DSML, a címtáregyesítő
A DSML-projekt munkadokumentumát három fórum is várja, az OASYS, a W3C és a BizTalk. A dokumentumnak ugyanis a B2B (business to business, azaz üzletközi) kommunikáció ma legkritikusabb elemét kell definiálnia. A DSML a hiányzó láncszem a HTML utódaként egyre nyomuló XML (eXtendable Markup Language - bővíthető leírónyelv), valamint az LDAP (Lightweight Directory Access Protocoll - mini címtári protokoll) között.
A DSML szabványosítja azt, hogyan lehet megosztani, illetve egyesíteni a hálózaton létrehozott különböző címtárak információit. Konkrétabban: a DSML legfőbb alkalmazása a különféle címtárakból származó információk XML nyelvű rugalmas leírása lesz. Így a sokféle címtárból származó információkat a közös XML nyelvezettel lehet kicserélni, ami lehetővé teszi, hogy a cégek megőrizhessék a különböző címtári technológiákba eszközölt befektetéseiket.
A DSML lehetővé teszi, hogy a címtári információk az XML nyelv segítségével hálózattól hálózatig, címtári technológiákon és tűzfalakon át terjedjenek az internet globális hálózatán. Nem csoda, hogy a cégek már türelmetlenül várják a szabvány kibocsátását. A bizottsági tagokat bombázzák "prealfa" információkért. Tulajdonképpen azért született az említett levél is, hogy legalább a levelezőlista tagjainak csillapítsák a kíváncsiságát.
Tényleg, mindenképpen a jövő évezred meghatározó technológiai dokumentumát várjuk a DSML-projekt tagjaitól. Az elosztott rendszerek kezeléséhez elkerülhetetlen a metacímtári (Meta Directory - egyesített címtári vagy címtárközi) technológiák kialakítása. Az Oracle és a Siemens épp most hozott nyilvánosságra egy ilyen megoldást. Segítségével egyesíthetők az Oracle Internet Platform termékcsalád, a Novell NDS és a Microsoft Active Directory címtárak adatbázisaiban tárolt címinformációk. Ebben már hasznosították a DSML-projektben eddig létrehozott eredményeket, annál is inkább, mivel az Oracle a DSML egyik társalapítója. A DSML nyelvet eredetileg javasló Bowstreet cég pedig kihozta Web Automation Factory nevű e-kereskedelmi termékét, teljesen a DSML talaján. A mai legnagyobb Unix-projekt, a Compaq-IBM-Intel-Sequent-SCO Monterey-64 (az Itanium és Power 64 bites processzorcsaládokra), szintén metacímtári megoldásokat fog használni, főleg az IBM elektronikus kereskedelmi termékeinek kiterjedt alkalmazhatósága végett. A specifikáció tehát még meg sem jelent, de az ipar nyomása már hallatlanul nagy azonnali alkalmazásba vételére.
Reméljük, hamarosan már a szabvány 1.0-s szövegének megjelenéséről tudósítanak a DSML.org-ról, és nem a konkrét ipari megoldások után fognak kullogni, mint ahogy korábban a szabványosításnál mindig bekövetkezett. Így először fordulhatna elő a műszaki gyakorlatban, hogy előbb születik egy szabvány, utána az implementációi. A DSML-ben ugyanis nem vadonatúj technológiát kell kieszelni, hanem a meglévők összekötését kell megoldani.
Kapcsolódó cikkek
- Egyre kevésbé figyelünk a veszélyekre
- A román IT-piac 2010-ig évente várhatóan 12-13 százalékkal nő
- Új intranet portál alkalmazás az Atigristől
- Önálló informatikai szakállamtitkárságot hoz létre a GKM
- Gates: több külföldi szakemberre van szükség az USA-ban
- 2008-ban is a noteszgépek hajtják előre a PC-piacot
- Magyar cégek: Négyszáz tárgyalás a CEBIT-en
- 11 millió mobil-előfizető
- Felvásárlási hullám kezdődik az internetszolgáltatók piacán
- Az amerikaiak többsége mozdulni sem tud mobiltelefon nélkül
TECHXPO 2024: Már közel 360 ezren töltötték le a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást
Megnyitotta kapuit a TECHXPO 2024, Közép-Európa legnagyobb tech csúcstalálkozója Budapesten. A négynapos rendezvény fajsúlyos nemzetközi konferenciaprogrammal indult, melynek nyitóelőadását Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter tartotta a Digitális Állampolgárság témájában. Előadott még a konferencián többek között Gerd Leonhard, a világ TOP 10 jövőkutatóinak egyike, Hong-Eng Koh, a Huawei Technologies globális közszolgálati iparági vezető kutatója, illetve Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója is.
A Tenstorrenttel közösen fejleszti mesterségesintelligencia-megoldásait az LG
Az LG Electronics (LG) és a Tenstorrent bejelentette, hogy kibővítették együttműködésüket, amelynek célja a globális piacra szánt SoC-k, (System-on-Chips, azaz egylapkás rendszerek) fejlesztése. A partnerség révén az LG célja, hogy tovább bővítse a termékeihez és szolgáltatásaihoz használt AI-chipek tervezésében és fejlesztésében rejlő lehetőségeket. A vállalat elkötelezett az AI-alapú innovációk előmozdítása mellett, különösen a háztartási készülékek, az okosotthon-megoldások, valamint a jövőbeli mobilitási és kereskedelmi fejlesztésének területén.
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.