Új ügyletek és növekvő tranzakciók előtt a befektetői piac
A Deloitte legfrissebb közép-európai kockázati tőke bizalmi felmérése szerint a Brexit egyértelműen csorbította a befektetői bizalmat, azonban az elkövetkező időszak befektetői piaca növekvő tranzakciókkal és új ügyletekkel tud tovább erősödni. A kis megingás „győzteseinek” befektetői szempontból egyértelműen a startupok bizonyulnak.
Miként a Deloitte felmérésében szereplő bizalmi indexen is látszik, a tavaszi ugrást követően a júniusi Brexit népszavazás némiképp negatív hatással volt az EU tőkepiacára és a közép-európai befektetők bizalmára: az index jelenleg 109 ponton áll, ami azonban még így is jócskán felülmúlja a tavaly ilyenkor regisztrált eredményeket.
Egyelőre Európa- és világszerte is csak becsülni lehet, hogy milyen gazdasági folyamatokat indíhat el a Brexit-szavazás eredménye. A Deloitte felmérése szerint a Brexit-szavazás óta Nyugat-Európában, és főleg az Egyesült Királyságban lassult le a befektetői tevékenység. Az, hogy az alábbi index nem esett drasztikusabban, a régió rugalmasságát és kitartását mutatja.
A globális folyamatok tükrében mindenképpen beszédes adat, hogy jelenleg csupán a válaszadók 7%-a várja, hogy a nemzetközi kihatással is bíró körülmények az elkövetkező fél év során pozitív irányba fognak változni, míg tavasszal ez az arány a megkérdezettek csaknem negyede, 24% volt. (Bár – csakúgy mint akkor – továbbra is hozzávetőlegesen egyharmaduk várja a helyzet további romlását, vagyis mégsem uralkodott el annyira a pesszimizmus.)
A válaszadók csaknem kétharmada ezeknek megfelelően a régió gazdaságainak mielőbbi stabilizálását sürgetné.
Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere kiemelte: „A felmérésünk szerint a közép-európai gazdasági várakozások enyhe hanyatlása ellenére a befektetők a vállalatok hitelelérési lehetőségeit továbbra is nagyon jónak tartják. A tavalyi 70%-hoz képest idén már 83%-uk nem vár változást a hitelekhez való hozzáférés terén, ami várhatóan serkenteni fogja az üzleti aktivitást. Mindezt az is alátámasztja, hogy a következő fél évben már a megkérdezettek 20%-a várja a tranzakciók méretének növekedését, és a válaszadók 70%-a kíván új ügyletekre koncentrálni. Ez így együtt egyértelműen kecsegtetőbb, mint 2004 és 2007 között, a felmérés és a befektetői kedv „aranykorában”. GDP-növekedés tekintetében, a 2016. harmadik negyedévére becsült 2,9%-kal Közép-Európa továbbra is a kontinens legerősebb régiójának számít.”
A válaszadók az új befektetési terepeket illetően – és a bizonytalan gazdasági környezettel összhangban –, inkább „biztosra mennek”, és a piacvezetőket célozzák meg (a tavalyi 51%-kal szemben idén már a megkérdezettek 67%-a). A feltörekvő középvállalatok iránti érdeklődés befektetői szempontból csaknem a felére, 43%-ról 20%-ra esett vissza, ezzel egy időben azonban vonzóbbá váltak a start-upok.
„A startupok most minden korábbi felmérésünkben látottaknál magasabb arányban jelennek meg, immár a válaszadók 13%-a tekinti őket a leginkább versenyképes szegmensnek. A startupok a felmérés első tíz évében alig kerültek a képbe, de a számos sikertörténet a vállalkozókat és befektetőket is egyaránt arra ösztönözte, hogy a piacnak erre az igen fontos szegmensére is felfigyeljenek” – hangsúlyozta Seres Béla.
Kapcsolódó cikkek
- Deloitte Technology Fast 50: Tizedik helyen Magyarország leggyorsabban növekvő technológiai vállalata
- Gyakrabban nyaralnak külföldön az egyedülállók
- Digitalizáció: a cégeknek költségcsökkentést, a fogyasztóknak minőségjavulást hoz
- IDC: a Xerox idén is vezető munkafolyamat szolgáltató
- A Deloitte stratégiai megállapodást kötött az Apple-lel
- Magyar startup siker
- Egyre nő, de külföldi zsebekbe vándorol a magyar kkv-k reklámköltése
- Magyar startupok rajzolják újra a nemzetközi HR szakmát
- Online okoskodó CSOK-osok változtatják meg az építőipart?!
- A Deloitte új igazgatóval erősíti tovább adótanácsadási üzletágát
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az MI lefaraghatja az épületek energiafogyasztásának ötödét
Akár 22 százalékkal is alacsonyabb lehet azoknak az épületeknek az energiafogyasztása, amelyekben mesterséges intelligenciával (MI) támogatott vezérlőrendszereket alkalmaznak – derül ki a Schneider Electric új kutatásából. A technológia egyúttal jelentős költség- és szén-dioxid-megtakarítást is eredményezhet, miközben az MI alkalmazásának környezeti lábnyoma a kutatás szerint eltörpül az általa elkerült kibocsátás mellett.

