Ősszel a parlament elé kerülhet az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény
Ősszel a kabinet, majd a parlament elé kerülhet az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény - mondta Baja Ferenc informatikai kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára csütörtökön, az idei, kilencedik Internethajón.
Az előterjesztés első változata elkészült, nyáron már a szakmai-társadalmi vitát is lefolytathatják - vázolta a tervezett menetrendet, annak szükségességét hangsúlyozva, hogy minden szereplő számára egyértelművé kell tenni, milyen garanciák védik és milyen kötelezettségei vannak.
Baja Ferenc megemlítette, a kormányzat felfogása szerint nem az informatikai ágazat szereplőit kell támogatni, hanem annak az elektronikus gazdaságnak a megteremtését, amely megbízásokat ad majd ezeknek a cégeknek; a terület egységes, az informatikai szempontokat messzemenően figyelembe vevő, konszenzuson alapuló szabályozását nevezte kívánatosnak.
A digitális írástudás fejlesztésével kapcsolatban megjegyezte, "nevelnünk kell a felhasználókat", akár az ügyfélkapuk bevezetésével, akár olyan oktatási együttműködésekkel, amelyekben civil szervezeteket vonnak be az informatikai ismeretek terjesztésébe.
Márfai Péter, az Országgyűlés informatikai albizottságának szocialista elnöke ezzel összefüggésben elmondta: a közeljövőben megalakul egy ötpárti támogatást élvező eseti bizottság is, azzal a céllal, hogy a civil szféra és a gazdasági szereplők bevonásával 2010-ig hárommillióra emelkedjen az elektronikus közszolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárok száma.
Az önkormányzatoknak ebben jelentős lemaradást kell behozniuk - fejtette ki Jauernik István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára.
A távközlés, ezen belül az internet "a magyar gazdaság egészében még mindig egy oázis" - mondta Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke, megjegyezve: e szolgáltatások árindexe évek óta csökken, valamint eltűnnek azok a szűk keresztmetszetek, amelyek korábban gátolták a szélessávú internet terjedését.
A térségbeli OECD-tagállamok közül a magyarországinál csak a cseh lakosságnak fér nagyobb hányada hozzá a világhálóhoz, az ottani közlések azonban tartalmaznak egy ötszázalékos, becslésen alapuló Wifi-felhasználói hányadot - mondta.
Eközben hazánkban a lakosság 14 százaléka netezik szélessávú eléréssel, míg az unió új tagállamaiban - Romániát és Bulgáriát nem számítva - 10,5 százalékos ez az arány - sorolta, a helyzetet úgy értékelve, hogy "a régióban a vezető szerepünket megtartottuk" az internet használatában.
Magyarországon a jogszabályok magas színvonalon biztosítják az elektronikus információszabadság követelményeit - mondta el Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója -, olyannyira, hogy több nyugat-európai ország követi a magyar szabályozást.
Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója szerint Magyarország versenyképessége úgy növelhető, ha magát az államigazgatást is versenyképessé tesszük, ez pedig az elektronikus közigazgatás bevezetésével érhető el. Hozzátette: a jelenlegi gazdasági környezet nem kedvez a fejlődésnek, az adórendszer átalakítása nélkül nem fejlődik az ország.
Kapcsolódó cikkek
- Hét regionális központja lesz az e-önkormányzati szolgáltatásoknak
- Elrendelte a kormány az NDK megvalósítását
- Cél a hatékony és ügyfélbarát közigazgatási szolgáltatás
- Sikeres e-kormányzat, problémás e-gazdaság, aggasztó jelek az e-demokráciában
- A kormány benyújtotta az elektronikus anyakönyv létrehozását célzó törvényjavaslatot
- Másfél milliárd forint régiónként az e-közigazgatás fejlesztésére
- Készül az "Ügyfélkapu 2"
- Elektronikus kézbesítés: a pártok egyetértenek a szükségességében, a megvalósításról még vitáznak
- Ügyfélkapu: pontosítani kell az eljárásrendeket - Összeomlott a munkaügyi informatikai rendszer?
- Ügyfélkapu: lemondott az üzemeltető cég vezérigazgatója
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
Az LG 2025-ös QNED evo termékcsaládja jelentős technológiai fejlődésen ment át
Az LG Electronics (LG) bemutatja a megújult, 2025-ös QNED evo termékcsaládját egy újonnan szabadalmaztatott, széles színskálát biztosító technológiával. A készülékek valódi 4K felbontású képet és akár 144 Hz*-es képfrissítési rátát tesznek lehetővé vezeték nélküli kapcsolódással, ultraalacsony késleltetéssel. Emellett a széria tagjai továbbfejlesztett mesterséges intelligencia alapú kép- és hangfeldolgozást, és személyre szabhatóságot biztosítanak a webOS 25-ön keresztül.
Új törvény szabályozza a kiberbiztonságot
A Parlament elfogadta a kiberbiztonsági szabályozás új keretrendszerét, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényt. A jogszabály új kötelezettségeket is ró az érintett vállalatokra – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A jogszabálynak meg nem felelő cég akár 10 millió eurós bírsággal nézhet szembe.
Sikertörténet: a Széchenyi-egyetem exitált drónfejlesztő startup cégéből
A győri Széchenyi István Egyetem jelentős hozzáadott értékkel vállalt szerepet a három éve egy szakmai partnerrel és egy tőkebefektetővel létrehozott ABZ Innovation Kft. eredményeiben, amelynek visszaigazolását a piaci siker jelenti. Az intézmény november végén értékesítette a drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozó startup cégben meglévő tulajdoni hányada jelentős részét.