Az informatikai fejlesztések nem hozzák a remélt hasznot
Egyre több új fejlesztés
A jelentés szerint tavaly a vizsgált szervezetek 81 százalékánál nőtt az új fejlesztések száma, és 88 százalékuknál nőtt a projekt összetettsége, míg a fejlesztésekre szánt költségvetés összesen 79 százalékkal nőtt.
A felmérés egyik irányítója, Mark Tims a KPMG IT-fejlesztésekért felelős partnere szerint a projektek számának és összetettségének növekedését alapvetően három tényező hajtja.
"Az új termékek, szolgáltatások és az üzleti folyamatok fejlesztése áll a növekvő projektaktivitás hátterében az esetek 74 százalékában. A megkérdezett cégek 48 százalékában a projektek számának növekedését technológiai frissítések indokolták, míg a cégek 24 százalékában a szabályozási környezet változása és az azoknak való megfelelés vezetett a projektek számának növekedéséhez", mondta Mark Tims.
Elmondta azt is, hogy a projektek volumenének növekedése összességében nagyobb megtérülést kellene eredményezzen a cégek számára, de a felmérés azt mutatja, hogy a projektek várt megtérülésének jelentős része továbbra sem realizálódik.
"Ennél is nagyobb bajnak tűnik, hogy mindezért senki sem felelős, mintha a ‘majdnem jó is elég jó’ mentalitás érvényesülne" - mondta Mark Tims.
A KPMG információkockázat-kezelési szolgáltatásokért felelős globális partnere, Egidio Zarrella szerint a várt haszon elmaradása azért különösen fontos, mert manapság változik a siker definíciója.
"A sikert manapság egyre inkább a várt előnyök, a megtérülés realizálásaként értelmezik, szemben a hagyományos idő- és költségterven belüli szemléletmóddal. Miközben a cégek felsővezetése egyre inkább mérhető üzleti hasznok elérése érdekében engedélyezi a projekteket, meglepő, hogy a cégek 59 százaléka sem informálisan, sem formálisan nem ellenőrzi, hogy a kitűzött megtérülési célok teljesülnek-e. Ebből az is következik, hogy a remélt haszon elmaradásának aránya a valóságban a mértnél is nagyobb lehet" - mondta Zarrella.
Szerinte az IT-fejlesztések hatékonyságának javításához alapvető irányítási, ellenőrzési folyamatokat kell érvényesíteni.
"Szükség van: egy tapasztalt projektmenedzsment-csapatra, amely a Projektmenedzsment Iroda keretein belül irányítja a projektet, valamint rendszeres jelentésre a cégvezetés felé, formális, előre rögzített és folyamatosan mért megtérülési mutatókra, és folyamatos és szigorú kockázatértékelésre a projekt ideje alatt."
Hasonló tapasztalatok Magyarországon is
A magyarországi KPMG informatikai tanácsadással foglalkozó partnere, Székely Zoltán szerint a helyi IT-fejlesztések nemzetközi összehasonlításban ugyan általában kisebb méretűek, de nálunk is egyre összetettebbek. Ahogy nő a projektek komplexitása, a projekt jogosultságát nálunk is egyre inkább a remélt előnyök alapján ítélik meg, szemben a hagyományos idő- és költségkeretnek való megfeleléssel, ám ez a megközelítés még inkább a projektet engedélyező döntéshozatalra jellemző, és kevésbé a projekt megvalósítására, illetve a tényleges haszon mérésére.
"Amikor a cég vezetése egy tervezett nagyobb informatikai fejlesztésről dönt, akkor nálunk is előtérbe kerülnek ezek a paraméterek - például a ’Total Cost of Ownership’ (TCO) vagy a ’Return on Investment’ (ROI). A projekt megvalósításakor és a végső értékeléskor ugyanakkor már nem ezek a legfőbb mérőszámok - azaz a nemzetközi eredményekhez hasonlóan, nálunk is jellemző, hogy a fejlesztés során a várt haszon egy része egyszerűen elvész, vagy egyszerűen nem ismert" - hangsúlyozta Székely Zoltán.
Szerinte ennek fő oka az - ugyancsak összhangban a nemzetközi tendenciával -, hogy az egyre összetettebb hazai IT-fejlesztések irányításánál gyakran hiányzik a megfelelő projektmenedzsment.
"Néhány nagyobb társaságnál, néha még a közszférából is, felismerték ennek jelentőségét, és képzett, többéves tapasztalattal rendelkező projektmenedzsert bíznak meg a feladattal. A KPMG tapasztalata szerint általában vagy a cégen belül, saját erőforrásokból építik fel a szükséges projektmenedzsment- kompetenciákat, gyakran külső képzések, tanácsadók segítségével, vagy a feladattal eleve külső projektmenedzsment csapatot bíznak meg," - magyarázta Székely Zoltán.
"Mindkét megoldásnál alapvető fontosságú, hogy a fejlesztés irányítója ne csak az idő- és költségbeli megtérülésre figyeljen, hanem ügyeljen a cégvezetés által kitűzött célok, és a lényeges üzleti előnyök, hasznok realizálására is", tette hozzá a KPMG partnere.
A hatékony informatikai fejlesztések öt legfőbb alapelve a KPMG értékelése szerint:
- a kezdeményezés (projekt) és az üzleti stratégia összhangja;
- integrált projektirányítás a projekt egészére;
- az egész szervezetet átfogó, folyamatos projektellenőrzés/értékelés;
- a megfelelő képességek, kapacitás és kockázatkezelés biztosítása a stratégia és projektvégrehajtás összhangja érdekében;
- az egyéni felelősségek rögzítése, benne a remélt előnyök integrálása a szervezet terveibe, költségvetésébe.
Néhány jellemző ok, mely magyarázatul szolgál a magyarországi projektek komplexitásának növekedésére:
- komplex, iparág-specifikus, vertikális IT-megoldások,
- informatikai megoldások melyek a cég teljes adatvagyonára épülve biztosítanak üzleti és vezetői információkat a döntéshozatalhoz (pl. adattárházak, analitikus CRM-rendszerek),
- cégfelvásárlás, összeolvadás miatt a cégek informatikai rendszerek egységesítése,
- komplex IT-megoldások a közszféra számára hatékonyságnövelés, illetve az EU-előírásoknak való megfelelés biztosítása céljából.
Kapcsolódó cikkek
- A vállalati csaló profilja
- KPMG: rekordárbevétel Magyarországon
- Ötéves a KPMG-BME Akadémia
- Tudásmenedzsment (TM) a hazai vállalatoknál
- A magyarországi KPMG 19%-kal növelte bevételeit
- Vezető- és értékesítésfejlesztési képzések a KPMG-BME Akadémián
- Több mint 900 magyar kkv vett részt a Phare e-kereskedelmi programján
- Átalakulóban a magyarországi ipari befektetői struktúra
- SAP az ELTE-n a KPMG támogatásával
- A KPMG nyerte a VTMSZ legjobb tanácsadási projektért járó díját
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.