Magyar Telekom: kisebb nettó eredmény és bevétel
A Magyar Telekom Nyrt. 44,672 milliárd forint nettó eredményt ért el az első fél évben, ami 16,8 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál - hozta nyilvánosságra gyorsjelentésében a társaság csütörtökön.
A konszolidált, nem auditált, nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) alapján készült eredménykimutatás szerint a cég bevétele 320,5 milliárd forint volt az első fél évben, szemben az egy évvel korábbi 335,7 milliárd forinttal.
A Magyar Telekom az első negyedévben 21,5 milliárd forint nettó eredményt ért el. Az elemzők a második negyedévre 22,1 milliárd forint profitot vártak, amit a tényleges adat mintegy egymilliárd forinttal meghalad.
A társaság közleménye idézi Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgatót, aki szerint a második negyedévében tovább romlott a gazdasági környezet. Az ügyfelek tudatosabb használattal ésszerűsítették távközlési kiadásaikat. A társaság az év egészében kiélezett versenyhelyzettel, a bázishoz képest két százalékkal nagyobb bevétellel és legfeljebb öt százalékkal kisebb kamat- és tőketörlesztés, adófizetés és amortizáció előtti eredménnyel (EBITDA) számol.
A társaságnak az első fél évben 131,1 milliárd forint volt az EBTDA eredménye, ami 9,2 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
A Magyar Telekom bevételei az elmúlt évben fél százalékkal, 673,056 milliárd forintra csökkentek, míg az EBITDÁ-ja tíz százalékkal, 268,4 milliárd forintra nőtt.
A társaság az idén beruházásra a tavalyival azonos összeget, 107,9 milliárd forintot költ. A vállalat az első fél évben tárgyi eszközökre és immateriális javakra (CAPEX) a tavalyinál 10,5 milliárd forinttal többet, 49,2 milliárd forintot költött. A növekedés elsősorban a szatellittévé-előfizetések felfutásának és az optikai hálózatépítésnek a következménye. A CAPEX teljes összegéből a lakossági szolgáltatások üzletágra 15 milliárd forint, a vállalati szolgáltatások üzletágra 1,6 milliárd forint, a csoportközpontra 0,7 milliárd forint, a technológia üzletágra pedig 25,3 milliárd forint jutott. A beruházás Macedóniában 5 milliárd forintot, Montenegróban pedig 1,4 milliárd forintot ért el.
A 2005-ben kötött macedón szerződésekkel kapcsolatos vizsgálatról a Magyar Telekom közölte, továbbra sem tudják megítélni, hogy mikor zárul le, és azt sem, hogy mi lesz a végső hatása a pénzügyi beszámolókra vagy a működési eredményekre. A hatóságok jogi szankciókat alkalmazhatnak a céggel vagy leányvállalataival szemben, beleértve a pénzbüntetést is. A Magyar Telekomnál 2009 első fél évében 3,6 milliárd forint költség merült fel a vizsgálatokkal kapcsolatban, amire tavaly 5,4 milliárd forintot költöttek. A macedón szerződések alapján a társaság mintegy 7 millió eurót (mintegy 2 milliárd forint) fizetett ki.
A társaság gyorsjelentésben kitér arra is, 2008. május 23-án két kisrészvényes pert indított ellene, kérve a bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül a 2008. április 25-én tartott évi rendes közgyűlés által hozott határozatokat, beleértve az osztalékfizetésről szóló határozatot is. Az osztalékot a részvényeseknek a cég már kifizette. A bíróság az idén májusban első fokon hatályon kívül helyezte a közgyűlési határozatokat.
Ezt az ítéletet a céget képviselő ügyvédi iroda megfellebbezte. A fellebbezés azonban "valószínűsíthetően a határidő lejárta után került benyújtásra, ezért a bíróság várhatóan megállapítja majd a 2009. május 13-án kelt elsőfokú határozatának jogerőre emelkedését" - olvasható a gyorsjelentésben. Ha ez így lesz, akkor a gyorsjelentés szerint a társaság a bírósági határozatnak az érintett közgyűlési határozatokat megerősítő közgyűlési határozatokkal fog eleget tenni. A gyorsjelentés szerint a vállalat nem tudja kizárni azt sem, hogy az ügynek egyéb, jelenleg előre nem átható negatív hatásai is lehetnek.
Az első fél évben a lakossági üzletág bevétele 159,5 milliárd forint volt, ami 6,5 százalékkal kisebb a bázisénál. Az EBITDA 8,5 százalékkal, 92,1 milliárd forintra csökkent. A vállalati üzletág bevétele és EBITDÁ-ja 4,2 százalékkal, illetve 18,4 százalékkal esett vissza, 84,5 milliárd, valamint 40 milliárd forintra. A vállalat vezetékes bevételei az első fél évben 139,7 milliárd forintot, mobilbevételei pedig 158,9 milliárd forintot tettek ki. Az előbbi 10,3 százalékkal, az utóbbi 0,7 százalékkal csökkent.
A T-Mobile Magyarország fajlagos forgalma nem változott, 2009 első fél évében 152 perc volt. Az egy előfizetőre jutó havi átlagos árbevétel 10,5 százalékkal, a tavalyi első hathavi 4104 forintról 2009 azonos időszakára 3674 forintra csökkent, elsősorban az erős verseny miatti alacsonyabb átlagos percdíjak, valamint a lecsökkentett végződtetési és roaming díjak következtében.
Magyarországon száz lakosra 118,6 mobilelőfizetés jutott a fél év végén, a T-Mobile Magyarországnak a SIM-kártyák száma alapján 44,2 százalékos piaci részesedése volt június utolsó napján. A T-Mobile Magyarország előfizetői száma egy év alatt 3,4 százalékkal nőtt, a szerződéses előfizetők aránya az előző évi 37,3 százalékról, 40,8 százalékra nőtt idén június 30-ra.
A csoport 2009. június végén 10 ezer 809 főt alkalmazott, 2,4 százalékkal többet mint egy évvel korábban.
A társaság konszolidált jegyzett tőkéje változatlanul 104,275 milliárd forint volt június végén, míg saját tőkéje 5,3 százalékkal, 508,895 milliárd forintra csökkent december végéhez képest.
A Magyar Telekom részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde "A" kategóriájában kereskednek, a papír szerdai záró ára 693 forint volt, míg az elmúlt egy évben 840 forint és 472 forint között mozgott.
Kapcsolódó cikkek
- Magyar Telekom - kisebb bevétel és nyereség
- Pannon: kisebb bevétel és nyereség az első negyedévben
- 36 százalékkal csökkent a Telenor profitja
- Olcsóbb áramot és földgázt is szolgáltat immár a Magyar Telekom
- T-Mobile: küszöbön a milliomodik mobil internetező
- Eredményei alapján kifelé tart a válságból a Siemens
- A Motorola váratlanul negyedéves profitot jelentett
- Az Infineon félvezetőgyártó nyereségre váltott
- A SAP majdnem megkétszerezte eredményét
- Felfüggesztették a Magyar Telekom tőzsdei kereskedését
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
Sikertörténet: a Széchenyi-egyetem exitált drónfejlesztő startup cégéből
A győri Széchenyi István Egyetem jelentős hozzáadott értékkel vállalt szerepet a három éve egy szakmai partnerrel és egy tőkebefektetővel létrehozott ABZ Innovation Kft. eredményeiben, amelynek visszaigazolását a piaci siker jelenti. Az intézmény november végén értékesítette a drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozó startup cégben meglévő tulajdoni hányada jelentős részét.
Gyorsítósávban az AutoWallis
Sikeresen lezárta eddigi történetének legnagyobb felvásárlását az AutoWallis Csoport, ezzel tovább erősítve cseh autókiskereskedelmi pozícióját és meghatározó régiós szerepét. A magyar tőzsde autós vállalata egy lépésben szerezte meg a cseh piacon működő, tavaly közel 50 milliárd forintnak megfelelő árbevételt elérő MILAN KRÁL GROUP 100 százalékát, melynek köszönhetően újabb márkákat (Mercedes-Benz, Ford) és új tevékenységet (Mercedes-Benz Truck nagyhaszongépjárművek értékesítése, szervizelése) is bevont portfóliójába.
Szigorodik az ellenőrzés a webáruházak felett
A fogyasztóvédelmi hatóság már 2024-ben is kiemelten vizsgálta a webáruházakat és a nemzetgazdasági miniszter legutóbbi bejelentése alapján ezek a vizsgálatok csak szaporodni fognak a jövő évtől. Ráadásul, 2025-től egy fogyasztóvédelmi csúcshatóság is létrejön, amelynek kiemelt célja lesz a fogyasztók védelmének biztosítása az online térben. Webáruház üzemeltetőjeként nem árt ezért felkészülni arra, hogy mik is azok a főbb gyakorlatok és hiányosságok, amikre ugrik a hatóság. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segítségével ismertetjük a részleteket.