UNESCO: a szélessávú telekommunikáció serkentheti a gazdasági és társadalmi fejlődést
A szélessávú telekommunikáció serkentheti a gazdasági növekedést és elősegítheti a munkahelyteremtést - ez derült ki az UNESCO hétfőn közzétett jelentéséből, amely egyúttal arra figyelmeztette a kormányokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti szélessávú terveket, mert ellenkező esetben eleshetnek a globális nagysebességű digitális kommunikációból fakadó haszontól.
A társadalmi haszon minél teljesebb kiaknázására a szélessávú hozzáférést országos méretekben kell megalapozni. Az elszigetelt vagy elaprózott projektek, a megduplázott hálózatok nemcsak kevésbé hatékonyak, de az infrastruktúra fejlesztését is késleltetik - hangsúlyozta a jelentés, amelyet a tavaly az UNESCO által felállított Digitális Fejlődés Szélessávú Bizottsága és az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesülete (ITU) készített.
Kínában például a szélessáv elterjedésének minden tízszázalékos növelése 2,5 százalékkal emelheti a GDP-t - jegyezte meg a jelentés, amelynek adatai szerint az alacsony, illetve közepes bevételű országok esetében a szélessáv terjedése tíz százalékonként 1,4 százalékpontos gazdasági növekedést eredményezhet.
Egy Európai Bizottság számára készült elemzés becslése szerint a szélessáv több mint kétmillió állást teremthet 2015-re Európában. Egy brazil tanulmány pedig arról számolt be, hogy a szélessávhoz való hozzáférés máris legalább 1,4 százalékkal járult hozzá a foglalkoztatás növekedéséhez.
Hamadoun Touré, az ITU főtitkára úgy vélekedett: minél könnyebb és olcsóbb a szélessávhoz való hozzáférés, annál több haszonnal jár egy ország gazdaságára és gazdaságának növekedési kilátásaira - idézte az ENSZ honlapja.
Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója ugyanakkor a szélessávnak azt a jelentőségét emelte ki, amit az a tudás megosztásában és a műveltség kiterjesztésében játszik világszerte.
Az ITU egy múlt hónapban közölt tanulmánya szerint manapság a fogyasztók átlagosan 50 százalékkal kevesebbet fizetnek a nagysebességű internetkapcsolatért, mint két évvel ezelőtt. Ez az adat azonban főként abból adódik, hogy a fejlett országokban csökkentek az árak, míg a fejlődő világban még mindig az egekbenvannak.
Az átlagos nemzeti havi bevételhez mérten a szélessáv a legolcsóbb Monacóban, a kínai Makaón, Lichtensteinben, az Egyesült Államokban és Ausztriában. Harmincegy ország fogyasztói egy százalékot vagy kevesebbet fordítanak a havi bruttó nemzeti
jövedelemből (GNI) fejenként egy szélessávú kapcsolatra.
A skála másik végén álló 19 országban a szélessávhoz való hozzáférés a havi átlag bruttó nemzeti jövedelem száz százalékánál többe kerül fejenként.
MTI
Kapcsolódó cikkek
- Számítógépes tanfolyam cigánytelepeken Északkelet-Szlovákiában
- Százszor kell bocsánatot kérnie a Twitteren
- Nő a vevők bizalma a kuponos vásárlás iránt
- Jól halad az Európai Digitális Menetrend végrehajtása
- Nemzetközi biztosok kiállnak az internetes szólásszabadság mellett
- Megnégyszereződik 2015-re a globális internet-forgalom
- Fellegi: fontos versenyképességi szerepe van az infokommunikációnak
- Legyenek elérhetőek nemzeti kultúrkincseink a neten!
- 1 millió 448 ezerre nőtt a mobilinternet-előfizetők száma
- Oszd meg, és reklámozz!
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
