Internetgazdaság 2000 - Magyarországon
A Carnaton Consulting jelentése nyomán:
Az online reklámipar számai mellé ugyancsak rakható néhány kérdőjel. A Magyar Reklámszövetség Internetes Tagozata egyszer már közreadott egy 1999-re becsült összeget, ez 250 millió volt, amit a legnagyobb online kiadványok, portálok saját bevételeinek összegzéséből kalkuláltak ki. A Carnation közel húsz százalékkal nagyobbra becsüli ezt a számot, s a kétszeres növekedési ütemmel szemben jövőre két és félszerest jósol. (Mit tehetünk ehhez hozzá? A próféta szóljon az ő szájából!)
Szóval vannak kérdőjelek, bizonytalanságok, amelyekkel szemben természetesen ugyanúgy nem állítható semmilyen bizonyosság, hiszen még a jóval egzaktabb PC-forgalmazásról is mindenki vitatkozik, amikor az IDC közreadja a számait. A piackutatás végül is azért van, hogy vitatkozzanak rajta, s a jóslatoknak sikerüljön önmegvalósító jóslatokká válniuk, vagyis teljesüljenek... Úgyhogy most, amikor nagy örömmel közreadunk néhányat a Carnation Consulting internetgazdaságot ábrázoló adataiból, akkor olvasóinkat arra kérjük: ne az egzakt számokat figyeljék, hanem a belőlük kirajzolódó trendeket, amelyek már csak abból fakadóan is igazak, hogy akiknek ilyesmiket jósolnak, azok ráhajtanak, hogy úgy legyen.
Ej, ráérünk arra még...
Az első grafikon, amely erre a mousepad méretű lapra felkerült, forrásként a NUA és a CEEBICnet becslésére támaszkodik, és néhány európai ország internetfelhasználóinak arányát mutatja a népesség százalékában. Földrajzilag nézve a dolgot nem nagyon kellene szégyenkeznünk, egy bolyban vagyunk Ausztriával, Szlovákiával és Csehországgal. Két nagy birodalom mögöttünk: Lengyelország kissé, Oroszország nagyon lemaradva.
Igen ám, de földrajzilag nekünk nyugatra és északra kell tekintgetnünk, mert ha igaz, hogy az internet esélyt jelent bizonyos lemaradások behozására, hiszen ez az eszköz felgyorsítja a gazdasági folyamatokat, akkor itt egy pici fór a gazdaságban nagy előrelépést jelentene... Ám a szomorú az, hogy így okoskodva az olló nagy ütemben nyílik tovább: a Benelux államokban mondjuk háromszor, Skandináviában hét-nyolcszor annyian interneteznek a lakosság tömegéhez viszonyítva, mint nálunk. Izland jár az élen 45 százalékkal, ez hozzánk viszonyítva csaknem kilencszeres szám, s abszolút értékben is fantasztikus, gyakorlatilag minden második embernek van internetkapcsolata. Mi - s ez már egy másik táblázat - 2001 júniusában közelítjük meg a 9-10 százalékot, s ez még a fele sem annak, ahol mondjuk egyik déli szomszédunk, Szlovénia ma tart.
Nem adják a bankot
A kereskedelmi forgalomban az internet ma még jobbára csak úgy jelenik meg nálunk, mint a házhoz szállítás telefonos megrendelésének kiváltása egy új eszközzel, a webes, e-mailes megrendeléssel (bár a telefónia és a számítástechnika konvergenciájának korában kicsit furcsa, hogy a telefonos kereskedelmet nem tekintjük az elektronikus kereskedelem egy formájának). A legnagyobb forgalmat azokkal a termékekkel érték el, amelyeknek értékéről nemcsak szemrevételezés utján lehet meggyőződni, ilyenek mindenekelőtt a könyvek, a CD-k, az értékpapírok és az irodatechnikai cikkek.
Az elektronikus áruházakban megvásárolt árucikkekért 85,29 százalékban postai utánvéttel vagy a futárnak a helyszínen átadott pénzzel fizetünk, se az átutalás, se a bankkártya használata nem terjedt még el olyan mértékben, mint mondjuk az Egyesült Államokban.
Ennek persze nem csupán beidegződéseinkben kell keresni az okát, hanem a bankoknál is. Ott kezdődik, hogy amikor jelen sorok írója VISA kártyájára pénzt rakván az iránt érdeklődött, hogy mennyi idő alatt kerül fel rá a bankban befizetett pénz, nehogy emiatt becstelennek gondolják az óceán túlpartján, mivel egy vásárlás kapcsán egy ottani cégnek megadta a kártyaszámot, a bank alkalmazottja megrökönyödve kérdezte: "Maga megadja az interneten a kártyaszámát? Ezt ne tegye soha többé, ha jót akar!" Nos, ettől engem még nem lehetne lebeszélni a korszerű fizetési eszközökről, hiszen tisztában vagyok azzal, hogy az M1-es autópályán lehúzatni a kártyát kockázatosabb, mint a számát az interneten egy leinformálható szolgáltatónak megadni, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy nemcsak a bankalkalmazottak, hanem a bankok is idegenkednek eme nyílt rendszertől.
Harminchat bank közül az interneten keresztüli banki műveletekre nálunk ma még mindig csak három nyújt lehetőséget, huszonkét pénzintézet, vagyis az összesnek csaknem kétharmada, még website-tal sem rendelkezik. Hogy ez nekik jó vagy sem, nem tudom, de nekünk, a gazdaságnak, a fejlődés gyorsításának bizonyosan nem, s bizony ez sem segít abban, hogy ne szélesedjen a szakadék köztünk és Európa élenjáró nemzetei között. Mindenesetre a banki vezetők optimisták, s bár azt, hogy az internetbanking egy éven belül elterjed, alig 10 százalékuk reméli, azt, hogy egy-két éven belül, már 50%, s mindössze 5% véli úgy, hogy öt évnél később.
Jó bornak nem kell cégér?
Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy kiakasztják mondandójukat a webre, s attól kezdve sok százmillió felhasználó látja őket, percek alatt felfut a bolt, kiteljesedik az üzlet. Azután ha nem fut, csalódnak, s az internetet vagy webmesterüket hibáztatják: "rábeszéltél erre a marhaságra, egy csomó költség, és sehol semmi eredmény..."
Nos, ha valaki nyit a Kisdiófa utcában egy üzletet, az tudja, hogy ismerősein és a környéken lakókon kívül csak akkor térnek be mások is az üzletbe, ha nagy reklámot csap neki. Ha valakihez bevezetik a telefont, annak sem cseng naphosszat egyfolytában a készüléke, pedig attól kezdve elvben akár milliárdnyi ember hívhatja fel, annyival áll összeköttetésben. Az internet is ilyen, egy adott hálószemet hiába láthatnak százmilliónyian, nem látják, mert nem nézik, nincs semmi, ami odaterelné őket.
Az internetreklám főként ennek a felismerésnek a szüleménye. Bár van, amikor hagyományos szolgáltatásokat reklámoz valaki, mondjuk, egy bannercsíkkal, ezt is többnyire úgy teszi, hogy a csíkra kattintva egy olyan oldal jön elő, ahol részletesebben megismerkedhetünk az adott szolgáltatás lényegével. Törvényszerű tehát, hogy az internetes gazdaság fejlődésével az online reklámipar forgalma is növekedjen. 1998-ban ez összértékben mindössze 60 milliót tett ki, a tavalyit már 290 millióra becsüli a Carnation Consulting, s a további prognosztizált számok: 2000-ben 730, 2001-ben 1380, 2002-ben pedig 2300 millió forint.
Az egyre növekvő torta akár a kis online kiadványokat is önbizalommal tölthetné el, hogy ha ma nem is férnek az asztalhoz, a jövőben majd jut nekik is egy kis morzsa - ez azonban nincs így... A Carnation Consulting szerint tavaly is az öt legforgalmasabb magyar site vitte el a hirdetési bevételek 65 százalékát, és a koncentráció csak fokozódik, úgyhogy a nagyobb tortából a nagyok nagyobb szeletekre számíthatnak, a kisebbek pedig még inkább hoppon maradnak...
Kapcsolódó cikkek
- Heineken: Keresőmarketing és új Bajnokok Ligája site
- Egyre kevésbé figyelünk a veszélyekre
- A román IT-piac 2010-ig évente várhatóan 12-13 százalékkal nő
- Önálló informatikai szakállamtitkárságot hoz létre a GKM
- Gates: több külföldi szakemberre van szükség az USA-ban
- 2008-ban is a noteszgépek hajtják előre a PC-piacot
- Magyar cégek: Négyszáz tárgyalás a CEBIT-en
- Fütyülős brandsite - első hely a Reklámmustrán
- Kihasználatlan csodafegyver a zsebünkben?
- A Káoszból kivezető út - a reklám- és médiapiac jövője
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
MyPhoneExplorer 2.2.0
Android mobiltelefonokhoz alkalmazható szinkronizáló program. Telefonkönyv, SMS, híváslista, naptár, üzenetek és hasonló feladatok ellátására szolgáló kitűnő alkalmazás, ami Outlook Express és Thunderbird címjegyzék támogatással is rendelkezik.
Battery Monitor 10.4
A kis alkalmazás számos hasznos információt szolgáltat az akkumulátorunk aktuális állapotáról. Többek között hangjelzéssel figyelmeztet, ha a töltési szint kritikusra csökken, vagy ha elérte a maximális szintet.