Prim Hírek

Nagy Róbert: - Nagyon kevés olyan cég lesz a jövőben, amely tisztán távközlési vagy tisztán informatikai szolgáltatást kínál majd. Csupán annak a mértékében van különbség, hogy az üzleti szolgáltatásnak mekkora része a távközlés vagy az informatika. Az persze nem nagyon valószínű, hogy a Posta úgy jelenik meg a hazai infokommunikációs piacon, mint adatátviteli összeköttetést nyújtó cég. Ez nem is célja és érdeke. Az viszont várható, hogy adatviteli szolgáltatásokra épülő üzleteket fogunk elindítani. Nem nagyon lesz olyan szolgáltatása a Postának, amelyik ne támaszkodna erőteljesen az informatikára, hiszen csak így tud helytállni a versenyszférában. Ebben az értelemben nagymértékben üzleti stratégiája része lesz az informatika és az adatátvitel.

Integrált postahálózat

B. O.: - Akár így, akár úgy, elengedhetetlen, hogy saját stabil, megbízható hálózata legyen a Postának. Hogyan épül ez ki?

N. R.: - A Posta már 1994-95 körül látta, hogy a piacon szükséges gyors alkalmazkodóképesség megszerzésére a hagyományos eszközökkel nincs esélye. Tarthatatlan volt például, hogy ha ügyfeleink érdeklődtek egy feladott küldemény után, csak viszonylag hosszú várakozási idő után tudtunk információt adni. Az úgynevezett "tudakozódás" nevű szolgáltatás keretében 5-15 napos határidőre tudta vállalni a Posta a tájékoztatást. Ennyit időt igényelt, mire országos hálózatunkban összegyűjthettük azokat az információkat, amelyek alapján kielégítően elmondhattuk, hogy egy küldemény milyen úton jutott el a címzettig, vagy mi lett a sorsa, ha nem jutott el. Az akkori technológiával nem volt támogatható a gyorsítás. A másik nagy felismerés az volt, hogy ha be akarunk vezetni egy új szolgáltatást a hálózatunkban, akkor 3200 postahelyen, 43 ezer alkalmazottat érintően ennek oktatása, a szabályzatok elkészítése, a helyi szabályozások ellenőrzése mind-mind technológiailag bonyolult feladat, és a hagyományos módszerrel rendkívül hosszú időt igényel.

Mindezek alapján be kellett látnunk, hogy a Postán elkerülhetetlen az infrastrukturális háttér fejlesztése. Ezt két részre bontottuk. Egyik lényeges elem volt a postahelyeken a szolgáltatások és a belső üzleti folyamatok számítógéppel történő támogatása. 1997-ben döntöttek arról a vezetők, hogy közbeszerzési eljárással elindítják az integrált postahálózat (IPH) projektet. Több fordulót, majd egy eredménytelennek nyilvánított pályázatot követően tárgyalásos eljárással 1999. február elsején választotta ki a munkára a Posta az Unisys társaságot. A 18-20 millió dolláros projekt keretében 4500 postai munkahelyet gépesítünk. Ez a számítógép szempontjából 1200 postát érint, de az új technológia révén minden egyes posta érintett. A program 200 postánál a felvételi munkahelyek gépesítését is jelenti, a többi 1000 postán a háttérmunkát gépesítjük. Továbbá ezen az ezer helyen történik a maradék 2000, számítógéppel nem támogatott posta információinak adatbevitele, hogy országos hálózatban álljanak rendelkezésre mindazok az információk, amelyek a hatékony üzletvitelhez, valamint az ügyfelek által is elvárt gyors tájékoztatásához nélkülözhetetlenek.

Egy év telt el a fejlesztés kezdetétől; a rendszer tervezése, a támogatásfejlesztés első része után a közeljövőben kezdődik az első alkalmazások tesztelése, majd ezt követően valamikor nyár közepén kezdjük meg a postákon a háttérmunkahelyek telepítését. Úgy tervezzük, hogy legkésőbb jövő év közepére teljesen befejezzük a rendszer kialakítását, de már most gondolkodunk a bővítésén. Ez az integrált postahálózati tender tehát nagyon sok számítógépet és perifériás rendszert visz a postákra, de ami sokkal fontosabb: új technológiát honosít meg. A postákon megforduló ügyfelek pedig például azáltal érzékelhetik igazán nagy előnyét, hogy megrövidül a sorbaállási idő. Munkatársainknak lényegesen több idejük lesz az ügyfelek szemébe nézni, s szeretnénk az eddigi, mély technológiai ismeretekkel rendelkező, de a papírokat bújó munkatársak helyett az ügyfeleket valódi vevőnek tekintő kereskedőként megjelenni.

B. O.: - Nem okoz-e problémát a munkaszervezésben, hogy nem minden postán lesznek gépesítettek és egységesek a munkafolyamatok?

N. R.: - Ez nem jelenthet problémát, nagyon alapos elemzésekkel állapítottuk meg, hogy hol mekkora a forgalom, s milyen forgalom lebonyolításához milyen erőforrásokra van szükség. Az eddigi tapasztalatok szerint mindenhova a megfelelő gépesítettséget biztosítottuk.

B. O.: - Milyen jelenleg a minimális gépesítettség, például egy falusi kis postán milyen gyorsan intézik a tudakozódást?

N. R.: - Jelenleg is van minden postán POS-terminál, tehát kártyás tranzakciót mindenütt lehet végezni. A legtöbb helyen van számlaadó gép is. Az új technológia szerint a számítógépet nélkülöző kis posták a posta zárását követően elküldik a kézzel írt bizonylatokat egy nagyobb postához (ahová egyébként is továbbítják a küldeményeket), ott egy-két órán belül számítógépre viszik az adatokat, részben vonalkódolvasóval, OCR-rel, részben pedig kézi adatrögzítéssel. Vagyis a legutolsó kis postákon keletkező információk is bekerülnek a központi adatbázisba. Persze ha reggel nyolckor kinyit a posta, és 8 óra 10 perckor felvettek egy küldeményt, annak adatai csak körülbelül este hatkor, tehát 8-9 órás késéssel kerülnek a rendszerbe, de este tízkor már lehet tudakozódni a küldemény után.

Belső hálózatok integrációja

B. O.: - Ez az impozáns program nyilván akkor tud igazán működni, ha a rendszerben lévő posták egymással, illetve az adatközponttal össze vannak kötve. Ez a hálózat hogyan és mikor fog kialakulni?

N. R.: - A Posta ezt a két feladatot kettéválasztotta. Egyrészt azért, mert mind a kettőre igaz, hogy csak részben kapcsolódik egyik a másikhoz, másrészt úgy gondoltuk, hogy ha a két feladatra egy nagy projektben keresnénk vállalkozót, akkor nagyobb lenne a kockázat. Azért is választható külön a két program, mert a posták számítógépekkel történő ellátására, a számítástechnika elterjesztésére akkor is szükség van, ha nincs közöttük összeköttetés, s már akkor is jelentősen segíti a munkát. Kiteljesedni azonban természetesen csak akkor tud, ha megteremtjük az összeköttetést is.

A tervezett postai adathálózat viszont messze nemcsak az előbb említett integrált postahálózat feladatait elégíti ki. A Postán jelenleg is működik egy sor valós vagy virtuális adathálózat. Például használjuk az SAP rendszert, amely mintegy húsz postai telephely között ma is viszonylag nagy sávszélességű összeköttetéssel működik. Jelenleg használunk 4300 POS-terminált, e mögött szintén adathálózat áll, még ha kapcsolt vonalon is. Adathálózat szolgál a hírlap-előfizetők adatainak országos összesítésére, az expressz készpénz-átutalási megbízások feldolgozására, a kifizetési utalványok felvételére. A Postának igen fejlett belső levelezési rendszere van, továbbá intranetet is üzemeltet. Mindezek a belső adathálózatok egymástól függetlenül és kis lépésekben épültek ki. Ha ezeket egy egységes postai adathálózatra tereljük, akkor bátran állíthatom, hogy lényeges költségmegtakarítás érhető el.

Az integrált postahálózat csak egy használója lesz az adathálózatnak, bár sok végpont csak az IPH miatt épül ki. A nagy kiterjedésű adathálózatra a Posta tavaly tendert írt ki. Két nagy csomagra bontottuk a feladatot. Az adathálózat egyik része a 300 nagy forgalmú telephely összeköttetésére szolgál, ez mindenképpen egy bérelt vonali rendszert igényel. A másik rész pedig 1000 további kis forgalmú telephely csatlakozását teszi lehetővé - ezeknél megelégedtünk volna a behívásos megoldással is. Ezt a két részt külön-külön értékeltük. Az 1000 telephelyes részre egyetlen ajánlattevő sem kínált olyan megoldást, amely megfelelt a kiírásnak. A 300 telephely összekötésére érkeztek ajánlatok, ezek közül kettőt alkalmasnak találtunk arra, hogy összemérjük. Azonban hiába választottuk ki a nyertes pályázatot, a vesztes fél megtámadta a Posta döntését a közbeszerzési döntőbizottságnál, amely formai hibák miatt végül megsemmisítette az eredményt. Így abba helyzetbe kerültünk, hogy újra kellett gondolnunk adathálózati igényünket. Várhatóan napokon belül döntünk arról, hogy végül is hogyan hozzuk létre ezt az adathálózatot, amelyre mindenképpen szükség van. Nagy valószínűséggel versenyeztetéssel valósul meg.

Titkos stratégiai tervek

B. O.: - Ön ugyan nem említett neveket, de köztudott, hogy a Matáv támadta meg a GTS-PanTel páros nyertes ajánlatát. Továbbra is ők az esélyesek?

N. R.: - A Posta számára nem az a lényeges, hogy ki nyeri meg, hanem az, hogy épüljön ki egy jó, viszonylag olcsón üzemeltethető, megbízható adathálózat.

B. O.: - Általában milyen sebességű összeköttetések létesülnek a rendszerben?

N. R.: - Az adott hely forgalmától függően 64 kbps és 8 Mbps közötti sebességű vonalak épülnek ki. A 8 Mbps vagy annál nagyobb sebességre a Posta két nagy adatfeldolgozó központja között lesz szükség, a többi szakaszon ennél alacsonyabb sebesség is elegendő.

B. O.: - Mikorra kellene működnie a postai adathálózatnak?

N. R.: - Minél előbb szükség lenne rá, ezért fél éven, háromnegyed éven belül szeretnénk működés közben látni - ha nem is a teljes rendszert, de legalább egy részét.

B. O.: - Ha ez az infrastruktúra rendelkezésre áll, akkor sok mindenre alkalmas lesz. Gondoltak-e arra, hogy a Posta belső igényeinek kielégítésén túl külső üzleti felhasználóknak is hasznosítsák a rendszert?

N. R.: - Ez az adathálózat nagyon sok lehetőséget kínál. Nyilván önmagában megteremti a lehetőséget a Posta számára, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyek telephelyhez kötött, real time elvárásokat támasztanak. Nem akarok részletekbe bocsátkozni, de a Postának üzleti érdeke is, hogy elképzeléseit csak akkor ismertesse, amikor már piacra dobható a termék; ám biztos, hogy nagyon komoly szerepe van az adathálózatnak üzleti stratégiánkban.

Úton az elektronikus kereskedelem felé

B. O.: - Akkor én rákérdezek néhány, a későbbi szolgáltatások csírájának tekinthető megoldásra. Működik például a postai internetes Click-Pakk szolgáltatás, amely már az elektronikus kereskedelem felé mutat. Ezzel mi a tervük?

N. R.: - Az nem titkolt információ, hogy a Posta nagyon gyorsan szeretne megjelenni az elektronikus kereskedelem piacán, de nemcsak abban a minőségében, hogy házhoz viszi a csomagokat. Sokkal kiterjedtebb tevékenységéhez fel kívánja használni az adathálózatot, 3200 telephelyét, belső logisztikai rendszerét, hiszen az e téren szerzett tudás és tapasztalat hasznosítható egy logisztikai központ létrehozásában és működtetésében is. A Click-Pakk egyik fajtája az elektronikus kereskedelemnek, hiszen az interneten, a Posta honlapján elérhető a katalógus-áruház (ezt a katalógust nyomtatott változatban kézbesítettük is a családoknak). A megrendeléseket a Posta gyűjti, s azok alapján gyártat, beszerez termékeket, csomagol, és kiviszi a csomagot. Tehát a lánc minden elemét vállaljuk, kivéve az elektronikus formában történő fizetést. Ez természetesen nem rajtunk múlik, hanem a magyar piacon elterjedt fizetési szokásokon, illetve az elektronikus fizetést övező bizonytalanságon. Ez általános jelenség. Azonban erre is van technikánk, hiszen egyik alapszolgáltatásunk az utánvétes fizetés.

B. O.: - Teljesen kézenfekvőnek látszik, hogy a Posta lehetne (vagy lesz is) a legnagyobb hazai elektronikus kereskedelmi vállalkozás, adottságai szinte predesztinálják erre a szerepre. Nem fordulhat-e elő mégis, hogy a vállalat méretéből adódóan lomhán mozdul meg, és lemarad az üzletről?

N. R.: - Én úgy gondolom, hogy ez nem az alkalmazottak és a telephelyek számától, hanem a menedzsment elkötelezettségétől és dinamizmusától függ. Anélkül, hogy részleteket mondanék, elárulhatom, hogy igen előrehaladott állapotban van az elektronikus kereskedelmi üzletág előkészítése.

Kultúrahonosító telepostaházak

B. O.: - Milyen szerepük lehet az üzleti kommunikációban a telepostaházaknak?

N. R.: - A telepostaház mint intézmény nem kizárólag üzleti megfontolásból jött létre. Mi is kapcsolódtunk az országos programhoz, amely célul tűzte ki annak elérését, hogy a jelenleg főként manuálisan, tradicionálisan lezajló üzleti tranzakciók elektronizált formában is elvégezhetők legyenek. A cél mindenképpen az, hogy főként a kistelepülések polgárai számára megkönnyítsük az elektronikus ügyintézési mód befogadását. Ezért a telepostaház-program félig üzleti, félig társadalmi célokat valósít meg, amit demonstrál az is, hogy a teleházak kisebb-nagyobb részben kormányzati pénzek felhasználásával létesültek és működnek. A telepostaházak révén mintegy 30-40 településre elvittük a számítógépet, a számítógép-használati kultúrát, az internetet. Mi szeretnénk, akár a telepostaházak vonalán is, elérni azt, hogy a posták az országos telematikai közműhálózat végpontjai legyenek. A Posta így elektronikus úton át tudna venni olyan önkormányzati, közigazgatási és üzleti ügyfélforgalmi tevékenységeket, amelyeket nem érdemes mindenkinek minden településen nyújtani.

Elektronika + papír = hibrid levél

B. O.: - Egyfajta üzleti kommunikációs megoldásnak is tekinthető a hibrid levél. Mik az eddigi időszak tapasztalatai?

N. R.: - A hibrid levél azt jelenti, hogy a küldemények egy ideig elektronikus úton haladnak, s utána válnak kézzelfogható nyomtatott küldeménnyé. Ez Magyarországon döntő többségében úgy zajlik, hogy a megbízó a Postának elektronikusan adja át a elküldeni szánt levelet és a címzettek listáját, a Posta központi telephelyén, Budapesten kinyomtatja, borítékolja, majd országszerte kézbesíti. Kisebb mértékben előfordul, hogy ez elektronikusan kapott anyagot elektronikusan továbbítjuk néhány vidéki telephelyre, s ott nyomtatják ki, borítékolják. Ez lenne az igazán hibrid levél. Magyarországon három ilyen "decentrum" működik, egy Budapesten és kettő vidéken.

Az adathálózatnak ebben ott lehet szerepe, hogy az így felvett küldemények postára adásának tényét is rögzítjük. Az úgynevezett nyomkövetési vagy tudakozódási szolgáltatáson keresztül a feladó tájékozódhat küldeményének státusáról. Ez akár az interneten is megvalósulhat.

Egyébként a budapesti központban feladott küldemények szinte egyenletes eloszlással érkeznek meg a címzettekhez, és az ország bármely településére eljutnak egy napon belül. Újabb decentrumok létesítése tehát egy Magyarország-méretű országban üzletileg nem indokolt.

Üzlet a mobilszolgáltatásból

B. O.: - A Vodafone telefonszolgáltatásában lévő érdekeltsége révén kapott szerepét hogyan kezeli a Posta? Részvényes csupán, vagy a szolgáltatásban is érdekelt?

N. R.: - Befolyását a Posta szeretné kihasználni arra, hogy saját szolgáltatásait értékesítse; ilyen például a számlák előállítása és kézbesítése, a postai telephelyek felhasználása a mobileszközök elhelyezésére. A posták nagy részében Vodafone-előfizetéseket lehet vásárolni. Nagyon komoly szimbiózis van tehát a két cég között, ami üzletileg számunkra is hasznos. Arra viszont nem vállalkozik és nem is tart igényt a posta, hogy befolyásolja a Vodafone-nak a hazai távközlési piacon folytatandó üzletpolitikáját. Távközlési és informatikai jellegű elképzeléseinket saját jelenlegi és jövőbeni szolgáltatásainkon keresztül fogjuk megvalósítani.

A hibrid levél

Talán furcsán hangzik, de az elektronikus ügyintézés korában a hagyományos üzleti levelezés is hatalmas méreteket öltött. Évente mintegy 700 millió hivatalos közleményt, értesítést, felszólítást, számlalevelet, számlaegyenleget, ajánlatot stb. kézbesít a Posta. A feladott levelek 95%-át cégek, vállalatok, közintézmények küldik partnereiknek, ügyfeleiknek. Számukra egyáltalán nem lehet közömbös, hogy a levelek elkészítése és postára adása mennyi idejüket veszi el, hogy a levélküldéssel járó tennivalók hány munkatársuk idejét köti le, s hogy mindez mekkora költséggel jár.

Ezen a gondon segíthet a Posta hibridlevél-szolgáltatása, amelyet hivatalosan Elektronikus Posta néven kínálnak. A szolgáltatás az elektronikus kommunikáció és a klasszikus üzenettovábbítás kombinációjára épül. Az Elektronikus Posta szolgáltatás igénybevételével a küldemények elektronikus formájukban lépnek be a postai hálózat vérkeringésébe. Az adatok - általános adatformátumokat használva - érkezhetnek fizikai adathordozón (floppy, CD-ROM), ISDN-adatvonalon, telefonvonalon, interneten, X.25-ös és X.400-as rendszeren keresztül.

Az átadott adatállomány alapján a levelek formátumának megszerkesztésével kezdődik a feldolgozás, a gyártás. Az alkalmazott Siemens gyártmányú OCÉ nyomtatók fehér, biankó vagy több színnel előnyomott, leporelló formátumú papírra nyomtatnak. A nyomtatási kapacitás 40 000 lap/óra. A nyomtatott kép a legjobb minőségben, 300 dpi felbontással készül. A rendszer által használt karakterkészlet tetszőleges, a nyomtatás színe pedig fekete és kék, a szürke 64 árnyalatával kombinálva. A nyomtatók egy-, illetve kétoldalas nyomtatásra is alkalmasak, mindkét oldalon változó adatokat feltüntetve.

A leveleket nagy teljesítményű KERN 2500-as és 3000-es gépek borítékolják. A gépsorokhoz mellékletadagoló állomások tartoznak, így a levelek mellett négyféle borítékban különböző mellékletek, szóróanyagok, válasz-levelezőlapok, megszemélyesített készpénz-átutalási megbízások helyezhetők el. A gépek A/3-as, A/4-es, A/5-ös, A/6-os, illetve LA4-es mellékletek, válasz-levelezőlapok behúzására képesek.

A gépekre szerelt OMR-olvasók biztosítják, hogy egy borítékba - több részküldemény esetén is - a megfelelő, azaz egyetlen személynek szóló levelek és mellékletek kerüljenek. A borítékológépek optimális teljesítménye egy lap/boríték esetén 36 000 küldemény/óra.

Az adatvédelemre és a biztonságra nagy figyelmet fordít a Posta. A küldeményeket elektronikus riasztóval és beléptetőrendszerrel védett üzemben állítják elő. Az adatállomány átadásakor minden megrendelő egy jelszóhoz kötött azonosítószámot kap. Ennek érvényességét minden bejelentkezéskor ellenőrzik. Az adatokat (nevek, címek, aláírások stb.) - ha a megrendelő külön nem kéri - csak addig tárolják, amíg a levelek kinyomtatása meg nem történik.

A kétségkívül költségkímélő hibrid levél olyan vállalatoknak előnyös, amelyek havonta több tíz- vagy százezer üzleti levelet adnak postára, így például bankok, biztosítók és rendszeresen számlázó szolgáltató cégek számára.