Prim Hírek

Egészen a legutóbbi időkig úgy vélték, hogy az elektronikus kereskedelem terén az önálló internetes fejlesztő cégek (dotcoms) a legaktívabbak, mostanra azonban kiderült, hogy a vállalaton belüli fejlesztő részlegek (dotcorps) legalább akkora szerepet játszanak. A felmérés világossá tette azt is, hogy az elektronikus kereskedelembe való bekapcsolódás legfőbb mozgatórugója a versenytársaktól való félelem. A megkérdezett hagyományos európai vállalatok 75 százaléka úgy nyilatkozott, hogy azért vesz részt az elektronikus kereskedelemben, mert lépést akar tartani versenytársaival, és stratégiai pozíciót akar szerezni iparágában.

Mi több, a válaszadók csaknem 80 százaléka még jobban ki akarja aknázni az elektronikus kereskedelem nyújtotta lehetőségeket, 72 százalék pedig arról számolt be, hogy elektronikus kereskedelmi stratégiát dolgozott ki. A felmérés szerint az európai vállalatok mintegy 72 százaléka értékesítés és marketing céljára használja az elektronikus kereskedelmi eszközöket, míg tavaly csak 53 százalék volt az arányuk. Amíg 1998-ban csak néhány százalékuk nyilatkozott úgy, hogy beszerzéseit is az interneten keresztül bonyolítja le, mára az arányuk elérte a 47 százalékot. Az is kiderült, hogy az internetet továbbra is sokan használják logisztikai, könyvelési, termékfejlesztési, humánpolitikai és fizetési célokra.

A felmérés azt is tükrözte, hogy az amerikai cégek és az európai internetes cégek sokkal vállalkozóbb szellemben viszonyulnak az elektronikus kereskedelemhez, mint sok hagyományos európai vállalat. A megkérdezett hagyományos cégek nem kevesebb mint 93 százaléka azonban úgy nyilatkozott, hogy a piaci korrekció ellenére sem adta fel az elektronikus kereskedelemben való részvételre vonatkozó terveit.

Az amerikai és az európai elektronikus gazdaság között még ma is markáns különbségek mutatkoznak. A felmérés tanúsága szerint az európai vállalatok nemcsak kevésbé vesznek részt az elektronikus kereskedelemben, hanem kevesebb funkciót is szánnak neki. Mindezek ellenére Európában egyre nő a bizalom, a megkérdezett vezetők 60 százalék szerint a kontinens a világhálós gazdaság egyik központjává válhat. Ezt a bizakodást támasztják alá az európai elektronikus kereskedelem jellegzetes vonásai is, amelyek a vártnál nehezebbé teszik a kívülállók (például az amerikai vállalatok) számára, hogy boldoguljanak ezen a piacon. Az egyik ilyen nyilvánvaló tényező a nyelvek sokfélesége, de a felmérés sok példát említ a nehezebben tetten érhető kulturális különbségekre is. Talán még fontosabb tényező, hogy az európai elektronikus gazdaságok a fejlődés különféle fokán állnak. További akadályokat képeznek a szabályozás és az infrastrukturális háttér közötti különbségek. A felmérés szerint egyre kevesebb amerikai cég akarja külföldre is kiterjeszteni elektronikus kereskedelmi tevékenységét.

A tanulmány megnevezi azokat a területeket, ahol Európa egyértelműen előnyre tett szert. Az európai cégeknek nagyon jó esélyeik vannak arra, hogy növeljék versenyelőnyüket az olyan korszerű technológiák terén, mint a mobiltelefonok és a digitális televíziók. Ezek a technológiák, mint az elektronikus kereskedelem eszközei, lassan már veszélyeztetik a személyi számítógépek elsőbbségét. E téren Európa (és Japán) vezeti a mezőnyt.

A tanulmány két olyan fontos negatív tényezőt említ, amely gátat szabhat az európai elektronikus kereskedelem fejlődésének: a kulcsfontosságú szakismeretek egyre nyilvánvalóbb hiánya, és az, hogy az európai jogi és az üzleti környezet kevésbé kedvez a vállalkozóknak, mint az egyesült államokbeli.

Az Andersen Consulting következtetései egy 2000 júliusában végzett felmérésen alapulnak. A felmérésben 600 európai és egyesült államokbeli vállalatvezető vett részt.