézikönyv méretű és személyi kommunikátor mobil eszközök akármilyen világhálón lógó géppel összekapcsolódhatnának. A WiFi szolgáltatás körzetében lévő cégek és magánszemélyek pedig a fixen telepített gépeikkel lokális szélessávú szolgáltatást használhatnának. A megoldásban a legfontosabb szempont, hogy a meglévő GSM torony infrastruktúrán lehetne a rendszert kialakítani, lényegében nagyon kis többletberuházással. A hálózat persze kiépíthető a GSM-től függetlenül, például a teleházak, helyi posták vagy más közösségi intézmények körzetében is, ahol alhálózati kapcsolat biztosítható.

Megjegyzendő, hogy a Lucent eszközeit nálunk jelenleg az Avaya terjeszti Magyarországon.

A WiFi rádió-LAN szabvány fejlesztése sajnos nem a legjobban kézben tartott. Eleve két konkurens egyesülés foglalkozik vele: a WLANA és a WECA. Az utóbbi épp most akarja kisajátítani a WiFi szabványnevet, amennyiben a WECA helyett a WiFi nevet akarja használni, ami még nyilván komoly vita tárgya lesz. Ezzel együtt a szabványt megvalósító csipek sem tökéletesen kompatibilisek egymással. Így a legbiztosabb, ha egyazon cég eszközeiből építünk WLAN-okat.

További WLAN fejlemény, hogy véglegesítették a 803.11a MAC 54 Mbps sebességű szélessávú változat szabványát is, amelyekhez már elkészültek a szabványt támogató egy és kétnormás csipkészletek is. Mivel ez a szabvány az 5 GHz-es sávban működik, ezért a WiFi változatát WiFi5-nek hívják. Ez azonban jóval kisebb távolságokon használható, lényegében egy szobányi munkahelyen működtetett LAN-hálózatban, tehát GSM-mel parallel gerinchálózatokhoz (legalábbis jelenleg) nem igazán alkalmas.

Kisebb, de még mindig elegendően nagy sávszélességű kapcsolatot tesz még lehetővé a Ricochet technológia, amely viszont 10 km-es nagyságrendű környezetben tud 128 kbps sebességű kapcsolatot nyújtani, de egyedi szabvány alapján, ugyancsak a szabad frekvenciasávokban. Vidéki teleházak környékét ez tudná beteríteni, vagy például a jelenleg világhálós kapcsolat nélkül maradt tanárok ellátását tudná megoldani.

A hálózatok kapcsán egyre kevésbé kell röghöz kötötten csak a vezetékes technológiákban gondolkodni, mert igen fejlett rádiós technológiák állnak már rendelkezésre, méghozzá elfogadható árszínvonalon. Azért valószínű, hogy a WLAN és a normál kábeles technológiák kombinációja oldhatja meg egy kisebb terület, például társasház, gazdaságos világhálós csatlakozását, amelyre vannak biztató hazai kísérletek (például a zuglói Infoport Lanport).