Ami a menedzsment számára láthatatlan marad
„Az alapvető informatikai infrastruktúra átláthatóságának a hiánya komoly kockázatokat jelent az adatközpont-konszolidációs és -migrációs projektek során, hiszen a cégeknek kézzel, időpocsékoló módon kell megbízható képet kialakítaniuk információs infrastruktúrájukról” – jelentette ki Chris Gahagan, az EMC erőforrás-felügyeleti szoftverekért felelős vezető alelnöke. „Ráadásul azok az informatikai osztályok, amelyek nem képesek összerendelni az alkalmazásokat az őket működető informatikai infrastruktúrával, csak nagy erőfeszítések árán tudják biztosítani ügyfeleik felé a vállalt szolgáltatási szinteket, illetve az üzletmenettel kapcsolatos problémák elemzését és megértését”.
A felmérés azokat a fő kérdéseket vizsgálta, amelyekkel a vállalatok szembekerülnek, amikor IT-szolgáltatás felügyeleti stratégiájuk részeként felügyeleti megoldásokat telepítenek. Két fő motívumot sikerült azonosítani:
· Az informatikai osztályok még mindig kínlódnak azzal, hogy megértsék, hogyan támogatja az informatika az üzletet. Ennek oka úgy tűnik, az informatikai infrastruktúra és az alkalmazások közötti kapcsolat áttekinthetőségének hiánya.
· Az informatikai osztályok továbbra is hagyományos módon, kézi módszerekre támaszkodnak a hálózati problémák azonosítása során. Ebből pedig az következik, hogy az üzleti követelmények alapján történő probléma-megoldás és a hibajavításokhoz szükséges prioritások rendelése rendkívüli módon megnehezül.
A felmérés szerint, bár az IT-vezetők 66 százaléka az ITIL (IT Infrastructure Library) irányelvek – a minőségi informatikai szolgáltatások biztosítását segítő legjobb gyakorlati módszerek – alapján szervezi divízióit; a megkérdezettek mindössze 5 százaléka gondolja úgy, hogy az informatikai az üzleti terv stratégiai része.
Jelenleg az ITIL az IT-szolgáltatás menedzsment legszélesebb körben elfogadott megközelítése: egy szisztematikus, professzionális „segédlet” az IT-szolgáltatási folyamatok megszervezéséhez. Az ITIL irányelveket alkalmazó szervezetek számos előnyt élvezhetnek: alacsonyabb költségek és jobb szolgáltatások a legjobb gyakorlatnak számító folyamatok alkalmazásával; az ügyfelek megelégedettségének növelése a professzionálisabb szolgáltatások biztosításával; valamint nagyobb termelékenység. A nemrég megjelent ITIL v3 még szorosabbra fűzi az ITIL legjobb gyakorlata és az üzleti előnyök közötti kapcsolatot.
„Az ITIL bevezetése hosszú, de értékteremtő folyamat. Úgy tűnik, hogy a legtöbb vizsgált cég még mindig az első szakaszoknál tart, hiszen mindössze 5 százalékuk érzi úgy, hogy az informatika cégük stratégiájában fontos szerepet tölt be. Ezenfelül az eredményekből az is kiderül, hogy a megkérdezett vezetők több mint fele nem rendelkezik információval arról, hogy mely alkalmazásokat használják aktívan, illetve azok hogyan kapcsolódnak egymáshoz és az őket működtető infrastruktúrához ” – mondta Suhela Dighe, az EMC Kelet-Közép-Európai régióban az erőforrás-felügyeleti szoftverekért felelős marketingigazgatója. „Ez azt jelenti, hogy határozottan szükség van olyan alkalmazás-felderítő és függésleképező rendszerekre, amelyek képesek automatikusan feltölteni a cég konfigurációfelügyeleti adatbázisát (CMDB), valamint integrálódni a teljeskörű incidens- és problémakezeléssel.”
A kutatás szerint a válaszadók 78 százalékának nincsen átfogó és egységes rálátása saját vállalatának IT-infrastruktúrájára. Más szavakkal, az IT-vezetőknek a hálózati és alkalmazáshibák valódi okainak keresésekor hagyományos módszerekre kell hagyatkozniuk, ez pedig lényegesen rontja a termelékenységet és a hatékonysági mutatókat.
„Az informatikai dolgozók aránytalanul sok időt töltenek a fellépő hiba okainak, eredetének elemzésével” – folytatta Dighe. „A diagnózis automatizálásával az idő arra fordítható például, hogy a hibákat megelőzzük, hogy elő se fordulhassanak.”
Az eredményekből is kiderül, hogy az IT-vezetők 65 százaléka jelenleg nem méri a leállások költségeit. Annak pontos ismerete nélkül, hogy milyen gyakran történnek leállások – és ezek mennyibe is kerülnek a cégnek – a vállalatok nem tudják hatékonyan javítani a szolgáltatások szintjeit és költségeiket csökkenteni.
További fontos eredmények:
· A válaszolók 34 százaléka hiszi, hogy informatikai rendszereik felügyelete proaktív módon történik (elemzik a trendeket, beállítanak küszöbértékeket, előrejelzik a problémákat, mérik az alkalmazások rendelkezésre állását, és kiforrott változáskezelési, illetve eszköz- és konfigurációfelügyeleti folyamatokat alkalmaznak),
· 31 százalékuk azt állítja, hogy továbbra is rá vannak kényszerítve az informatikai problémák eredetének manuális vizsgálatára, annak ellenére, hogy „túl sok” figyelmeztető riasztást kapnak,
· A javítások közötti átlagosan eltelt idő (Mean-Time-to-Repair, MTTR, vagyis a leállások időtartama) és ezeknek az üzletre gyakorolt hatása az IT-vezetők számára kiemelten fontos területek.
A felméréssel, illetve az EMC erőforrás-felügyeleti szoftvermegoldásaival kapcsolatos további információ a http://www.emc.com/products/software/smarts/smarts_family weboldalon található.
Kapcsolódó cikkek
- Több hordozható gép fogy, mint asztali PC
- IDC - az idén 545,5 milliárd forintot költenek informatikára
- Fogy a PC, főleg Ázsiában
- Kritikus helyzetben a vezetői utánpótlás kinevelése
- 11 magyar cég a Fast 50 verseny nyertesei között
- Tovább gyorsult az internet növekedése
- Dell: a vártnál gyorsabb és tovább gyorsuló áttérés mobil gépekre
- Augusztusi kereső top10: elsöprő Google előny, előretörő Ázsia
- Internet Hungary mottója: Digitális ér(t)etlenség?
- A hazai innováció élvonalában
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.