Távmunkaházak - lehetőség a vidéki foglalkoztatásban
Nemrégiben országszerte mintegy 100 vidékfejlesztő közösség alakult az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program részeként. A vidékfejlesztésben érintett vállalatok, civil szervezetek és önkormányzatok részvételével felépülő közösségek legfontosabb feladata a térségek legígéretesebb adottságainak megfogalmazása, majd az általuk lefedett, összefüggő vidéki területek 2013-ig tartó fejlesztési irányvonalainak meghatározása.
A helyi vidékfejlesztési közösségek stratégiáinak kialakítása javában folyik, de a közösségek az ÚMVP keretében, 2008. május 22-ig még többek között olyan értékes munkahelyteremtő támogatásokra is beadhatják támogatási igényüket, amelyek alternatív távmunka-megoldásokkal – például távmunkaházak létrehozásával - jelentősen hozzájárulhatnak a vidék foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez.
A távmunkaházat a legtöbb esetben egy „harmadik fél” – gyakran a települési önkormányzat, vagy egy vállalkozó - alakítja ki és tartja fenn a munkaadók egyedi elvárásai alapján, miközben az egyes munkahelyeket a munkaadó rendszerint bérli a fenntartótól. A távmunkaházakban korlátozott számú (egyetlen, vagy legalábbis kevés) munkáltató munkavállalói dolgoznak, akik az őket foglalkoztató vállalkozással internet, telefon, vagy éppen videokonferencia segítségével tartják fenn a kapcsolatot. Mivel a házakba csak a szerződéses munkavállalók léphetnek be, a megfelelő, és előírásszerű munkahelyi körülmények kialakításának minden feltétele adott – többek között ez is az oka annak, hogy Európában és az USA-ban már több száz ilyen távmunkaház üzemel sikerrel évek óta.
Csak pályázni kell
Forgács Tamás, a Deloitte Zrt. szakértője kiemelte, a program az Unió felzárkóztató törekvéseivel összhangban gyökeres változásokat hozhat a vidéki foglalkoztatás helyzetében, amihez mindenekelőtt elegendő pályázóra, és nagy számú, megfelelően előkészített pályázatra van szükség. Az uniós támogatások sikeres felhasználásával kialakított távmunkaházak újra megteremthetik a foglalkoztatás alapjait a nagyvárosoktól távoli településeken is, vagyis a Magyarországon újszerűnek számító foglalkoztatási forma újabb lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására. A program ráadásul mindezt költséges infrastrukturális beruházások (például út építése és ipar telepítése) nélkül valósítja meg, vonzó gazdasági környezetet és költséghatékony működési feltételeket teremtve a mindenkori munkáltató számára.
A szakértő elmondta, a távmunka típusain belül a hagyományos foglalkoztatáshoz a távmunkaház áll legközelebb, így bizonyos tevékenységek és feladatok költséghatékony átcsoportosítása során ennek megvalósítása lehet a legelső lépés vállalatoknál, mert így a távmunkaház egyfajta „szatellit irodaként” működhet. A távmunkaházak létrehozása kényelmes és kifizetődő megoldást jelenthet a vállalatok számára, hiszen az újszerű foglalkoztatási forma mellett több fontos, a munka hatékonyságát alapvetően meghatározó szempont egyszerre teljesülhet Így például a biztonsági követelmények, a szükséges erőforrások és a megfelelő logisztika is könnyen biztosítható - mindez a munkáltató számára előnyös költséghatékonysági mutatók mellett.
Forgács Tamás kiemelte, hogy a távmunkaházak létesítése a kirívó foglalkoztatási problémákkal küzdő, elmaradott régiók, az itt élő munkavállalók, és a foglalkoztatás alternatív formáira nyitott, racionalizált működés mellett elkötelezett vállalatok számára egyaránt előnyös lehet. A távmunkaház ugyanis kiküszöböli az otthoni foglalkoztatási forma egyes hátrányait, miközben elérhetővé teszi a távmunka általános előnyeit is. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a költséghatékony működés fő elemei, vagyis a bér-, ingatlan- és kommunikációs költségek, valamint a munkavégzéshez alkalmas munkaerő jelenléte az elemzések szerint jelentős előnyt mutatnak a vidéki munkaerő javára. A szakértő elmondta, a vizsgált költség-szempontok a speciális szakképzést nem igénylő, főként adminisztrációs feladatok kiszervezésénél egyértelműen a vidéki távmunka-helyszínek mellett szólnak.
Sikeres hazai mintaprojekt – jelentős vállalati előnyök
Forgács Tamás hozzátette, az Örkény városában megvalósult távmunkaház-mintaprojekt tapasztalatai alapján munkáltatói szempontból távmunkásonként évente megközelítőleg 1 millió forint költségcsökkenés realizálható az új foglakoztatási forma mellett. Ez mintegy 31%-os költségcsökkenést jelent a hagyományos irodai foglalkoztatáshoz képest, de ennél nagyobb arányú költségcsökkenés is elérhető abban az esetben, ha vállalatoknak sikerül minél több főt alkalmazni a távmunkaházban, a szükséges átalakítás költségeit pedig alacsonyan tudják tartani. Az örkényi távmunkaház adatai ugyanakkor egyértelműen kimutatták azt is, hogy a távmunkaház intézménye a fenntartó térség számára is előnyös: a munkabéren és ingatlanbérleti költségeken keresztül a térségbe beáramló tőke összegének mértéke 50 fő után évente 110 millió forint, így öt év után már 550 millió forint.
Kapcsolódó cikkek
- A szoftverhonosítás lesz a következő téma a látássérültek informatikai klubjában
- eVITA: fórum az életvitelt segítő infokommunikációs technológiákról
- Négyszázmillió felett az internetezők száma Kínában
- Megölte testvérét a Playstation-ért
- Növekszik az internetfüggő felnőttek száma Dél-Koreában
- Internetfüggők az amerikai diákok
- Sms technológiát vásárol a Twitter
- Kisebb az igény felnőtt tartalmakra és online játékokra
- Multifunkciós egyetemi kártya lesz Debrecenben
- Napi 80 sms-t küldenek a tini-lányok