Új "háromtényezős" vállalati fenntarthatósági stratégia
Fenti megállapításokat egy nemzetközi tudóscsoport által összeállított, a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával és a fenntarthatósággal kapcsolatos tanulmány tartalmazza. A kutatási eredmények alapján a tudósok megalkották annak modelljét, hogy a fenntarthatóság milyen módon járulhat hozzá az innováció és a globális együttműködés szervezetek közötti elterjedéséhez. „A vállalati fenntarthatóság új megközelítése” (A New Mindset for Corporate Sustainability) című tanulmányt a Cisco és a BT finanszírozta. A kínai, szingapúri, spanyol, brit és amerikai tudósokból álló csapat tanulmánya tömören megfogalmazott tanácsokkal látja el az üzleti élet vezetőit a vizsgálatba bevont vállalatok (pl. a Cemex, a Marks & Spencer és a Shenzhen Water) esettanulmányai, valamint a témában érvényes globális tudományos elvek alapján. A dokumentum tíz lépésben vázolja fel* annak módszereit, hogyan válhat egy szervezet fenntarthatóságra törekvő újítóvá.
A tudósok által a S²AVE betűszóval jelölt szemléletet javasló tanulmány (a „Shareholder and Social Added Value with Environmental Restoration” kifejezésből, mely a részvényesi és társadalmi hozzáadott érték és a környezet harmóniájára utal) hangsúlyozza a fenntarthatóság szerepét a vállalati működés minden területére kiterjedő innováció ösztönzésében, és kiemeli, hogy a fenntarthatóságnak cél helyett stratégiává kell válnia. Megállapítja, hogy a fenntarthatósági célok eléréséhez nem kell nagymértékben átalakítani a vállalati struktúrát, ehelyett arra van szükség, hogy a szervezet legmagasabb szintjein is meggyőződéssel támogassák az új szemléletet, s így a vállalat egészét áthassák a társadalmi felelősségvállalással és a fenntarthatósággal összhangban álló új értékek.
Jóllehet a tudósok csoportja több alkalommal is tartott megbeszéléseket, nem volt szükség nemzetközi utazásokra. A Cisco TelePresence virtuális tárgyaló megoldásával minimálisra csökkentették az együttműködés utazásigényét és az ezek által okozott potenciális negatív környezeti hatásokat.
Sarah Slaughter, a Massachusetts Institute of Technology professzora így nyilatkozik a kutatásról: „Az alkalmazott kutatási módszertan egyedülálló lehetőséget teremtett számunkra, hogy megosszuk egymással nézeteinket és teljesen újszerű módon dolgozzunk együtt. A világ különböző részein szerzett tapasztalatok cseréje révén felismertük, milyen fontos szerepet játszik a határozott, jövőorientált vezetés a fenntarthatóság és ezen keresztül az innováció megvalósításában. A tanulmány bemutatja, hogy a megfelelően irányított szervezetek miként tudnak a fenntarthatóságban rejlő előnyöket kiaknázva meghódítani olyan piacokat, ahova egyébként be sem juthatnának, és hogyan működhetnek ezzel a módszerrel hosszú távon is sikeresen.”
„Megállapítottuk, hogy a három cél többé nem válhat el egymástól, és nem szabad a részvényesi érdeket előtérbe állítani. A vállalati stratégiának mindhárom területre egyformán, integrált módon kell koncentrálnia, mivel – amint ezt esettanulmányaink is bizonyítják – mindegyik tényező komoly előnyökkel gazdagítja a másik kettőt” – folytatja Slaughter professzor.
Zsu Jing Csin, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia professzora így reagál: „Példa nélküli együttműködési lehetőség volt ez számunkra, melynek során egy olyan dokumentumot sikerült összeállítanunk, amely a világ minden táján jól hasznosítható. Megbeszéléseinkből kiderült, hogy ha közkinccsé tudjuk tenni a világ különböző részein bevált fenntarthatósági gyakorlatot, akkor a szervezetek gyorsabban juthatnak ebből a tudásból származó kézzelfogható üzleti előnyökhöz. A fenntarthatóságot nem költségtényezőnek, hanem lehetőségnek kell tekinteni. Meggyőződésünk, hogy a fenntarthatóság elvei egyenes utat biztosítanak a szervezetek számára az innovációhoz és a sikeres jövőhöz.”
A tanulmányról
A tanulmány az alábbi témákkal foglalkozik:
- Hogyan tettek szert a fejlett és fejlődő piacok vállalatai vezető pozícióra a fenntarthatósági kezdeményezéseik keretében bevezetett innovációkkal?
- Hogyan alakítja át a fenntarthatóság az üzletmenetet? A tanulmány álláspontja szerint a fenntarthatóságot cél helyett stratégiának kell tekinteni.
- Hogyan tudja a vezetőség elindítani és ösztönözni az innovációt fenntarthatósági programok segítségével?
- Mely eszközökre támaszkodhatnak a vezetők, amelyek segítik a fenntarthatóság elveinek gyors érvényesítését?
10 lépés, amelynek segítségével a vállalatok fenntarthatóságra törekvő újítóvá válhatnak
(Forrás: A vállalati fenntarthatóság új megközelítése)
1. Építse be a fenntarthatóságot szolgáló innovációt cége jövőképébe
Módosítsa cége jövőképét, küldetését, alapértékeit vagy alapelveit oly módon, hogy azok középpontjában a fenntarthatóság álljon. Így vállalatáról a külső és a belső nyilvánosság körében is egyértelmű lesz, hogy a fenntarthatóságra törekszik.
2. Állítsa a fenntarthatóságot stratégiája középpontjába
Az eredményes fejlődés eléréséhez új üzleti stratégiát kell alkotnia, melynek része a fenntarthatóság. Ha a meglévő stratégiába próbálja beilleszteni a fenntarthatóságot, félő hogy az marginalizálódik, és elveszíti jelentőségét.
3. Tegye a fenntarthatóságot a vállalati struktúra minden szintjének szerves részévé
Dolgozzon ki olyan folyamatot, amellyel cége valamennyi dolgozóját megismerteti működésük környezeti, gazdasági és társadalmi hatásaival, és indítson közös gondolkodást arról, milyen módon lehet ezt a tudást a szisztematikus, integrált innováció előmozdítására felhasználni.
4. Tettei álljanak összhangban az elmondottakkal
Fontos, hogy a vállalat felsővezetése higgyen az új szemléletben, és rendszeresen hangsúlyozza a felelősségvállalás és a fenntarthatóság fontosságát, a bennük rejlő innovációs lehetőségeket, illetve az elért eredményeket a dolgozók és a többi érintett előtt.
5. Állítson fel olyan testületet, amely folyamatosan napirenden tartja a fenntarthatóság témakörét
A fenntarthatóság szempontjából az élvonalhoz tartozó vállalatok közül sokan az igazgatóság szintjén hoznak létre bizottságot annak érdekében, hogy előremozdítsák a fenntarthatósági elvek érvényesülését. Mások független igazgatót neveznek ki a terület élére, megint mások pedig független és a vállalat alkalmazásában álló igazgatókból állítanak össze vegyes bizottságot. Bármi legyen is a konstrukció, lényeges, hogy a legmagasabb döntéshozatali szinten rendszeresen foglalkozzanak a fenntarthatósággal és annak stratégiai lehetőségeivel.
Az igazán eredményes fenntarthatósági bizottságok feladatai:
1. Az integrált környezetvédelmi, társadalmi és etikai szabályzatok érvényesítése, felülvizsgálata, értékelése és alkalmazásuk ellenőrzése.
2. A felsővezetéssel együttműködve annak biztosítása, hogy a felelősségvállalást és a fenntarthatóságot vegyék figyelembe a stratégia kidolgozása során.
3. Tanácsadás az igazgatóságnak a felelősségvállalással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekben.
6. Fektessen le szigorú szabályokat
Dolgozzon ki fenntarthatósági magatartáskódexet a munkatársai és a működésében részt vevő többi fél számára, amely világosan kimondja, hogy a szabályok megszegőinek nincs helye a cégnél, illetve a cég partnerei között.
7. Győzzön meg minden érintettet
Határozza meg a cége működésében érintett feleket (részvényesek, dolgozók, beszállítók, ügyfelek, helyi lakosság), és gondolkozzon velük együtt a fenntarthatóságról. Aktívan ösztönözze őket, hogy vegyenek részt cége innovációs tevékenységében, és maguk is teremtsenek lehetőségeket a fenntarthatóság érvényesítésére.
8. Használja ki az emberekben rejlő lehetőséget
Gondoskodjon róla, hogy a fenntarthatóság értékként jelenjen meg a dolgozókat érintő folyamatok mindegyikében – legyen szó álláshirdetésről, munkaerő-felvételről, teljesítményértékelésről, díjazásról vagy előléptetésről. Hozzon létre olyan oktatási szervezetet, amely nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra épülő kreativitásra és innovációra.
9. Csatlakozzon hálózatokhoz
Egyre több szervezet, hálózat és egyéb testület jön létre kifejezetten a fenntartható üzletvitel támogatására. Csatlakozzon olyan csoportokhoz, mint pl. a Fenntartható Fejlődés Üzleti Világtanácsa (World Business Council for Sustainable Development), az ENSZ által indított Global Compact kezdeményezés, vagy az International Business Leaders Forum. Szerepeltesse cégét a fenntarthatóságot vizsgáló rangsorokban, és vegyen részt a Dow Jones Sustainability Index, valamint a Corporate Responsibility Index által végzett értékelésekben.
10. Ne ragadjon le a jelentéskészítésnél: igazítsa az összes üzleti rendszer működését a cég fenntarthatóságról alkotott jövőképéhez
Bár a CSR-jelentések segítenek szem előtt tartani a S2AVE koncepciót, nem szabad öncélúan alkalmazni őket. A fenntarthatóságnak az összes alaprendszerre ki kell terjednie: a tehetségkezeléstől kezdve, a beszállítói értékelésen és az ügyfélkapcsolat-kezelésen (CRM) át a kiegyensúlyozott teljesítménymutatókig (balanced scorecard). Ezzel a szemlélettel valódi értéket teremtő, összehangolt cselekvéssé lehet formálni az elméletet.
Kapcsolódó cikkek
- Feltérképezték a vírusírás jövőbeni gócpontjait
- Óriás növekedés a konzolpiacon
- 131 ezerrel nőtt a mobil-előfizetők száma novemberben
- Indiai cégek érdeklődnek magyarországi üzleti lehetőségek iránt
- Adatbiztonság: a TMT vállalatok egy helyben toporognak
- IDC: 10 százalékos kellékanyag-piaci növekedés 2007 első félévében
- A főiskolások leginkább böngésznek és leveleznek a neten
- Folytatódik az MTA és a T-Mobile mobilkommunikációs kutatása
- IDC: lassuló IT kiadás-növekedés 2008-ban
- IVSZ-felmérés: egyes hazai ágazatokban nem húzóerő az IT
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.