E-kormányzati kihívások Magyarországon
Magyarországnak fontolóra kellene vennie, egy átfogó Információs Társadalom stratégia és cselekvési terv kidolgozását, amely a következőkre összpontosítana:
- Az internet-hozzáférés elterjedésének előmozdítása a szélessávú szolgáltatást nyújtó vállalkozások közötti piaci verseny ösztönzésével (különösen vidéken), és az általános hozzáférési feltételek és az elérhető árak támogatását célzó különböző mechanizmusok, pl. állami támogatások és köz- és magánszféra együttműködések (PPP) bevezetésével. Ezzel párhuzamosan az Internet-, és a jelenleg a központi kormányzat és néhány helyi önkormányzat által nyújtott elektronikus szolgáltatások használatának gyors növelése érdekében integrálni, erősíteni és bővíteni kellene az e-Magyarország Pontokon és a Teleházakon keresztül elérhető nyilvános internet-hozzáférés szolgáltatását. Végül, Magyarországnak meg kellene próbálnia kihasználnia a mobil telefonok kiemelkedő elterjedtségét úgy, hogy ezt a csatornát az elektronikus szolgáltatások számítógépes elérésének alternatívájaként használja fel.
- A felhasználói kereslet előmozdítása az elektronikus kormányzati szolgáltatások előnyeit kiemelő széles körű információs kampányon keresztül. Magyarországnak magyar nyelvű tartalomfejlesztést is ki kellene dolgoznia, hogy ezzel növelhesse a szolgáltatások iránti fogyasztói keresletet. A köz- és magánszféra együttműködések a bankszektorral kialakított szinergiákra és a szolgáltatásnyújtás fejlesztését szolgáló elektronikus-üzleti alkalmazásokra épülhetnek; javíthatják a magánszektor bevonását; és az állami beruházásokhoz kiegészítő szakértelmet, és forrásokat mozgósíthatnak.
- A meglévő informatikai műveltségi programok, többek között az e-Magyarország Pontokhoz és a Teleházakhoz hasonló kezdeményezésekhez kapcsolódó e-learning újraértékelése és megerősítése. Ezen törekvésekbe célszerű bevonni a civil társadalmi szervezeteket is mind a kompetenciák és a készségek növelése, mind pedig a „digitális kultúrára” való átállás társadalmi előnyeinek közvetítése érdekében, azaz olyan, az állampolgároknak szóló, fontos üzenet kommunikálásába, amely azt emeli ki, hogy miért jó nekik, ha van internet-hozzáférésük.
- Átfogó „informatikai integráció az oktatásban és a képzésben” programok kidolgozása az oktatásban, a magánszektor bevonásával. Az ilyen kezdeményezések kiterjedhetnek az oktatási intézmények informatikai eszközeinek bővítésére — javítva ezzel az informatikai oktatás hátterét — az e-learning programok fejlesztésére, és specifikus, tanároknak, oktatóknak és a közösség tagjainak szóló informatikai programok megvalósítására.
Az elektronikus kormányzat feladatköreinek új elosztása ésszerűbb vezetési modellt biztosít. Központi szinten a kormányzat feladatának háromoldalúnak kellene lennie:
A Miniszterelnöki Hivatalnak ki kell használnia, hogy nála vonták össze az elektronikus kormányzat és állami szektor reformjával kapcsolatos feladatköröket, egy olyan koordinált stratégia kidolgozására, amely a kormányügynökségek oktatására valamint támogatására irányul, és arról szól, hogyan lehet az elektronikus kormányzati eszközöket a folyamatok átalakítására, és a források átcsoportosítás és/vagy ismételt befektetés céljából való felszabadítására felhasználni.
Megoldást kell nyújtania az ugyanazon területet érintő elektronikus kormányzati kezdeményezések megvalósításához, többek között az olyan közös „építőelemek” kifejlesztéséhez — mint például a megosztott adatbázisok — és ezzel létrehozni a közösen használt szolgáltatások alapját (beleértve a kormányügynökségek arra való ösztönzését is, hogy a szolgáltatások megvalósításában egy, a felhasználókra nagyobb figyelmet fordító szemléletből kiindulva működjenek együtt).
Erőteljesen fejleszteni kell az együttműködést – mind horizontálisan, a központi kormányzat különböző intézményei között, mind pedig vertikálisan a helyi önkormányzatokkal – az adatszabványosításra vonatkozó szabályok meghatározásával és a szabványok támogatásának kiépítésével.
A kormányzatnak a legmagasabb politikai szinten meg kellene határoznia egy irányelveket tartalmazó listát is az elektronikus kormányzat megvalósítására vonatkozóan azért, hogy iránymutatást adjon az átmeneti időszakban, és az új struktúrák és feladatok beemelése után is fenntartsa a lendületet. A nyilatkozatnak tisztáznia kell, hogy a kormányzat koordinált és egymást kölcsönösen támogató megközelítéssel szándékozik kezelni a közmenedzsment reformot és az elektronikus kormányzat megvalósítását.
Az elektronikus kormányzathoz kapcsolódó következő kihívás a helyi elektronikus kormányzati kezdeményezések kifejlesztése. Rendkívül fontos, hogy az új Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal ugyanazt az álláspontot képviselje az önkormányzati elektronikus közigazgatási kérdésekben. A kormányzatnak a bevált gyakorlatok megkeresésére kell összpontosítania, majd létre kell hoznia helyi szinten azokat a kapacitásokat, amelyekkel ezek a megoldások alacsony költségű és egymással együttműködő elektronikus közigazgatási projektek létrehozására használhatók.
Kapcsolódó cikkek
- Megjelent az Adobe LiveCycle Enterprise Suite család
- Megalakult az Első Magyar e-Közigazgatási Klaszter
- Európában is hír a budaörsi wap-szolgáltatás
- Internetes adóadatbázist nyitott az Európai Bizottság
- Magyar e-government jövőkép Brüsszelben
- Szélessávú internetes hálózat a bicskei kistérségben
- A Siemens valósította meg az e-közigazgatási rendszert Szegeden
- Új térinformatikai rendszer a Földhivatalnál
- Elektronikus ügyintézés képzés a BMK-ban
- Hiteles elektronikus cégeljárás a NetLock-kal
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újabb régiós szolgáltató központot hoz Budapestre a Schneider Electric
Budapesten hozza létre új, Europe Services Hub elnevezésű szolgáltató központját a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A tervek szerint 2025-re 100 fősre bővülő csapat az európai országokban dolgozó helyi stábokkal együttműködve az egész kontinenst lefedi majd a magyar fővárosból.
Ezért egyre erősebb a felújított mobilok piaca
Erősödő újkészülék-eladások, a termékek hosszabbodó szoftveres támogatása és életciklusa, valamint a bevizsgált készülékek iránti növekvő bizalom is segíti Magyarországon a felújított okostelefonok piacának bővülését. A Rejoy.hu a távközlési világnap alkalmából gyűjtötte össze az aktuális trendjeit.
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Elhunyt Zsakó László, a hazai számítástechnika tanárképzés elindítója
Életének 67. évében elhunyt Zsakó László, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatika Tanszék nyugalmazott egyetemi docense, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának vezetője.