IT 2005 Konferencia - További állami támogatások kutatás-fejlesztésre
Ugyanakkor a kutatások alapján igaz az is, hogy a versenyképesség és a termelékenység növelése nem elsősorban az informatikai cégek innovációján múlik, hanem azokon a vállalatokon, amelyek hatékonyan használják ezt a technológiát. Az IT 2005 Konferencián és Kiállításon Egerben az első napon megfogalmazódott az is, hogy az államnak éppen ezért nem az ICT szektor szereplőit kell közvetlen vagy közvetett módon támogatnia, hanem sokkal inkább az infokommunikációs eszközök felhasználóit kell előnyökben részesítenie.
Gáspár Pál, az ICEG Európai Központjának igazgatója előadásában leszögezte: az ICT szektor elsősorban áttételesen, a termelékenység, illetve a meglévő eszközök hatékonyságának növelésével, valamint a szervezeti működés javításával hat a versenyképességre. Különösen azokban az országokban, ahol liberalizálták a szolgáltatásokat. Ez ugyanis, összekapcsolódva az ICT-szektorral, minden területen jótékonyan hat a versenyképességre.
Az állami szerepvállalás és Magyarország versenyképességének növelése kapcsán Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter bevezető előadásában elmondta: ehhez egyebek mellett olcsóbb internetes tarifák, mindenki számára elérhető korszerű hálózat, versenyképes, digitális tudás és a jelenleginél hatékonyabb fogyasztóvédelem kell. A miniszter a feladatokról elmondta, a cél az, hogy két év múlva minden második magyar állampolgár internet-használó legyen, a Közháló elérjen minden települést, megvalósuljon az elektronikus ügyintézés, és még az idén elinduljon a harmadik generációs mobilszolgáltatás. Kovács Kálmán ugyanakkor úgy vélte, hogy a széles sávú internet terjedésében akkor várható áttörés, ha a szolgáltatás havi hozzáférési díja 5-6 ezer forint körül lesz. Felmérésekre hivatkozva közölte azt is, hogy ha a széles sávú tarifa olcsóbb lenne, a keskeny sávú felhasználók mintegy 50 százaléka váltana gyorsabb internet elérésre.
A konferencia első napjának délutánján „Az állam szerepe a vállalkozások informatikai fejlesztésében” vitafórumon elhangzott, hogy az Európai Unió szabályozása szerint tilos olyan állami támogatást adni a cégeknek, ami torzítja a versenyt. Az uniós szabályok általában korlátozzák a vállalatoknak nyújtandó állami szubvenciót, s csak olyan esetekben tesznek kivételt, amikor a támogatás bizonyítottan szolgálja a versenysemlegességet. Ehhez hasonlóan, néhány kivételtől eltekintve tilos a szektorális támogatás nyújtása is.
A vita során Csizmadia Attila, a Pénzügyminisztérium képviselője elmondta, hogy az idén az állam 80 milliárd forintot fordít pályázatokra és infrastrukturális fejlesztésekre. Közölte azt is, hogy az állam ezen túlmenően adókedvezményekkel támogatja az informatikát. Így például a tárca azt tervezi, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított bér 10 százalékát a jelenlegi szabályozással szemben nem négy év alatt lehet leírni, hanem minden évben lehetőség lesz ekkora arányú kedvezmény igénybe vételére. A PM tervezi azt is, hogy jövőre a kis értékű tárgyi eszközök azonnal leírható értékhatárát a mostani 50 ezer forintról a duplájára növeli.
A vitában Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára elmondta, hogy az állam jelenleg egyebek mellett a vállalati informatikai rendszerek, az elektronikus piacterek, valamint a széles sávú elérés fejlesztését támogatja, illetve segítséget nyújt a versenyképességet szolgáló digitális tartalmak előállításához is. Ezen túlmenően az állam támogatja az elektronikus közigazgatás fejlesztését is, ezen belül az önkormányzati rendszerek kialakítását és az adatvagyon közkinccsé tételét. Az önkormányzati rendszerek esetében 5 év alatt mintegy 35 milliárd forint támogatást fizet ki az állam közbeszerzési eljárás keretében.
Kapcsolódó cikkek
- Digitális örökség, információ-felügyelet és-tárolás, tartalomkezelés
- Fizetni vagy nem fizetni – ez itt az info-kérdés
- A kis- és középvállalatok versenyképességéért - workshop és kiállítás
- Grepton Folyamatok e-Z-ig Szakmai Konferencia
- Forum Nokia technológiai napok Magyarországon
- Systems' Day konferencia - először
- IDC: Adattár-virtualizációs és adatközpont konferencia 2007
- Marketing 2.0: üzenetek helyett dialógus
- Májusban Budapest a projektmenedzsment világ fővárosa
- Valós és virtuális JavaOne a környezettudatosság jegyében
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.