A külföldi informatikai befektetések növekedése várható
MTI Sajtóadatbank, 2003. október 30. 10:03
Az Európai Unió bővítésének közeledtével a nyugat-európai információtechnológiai (IT) cégek befektetéseinek új hulláma érkezhet Magyarországra, amelyek szeretnék kiaknázni uniós érettségünk előnyeit.
Uniós informatikai kutatók és az IT-cégek reményei szerint Magyarország csatlakozási előkészületei során jelentős volumenű informatikai rendszer modernizálást célzó pályázatot nyerhetnek el.
Bár a szakemberek szerint Magyarország viszonylag kicsi, de fejlődő piac. A multinacionális információtechnológiai társaságok számára reményt keltő, hogy mivel meg kell felelni új közösségi tagként az uniós direktíváknak, jelentősen fejleszteni kell a technológiai infrastruktúrát, és ami a potenciális befektetőknek fontos, erre Magyarország uniós támogatásokat is kaphat.
Az Európai Unió várhatóan több mint 40 milliárd eurót fektet be a következő négy év során a csatlakozó országokba, s ebből 2 milliárd eurót IT-fejlesztések támogatására szánnak.
A világ egyik legnagyobb hardvergyártója, a Hewlett-Packard (HP) óriási lehetőséget lát a magyar piacban, és további nagyobb befektetéseket terveznek rövid távon. Ezt az elkötelezettséget jelzi az is, hogy a Hewlett-Packard a közelmúltban Budapesten hívta össze 40 ország piacáért felelős vezetőit.
Az Oracle szintén jelentős profitemelkedést remél Magyarország és a másik 9 ország uniós csatlakozásától. A nemzetközi társaság szintén nagy erőfeszítéseket tesz a jelölt országok piacainak megnyeréséért.
Az Oracle nagy lehetőséget lát a kormányzat részére történő kulcsfontosságú szoftverek fejlesztésében. Ezek közé tartózik az e-kormányzat, az egészségügyi, illetve az oktatási rendszerek fejlesztése, szállítása. A programokat várhatóan jelentős részben az Európai Unió finanszírozza.
A csatlakozó országok azért is vonzóak az óriás IT-cégeknek, mert nincsenek olyan rendszereik, amelyeket szerződés alapján meg kellene tartaniuk. Így IT fejlesztésre szánt pénzeik 80 százalékát új informatikai rendszerek vásárlására fordíthatják, míg mindössze 20 százalékot költenek régi rendszereik frissítésére.
A csatlakozó országokban, így Magyarországon is nagyrészt zöldmezős beruházásokra vállalkozhatnak a multik, ami sokkal hatékonyabb, mint egy régi rendszert frissíteni.
Uniós informatikai szakemberek szerint a csatlakozó országok többsége akár meg is előzheti az EU-tagállamokat azzal, hogy teljesen új technológiákat vesz át nagytömegben.
A prognózisok szerint az EU-csatlakozás közeledtével információtechnológia-szállítók nagy számban érkeznek Magyarországra, ami bíztató perspektíva, mivel a magyar kormány célja a tudás alapú gazdaság létrehozása, így az IT-cégek kulcsfontosságúak az ország jövője szempontjából.
Magyarország idén GDP-jének mindössze 1,1 százalékát fordítja k+f-re, ez az arány az uniós országokban 1,8 százalék. A következő években, főleg az uniós támogatásoknak köszönhetően az arány javulni fog.
Tavaly a négy közép-európai országban 7,4 milliárd dollárt fordítottak a kormányok, a vállalkozások és az egyének információs technológiára, ami 6,6 százalékos növekedést jelent 2001-hez képest. A térség hozzájárul e szektor előre jelzett globális fellendüléséhez a következő években.
Bár a szakemberek szerint Magyarország viszonylag kicsi, de fejlődő piac. A multinacionális információtechnológiai társaságok számára reményt keltő, hogy mivel meg kell felelni új közösségi tagként az uniós direktíváknak, jelentősen fejleszteni kell a technológiai infrastruktúrát, és ami a potenciális befektetőknek fontos, erre Magyarország uniós támogatásokat is kaphat.
Az Európai Unió várhatóan több mint 40 milliárd eurót fektet be a következő négy év során a csatlakozó országokba, s ebből 2 milliárd eurót IT-fejlesztések támogatására szánnak.
A világ egyik legnagyobb hardvergyártója, a Hewlett-Packard (HP) óriási lehetőséget lát a magyar piacban, és további nagyobb befektetéseket terveznek rövid távon. Ezt az elkötelezettséget jelzi az is, hogy a Hewlett-Packard a közelmúltban Budapesten hívta össze 40 ország piacáért felelős vezetőit.
Az Oracle szintén jelentős profitemelkedést remél Magyarország és a másik 9 ország uniós csatlakozásától. A nemzetközi társaság szintén nagy erőfeszítéseket tesz a jelölt országok piacainak megnyeréséért.
Az Oracle nagy lehetőséget lát a kormányzat részére történő kulcsfontosságú szoftverek fejlesztésében. Ezek közé tartózik az e-kormányzat, az egészségügyi, illetve az oktatási rendszerek fejlesztése, szállítása. A programokat várhatóan jelentős részben az Európai Unió finanszírozza.
A csatlakozó országok azért is vonzóak az óriás IT-cégeknek, mert nincsenek olyan rendszereik, amelyeket szerződés alapján meg kellene tartaniuk. Így IT fejlesztésre szánt pénzeik 80 százalékát új informatikai rendszerek vásárlására fordíthatják, míg mindössze 20 százalékot költenek régi rendszereik frissítésére.
A csatlakozó országokban, így Magyarországon is nagyrészt zöldmezős beruházásokra vállalkozhatnak a multik, ami sokkal hatékonyabb, mint egy régi rendszert frissíteni.
Uniós informatikai szakemberek szerint a csatlakozó országok többsége akár meg is előzheti az EU-tagállamokat azzal, hogy teljesen új technológiákat vesz át nagytömegben.
A prognózisok szerint az EU-csatlakozás közeledtével információtechnológia-szállítók nagy számban érkeznek Magyarországra, ami bíztató perspektíva, mivel a magyar kormány célja a tudás alapú gazdaság létrehozása, így az IT-cégek kulcsfontosságúak az ország jövője szempontjából.
Magyarország idén GDP-jének mindössze 1,1 százalékát fordítja k+f-re, ez az arány az uniós országokban 1,8 százalék. A következő években, főleg az uniós támogatásoknak köszönhetően az arány javulni fog.
Tavaly a négy közép-európai országban 7,4 milliárd dollárt fordítottak a kormányok, a vállalkozások és az egyének információs technológiára, ami 6,6 százalékos növekedést jelent 2001-hez képest. A térség hozzájárul e szektor előre jelzett globális fellendüléséhez a következő években.
Kapcsolódó cikkek
- Precedens értékű ítélet a szerzői jog védelmében
- Az EU vizsgálja a filmstúdiók Blu-ray/HD DVD szerződéseit
- Az EU nagy büntetést szabott ki a Telefónica cégre
- Pornográf az európai YouTube?
- A kartellügyek közel kétmilliárdot hoztak az EU-nak
- Az EU a YouTube-on keresztül informál
- Megjelent az EU rendelete a roamingról
- A magyar EP-képviselő szerint a roaming-díjcsökkentéssel minden fogyasztó jól jár
- Június 30-án hatályba lép az uniós roamingrendelet
- Magyar IT-piac: 4,6 milliárd dolláros EU-többletforrás
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
2024. december 21. 13:49