Sun: Környezettudatos-e a hazai informatika?
Mint azt Lőrincz Vilmos (GKIeNet) a "Informatika és környezettudatosság a pénzügyi szektorban" című tanulmány ismertetése során elmondta, az informatikai környezettudatosság mára már messze túlmutat az elektronikus hulladékok, illetve a környezetbarát IT eszközök gyártásán és tervezésén, a kihívást mindinkább az informatikai rendszerek által használt energia mennyiségének az előteremtése, valamint az általuk termelt hőmennyiség elvezetése, a rendszerek hűtése, ily módon a légkondicionáló berendezések által kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségének csökkentése jelenti. Magyarországon a pénzügyi közvetítők működésében a környezettudatosság stratégiai szinten nem jelenik meg. A környezettudatos magatartás leginkább a leselejtezett eszközök megfelelő kezelésében és a legújabb eszközök beszerzésében nyilvánul meg.
Általános az a nézet, miszerint a legmodernebb technológiák környezetvédelmi szempontból is megfelelnek az elvárásoknak. Sokszor a biztonsági előírások kényszerítik olyan lépésekre az intézményeket, amelyek a környezettudatosság irányába hatnak. Az IT infrastruktúra energiafelhasználását a vizsgált pénzügyi cégek mintegy 30 százaléka méri. Az intézmények többségében nem képesek az IT eszközök energiafogyasztását elkülönítetten nyomon követni, valamint azok a vállalatok sem fordítanak nagy figyelmet az energiaszámlára, amelyek rendszere alkalmas az energiafogyasztás mérésére. A válaszadók véleménye szerint az üzemeltetési költségen belül az energiakiadás nem jelentős tétel, többek között ez az egyik oka annak, hogy nem helyeznek nagy hangsúlyt arra, hogy az energiafelhasználást mérjék, folyamatosan nyomon kövessék és aktívan keressék az energiaköltség csökkentésének a lehetőségeit.
A környezettudatosság egyértelműen értelmezhető fogalomnak bizonyult a válaszadók körében. A vizsgált szervezetek több mint fele hajtott végre olyan konszolidációt, amely során a szervereiket energiatakarékos kiszolgálón konszolidálták. A szerverek adatközpontban való elhelyezése majdnem 70 százalékukra jellemző. A biztosítók harmada, a bankok 80 százaléka energiatakarékos kiszolgálón konszolidálta szervereit. A kutatás során az is kiderült, hogy az informatikai vezetők teljesítményének értékelésében a környezettudatosság egyáltalán nem jelenik meg (az Egyesült Államokban az informatikai vezetők teljesítményét sok vállalatnál már a környezettudatosság vontakozásában is mérik). Továbbá: a számítógépek kikapcsolását és a képernyővédők használatát működtető automatikus rendszert minden szervezetnél alkalmaznak, de elsősorban nem energiatakarékossági, hanem biztonsági megfontolásból.
A pénzügyi szervezeteknél végzett kutatás rávilágított a következő negatívumokra is:
- nincs az országban makroszintű szabályozás arra, hogy a környezettudatosság szempontjából milyen IT eszközöket kell beszerezni, használni;
- a piaci szereplők meglehetős érdektelensége is szerepet játszik;
- a cégek/vállalatok szervezeti szabályozása is a környezettudatosság ellen van Magyarországon.
Mark Schroeder, a Sun regionális marketing igazgatója adott a jelenlevőknek nemzetközi kitekintést. Az IDC 2006-os becslése szerint az 1996 és 2006 közötti 10 évben a használatban lévő szerverek száma 6 millióról 28 millióra emelkedett és a szervereke fogyasztás egyenként 150 Wattról 400 Wattra nőtt. Az IDC-hez hasonló megállapításra jutott a Lawrence Berkeley National Laboratory is. Becslésük szerint az adatközpontok áramfogyasztása 2000 és 2005 között a duplájára emelkedett és a teljes amerikai áramfogyasztás 1,2%-áért felelős. Az adatközpontok áramfogyasztása két fő komponensből áll. Az egyik a szerverek, eszközök üzemeltetéséhez, a másik az üzemeltetés során keletkezett hő elvezetéséhez használt energia. Az amerikai adatközpontok fogyasztása mára öt erőmű kapacitását köti le és a számítások szerint az adatközpontok által kibocsátott hő mennyisége kisebb városok hőkibocsátásával vetekszik. Az IDC becslése szerint 2005-ben az amerikai vállalatok 5,8 milliárd dollárt költöttek a szerverek üzemeltetésére és 3,5 milliárd dollárt a hűtésükre. A kutatócég becslése alapján 2010-re az energiaköltségek meg fognak egyezni a a hardverek költségeivel. A Gartner kutatóintézet felmérése szerint a vállalatok IT költségvetésének mintegy 10 százalékát teszi ki az energiára fordított összeg, az IDC pedig az 5 legfontosabb kérdés közé sorolja az energia kérdését.
Tímár Károly (Sun Kft. szerver divízió) szerint a Sunnak hosszú távú elkötelezettsége van a környezet mellett. Másfél évvel ezelőtt, 2005 végén dobta piacra a Sun Microsystems az UltraSPARC T1 processzort és az arra épülő rendszereket. Ebben a többmagos processzorban jelent meg először a CPU-ba integrált többszálas feldolgozás (CMT), ami a kiváló teljesítmény mellett hely- és energiatakarékos megoldást kínál. A Sun többszálas technológiája a Solaris 10 operációs rendszerre épül, amely a hardveres támogatásnak köszönhetően minden egyes szálat külön virtuális CPU-ként kezel. Ez egyrészt nagyon megemeli a hatékonyságot, másrészt jelentősen csökkenti az áramfogyasztást. A Sun Fire T1000 és T2000 szerverek energiatakarékossági potenciálját és környezetbarát működését mi sem illusztrálja jobban, minthogy a Sun becslései szerint a fenti termékek piaci megjelenése óta mintegy negyedmillió tonnával csökkent a légkör szén-dioxid-terhelése. Ez körülbelül annak felel meg, mintha 29 ezer gépkocsit egy teljes évre kivonnának a forgalomból, vagyis nem égetnének el 67 millió liter üzemanyagot. A Sun szakembere bemutatta cégének azt a számítógépes szimulációs programját, amellyel adatközpontok hűtési és energia-felhasználási problémáit lehet vizsgálni.
„A Sun által bevezetett értékelési rendszert – melynek célja szintén az, hogy felhívja a figyelmet arra a tényre, miszerint új szemlélet szükséges az informatikai beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatal során – már számos országban alkalmazzák az informatikai döntéshozók. Az értékelési rendszert az ügyfelek az adatközpontok hatékonyságának és a rendszerteljesítménynek az értékelése során alkalmazhatják. A mutató átfogó értékelést nyújt az adatközpontok vezetőinek, mivel egyaránt méri a helyigényt, a fogyasztást és teljesítményt (Space, Wattage and Performance – SWaP). Nemzetközi kuatatócégek is megerősítik, hogy ez az egyetlen hiteles mérési módszer az ipari szabványú szerverek hatékonyságának mérésére, amelynek képlete: teljesítmény / (helyigény x áramfogyasztás).” – mondta a tájékoztatón Kristóf Judit, a Sun Microsystems Kft. marketing igazgatója. Hozzátette: „A GKIeNet Kft. által elvégzett kutatásból láthatóvá vált, hogy a vizsgált szektoron belül itthon még várat magára a rendszer alkalmazhatósága többek között annak is köszönhetően, hogy a vizsgált vállalatok töredéke követi nyomon az IT eszközök energiafelhasználását.”
A sajtótájékoztatón Hernádi József, a Sun Microsystems Kft. megbízott ügyvezető igazgatója is megjelent.
Kapcsolódó cikkek
- Valós és virtuális JavaOne a környezettudatosság jegyében
- Oktatási fejlesztések és a magánfelhasználói kereslet tartják fenn a PC piac növekedését
- Technológiai cégek: magas iparág iránti bizalom, lassuló növekedés
- A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2005-ben
- Központi technológiai kutatóintézet felállítását szorgalmazza az EU
- A nagy riválisok növekvő ereje a középvállalatok növekedését lelassíthatja
- A jövő Green PC-je: környezetbarát technológia és eredetei dizájn
- Civil szervezetek az információs társadalomban
- Fiatalok a neten: szex, drog és szerencsejáték
- Legkevésbé a mezőgazdaság fiatalítja számítógép-parkját
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.