Közel 25 százalékot szerzett a Synergonban a Cashline
A befektetési társaság ezzel a legnagyobb tulajdonosa lett az informatikai cégnek.
A Synergonban hónapok óta zajlik a tulajdonosi átrendeződés.
A közelmúltban tett bejelentések szerint a Raiffeisen Bank 14,82 százalékos befolyással rendelkezik a Synergonban.
A Pannonplasthoz köthető tulajdonosi kör együttesen mintegy 18,9 százaléknyi szavazattal rendelkezik, és korábban közölték, hogy összehangolt magatartást kívánnak folytatni. E csoporton belül a Pannonplastnak 13,528 százaléknyi Synergon-részvénye van, ami 13,914 százalékos szavazati jogot biztosít, a Benji Kft. befolyása 3,1 százalék, a Lazarus Zrt.-é 1,884 százalék.
A Synergon, amely jelenleg igazgatóság nélkül, de felügyelőbizottsággal működik, szeptember 8-ra rendkívüli közgyűlést hívott össze a tisztségviselők megválasztására és az alapszabály módosítására. Részvényesi indítványra később fölkerült a napirendre a vezetői részvényopciós program elfogadása, valamint az igazgatóság felhatalmazása saját részvények vásárlására.
A legutóbbi, június 16-i közgyűlésen azért nem sikerült igazgatóságot választani, mert az egyes tulajdonosi csoportok nem tudtak megegyezni, és egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges támogatást.
A Synergon részvények a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában szerepelnek. A keddi kereskedést 24 forintos, 2,6 százalékos gyengüléssel, 896 forinton zárták.
Kapcsolódó cikkek
- Sun díjak a hazai partnervállalatoknak
- A Synergon tőkét emel a cseh leányvállalatában
- Új stratégiát hirdet a veszteséges Synergon
- Synergon: kisebb bevétel, nagyobb veszteség
- Megsemmisített iratok - megszüntetett GVH-eljárás
- A Synergon beszállna a virtuális mobilszolgáltatásba
- Synergon-Cisco: újra rendszerintegrátori együttműködésben
- A Synergon nem fizet osztalékot
- Synergon - egy vezérrel
- Synergon: Service Desk- és hálózatbővítés az EDS-nél
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.