A gazdasági növekedés egyik motorja lehet az IKT-ágazat
Az IVSZ szakmai érdekképviseleti szervezet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataira hivatkozva arról számolt be, hogy tavaly az áfa- és társasági adóbevételek alapján több mint 2 százalékkal nőtt az IKT-ágazat forgalma a 2011-eshez képest. Az idén viszont már a tavalyinál nagyobb, 3 százalékos növekedésre lehet számítani a magyar szoftverexport dinamikus fellendülésének és az EKOP- (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program) pályázatoknak köszönhetően a kormányzati beruházások beindulásával együtt.
A jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftverexportot öt év alatt akár meg is lehetne duplázni, sőt 2025-ig a teljes IKT-ágazat is meg tudná duplázni forgalmát megfelelő fejlesztéspolitikai és exporttámogató program segítségével - emeli ki az elemzés.
"Amennyiben a kormány komolyan gondolja tíz évre vonatkozó export-duplázási terveit, akkor az IKT-ágazattal komolyan számolnia kell. Az ágazat a válság éveiben az egyetlen volt az összes hazai iparág közül, amely koncentrált támogatás nélkül is növekedni tudott" - hangsúlyozta a közleményben Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.
Annak érdekében, hogy ezzel is felhívja a kormány figyelmét az IKT-ágazat nemzetgazdasági potenciáljára, az IVSZ stratégiai megállapodást kötött a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) tevékenysége transzparenssé és nyomon követhetővé tételéről. Az együttműködés keretében gyűjtött adatok alapján az IVSZ évi rendszerességgel indexet fog publikálni az ágazat teljesítményének alakulásáról a 2011-es bázisadatok alapján.
Az egyebek között az iparági árbevétel, az adótartalom, az exportbevétel, a foglalkoztatottak száma, valamint induló vállalkozások száma, az innovációs index értéke, illetve a frissen végzett szakemberek és tanárok száma alapján az aktuális ágazati teljesítményt és a jövőbeli piaci kilátásokat számszerűsítő indexet az IVSZ minden év negyedik negyedévében teszi majd közzé.
Az IVSZ adatai szerint az informatikai és távközlési ágazatba tartozó társas vállalkozások 2011-ben 2310,2 milliárd forint nettó árbevételt vallottak be. Az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH által publikált adataival együtt az ágazat árbevétele összesen 7066,5 milliárd forint volt, ami az összes társasági adózó árbevételének 10 százalékával egyenlő.
A fő tevékenység alapján az ágazatba sorolt adózók 2011-ben nettó 71,0 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek be, 2012-ben pedig 70,7 milliárd forintot, ami a költségvetési személyi jövedelemadó bevétel 5,1 illetve 4,7 százalékát adta. Így az IKT ágazat (a berendezés gyártók nélkül) egy főre eső szja-befizetése háromszorosa volt 2011-ben a nemzetgazdasági átlagnak.
Az ágazatba sorolt adózók 2011-ben a nettó áfa-befizetések 9,3 százalékát adták, egy főre pedig az áfa-befizetésekből a nemzetgazdasági átlag 4,65-szerese jutott. 2011-ben az ágazat 14,7 milliárd forint, 2012-ben pedig 18,3 milliárd forint társasági adót fizetett, ami a nemzetgazdasági összes társasági adóbevétel 4,6, illetve 5,4 százaléka volt.
Az IKT-ágazatban jelenleg 20 ezer társas vállalkozás működik, ezek - a berendezés gyártók nélkül - 80 ezer főt foglalkoztatnak, ami az összes foglalkoztatottaknak két százalékát, a teljes hazai szja-körnek pedig 1,7 százalékát teszi ki. Az IVSZ szerint az ágazat teljesítményét 10 ezer új munkahely létrehozásával meg lehetne duplázni - írja az IVSZ MTI-hez eljuttatott közleménye.
Kapcsolódó cikkek
- Új látványvilág a Szigeten
- Továbbra is népszerű az IT a hazai fiatalok körében
- Mi ösztönzi az online követőket?
- Pénztárgépcsere: globális chiphiány és jelentős áremelkedés
- Gartner: az idén tovább nő az informatikai világpiaci forgalom
- Hazai szolgáltató központok lehetnek a nemzetközi trendek nyertesei
- IVSZ IKT Index: a hazai IKT piac állapota és kilátásai
- Csökkenő CIO befolyás a vállalatoknál
- Start-up konferenciát és versenyt rendez az IVSZ
- IVSZ: Öt éven belül duplázódhatna a hazai szoftver export kormánytámogatással
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.