A magyar fiatalok 30%-a közösségi média függő
Egyöntetű a vélekedés, hogy a fiatalok több mobiladatot használnának, ha lenne – derül ki a Vodafone Magyarország és az NRC közös kutatásából, mely a közösségi média és online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgálta a fiatalabb, Y és Z generáció (16-37 évesek) körében.
Megjelent a Vodafone Magyarország és az NRC hazánkban eddig egyedülálló, Digitális identitás vs. valóság című kutatása, mely átfogó képet ad arról, milyen trendek rajzolódnak ki az Y és a Z generáció tagjainál az online tartalomfogyasztásban – azaz mikor, mit és milyen eszközről fogyasztanak a fiatalok. A Vodafone felelős vállalatként nagy hangsúlyt fektet az ilyen jellegű témákra: a kutatás mellett, nemrég megrendezték a #HashtagFestivalt, ahol szakértők, közösségi médiában népszerűvé vált márkák, ezeket a felületeket aktívan használó hírességek és vloggerek beszéltek arról, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a digitális és a valós élet között, illetve miként használhatók ki a Red Infinity által nyújtott korlátlan adatforgalom és a Vodafone Pass csomagok által kínált korlátlan közösségi élmény mögött rejlő lehetőségek.
Naponta átlagosan 1,8 órát töltenek a közösségi felületeken az Y és Z generációs magyar felhasználók, amelyeken leginkább vicces tartalmakat, zenét és filmeket fogyasztanak, ami pedig az internetezést illeti, hetente átlagosan 22 órát tesz ki ez a tevékenység. Első sorban a Facebookot, a Facebook Messengert és a Youtube-ot használják, főleg kapcsolattartási és tájékozódási céllal, 30%-uk pedig, amint van néhány szabad perce az iskolában, vagy a munkahelyén, első dolga, hogy átfussa a közösségi oldalakat, miközben 55%-ukat idegesíti, ha ismerősei minden apróbb történésről beszámolnak.
Az Y és Z generációba tartozó – 16-37 éves – internetezők 89%-ának van saját okostelefonja, ez az arány még magasabb, 95% a 16-21 évesek körében. Saját laptopja, vagy PC-je ezzel szemben csak 5-ből 4 16-37 évesnek van (80%), tehát az okostelefon penetráció körükben meghaladja a nagyképernyős internetezésre alkalmas eszköz kategóriáét. A fiatal internetezők 82%-ának tartozik mobilinternet a mobiltelefon előfizetéséhez, szűk többségük (53%-uk) ugyanakkor nem találja elegendőnek a csomagban foglalt adatot – a legtöbben (a válaszadók 29%-a) 500MB és 2GB közötti adatforgalommal bíró csomaggal rendelkeznek. Még a havi 2GB-nál több (de nem korlátlan) adattal rendelkezők körében is 50% azoknak az aránya, akik ha tehetnék, több adatot használnának. Amennyiben korlátlan adattal rendelkeznének, leginkább böngészésre, közösségi oldalak látogatására, online zenehallgatásra, videók/filmek nézésére és csevegőprogramokra használnák azt.
Egy nap átlagosan 3,1 órát töltenek internetezéssel az Y és a Z generáció tagjai, közülük a legtöbbet – 3,4 órát – a legfiatalabb korcsoport, a 16-21 évesek vannak a világhálón. Az internetezők zöme (96%) legalább heti rendszerességgel a közösségi oldalakat látogatja, de majdnem ugyanennyien (91%) böngésznek internetes oldalakat (nem híroldalak) és használnak írásbeli csevegőprogramokat (90%). Az okostelefonon/tableten végzett tevékenységeket illetően a sorrend felcserélődik, ami a napi aktivitást illeti, 81% a közösségi oldalakon tölti idejét, míg 67% írásbeli csevegőprogramban, 53% pedig böngészéssel (nem híroldalak). Érdekesség, hogy a legfiatalabbak (16-21 évesek) élen járnak a tartalmak fogyasztásában és előállításában is. 69%-uk legalább hetente néz videót/filmet tableten vagy okostelefonon az interneten keresztül, míg 55% ugyanezen eszközökön hetente fogyaszt blog/vlog bejegyzéseket. Ami pedig a tartalmak előállítását illeti, 81% készít hetente videót/fényképet okostelefonjával/tabletjével, míg az összes korcsoportot figyelembe véve az eredmény 66%.
A legnépszerűbb alkalmazások a Facebook (93% látogatja legalább hetente), a (Facebook) Messenger (89%), a Youtube (89%, a legfiatalabbak körében 95%), az Instagram (44%, de a legfiatalabbak körében jóval népszerűbb, nekik 74%-uk használja legalább hetente) és a Viber (37%), melynek mind a három korcsoportban nagyjából egyforma a népszerűsége. A különböző közösségi oldalakon átlagosan hetente 12,4 órát töltenek az Y és Z generáció tagjai, a legtöbbet, 14,1 órát, a 22-29 évesek töltenek el ezeken a felületeken. A legnépszerűbbek a vicces tartalmak (68%), amit a zene követ (60%, bár a legfiatalabbaknál ez a típus volt az első 76%-kal), majd a mozi, filmek (55%) és a grasztronómia (42%) következik. A legtöbben ismerősök posztjait lájkolják a közösségi felületeken (29% naponta), majd a követett emberek posztjainak lájkolása jön (23% naponta), a harmadik legnépszerűbb tevékenység pedig a hozzászólás írása ismerősök posztjaihoz (13%). A közösségi oldalakhoz igen szoros viszony fűzi ezt a korosztályt: 30% egyből ezeken a felületeken találja magát, ha van néhány szabad perce, 16% pedig úgy érzi, lemarad valamiről, ha egy nap nem böngészi végig az általa követett közösségi oldalakat (ugyanez a szám a 16-21 évesek körében a legmagasabb, 22%). Mégis, 37%-uknak fordult már meg a fejében, hogy törli a profilját, 18% pedig érezte már úgy a közösségi oldalakat nézve, hogy az élete rosszabb, mint másoké. Érdekesség, hogy a többség szívesebben követ márkákat, mint celebeket (39% szemben a 29%-kal). Az összes válaszadó 62% gondolja úgy, hogy a közösségi oldalakon látottak nem adnak valós képet az emberekről, mert mindenki igyekszik jobb színben feltüntetni az életét a valóságosnál. Ez a szám a 16-21 évesek körében volt a legalacsonyabb (56%), ami egybecseng a Vodafone Magyarország által szervezett #HashtagFestival üzenetével, mely szerint szükség van a Z generáció edukációjára, hogy megtalálják az egyensúlyt a digitális és a valós életük között.
Kapcsolódó cikkek
- Gyerekcsapdák a kiber játszótéren
- 5G: tízből hét netező használná
- A túlbuzgóságot fogadják el legnehezebben az Y generációtól a tapasztaltabb kollégák
- Az internetbiztonságra figyelmeztet a szünidő kezdetén a Telekom
- A fiatalok a jövő munkahelyén szeretnének dolgozni
- Vodafone gyermeknapi kutatás: a családok többsége szerint fontos az internetbiztonság
- Vége a klasszikus tévézésnek
- A digitális biztosítók kora jön
- Tanulni is lehet az Y és Z generációktól!
- Így gyűjtöget a magyar
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Digitális egészség új szintre emelve
A Samsung Electronics Magyarország, a világ legnagyobb okostelefon- és fogyasztói elektronikai gyártójának hazai képviselője, stratégiai együttműködésre lép a Doktor24-gyel, Magyarország egyik vezető egészségügyi szolgáltatójával. Az együttműködés célja a magyarok egészségének és jóllétének javítása olyan digitális funkciók és személyre szabott orvosi szolgáltatások kombinációja révén, amelyek célzottan a metabolikus szindróma megelőzésére és kezelésére irányulnak.
NMHH-kutatás: a gyakori tiktokozás ronthatja az álhírfelismerési készségeinket
Minél gyakrabban tiktokozik valaki, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánya, amely kérdőíves felmérések és interjúk alapján vizsgálta a 13–25 év közötti fiatalok TikTok-tartalmak általi befolyásolhatóságát, valamint képességüket a kritikus gondolkodásra és az álhírek felismerésére a közösségi médiában.
Az Artec 3D bemutatja két legújabb 3D szkennerét
Az Artec 3D bemutatta első, markerekre támaszkodó kézi lézerszkennerét, az Artec Pointot, amellyel egyértelmű célja jobban betörni az ipari metrológia területére. Ezzel egyidőben a markerek nélkül dolgozó 3D szkenner portfóliója is frissült a Spider kézi szkennerek legújabb, ultramagas felbontású generációjával, az Artec Spider II-vel.
Itt az ideje, hogy tisztán lássák az érintett vállalatvezetők az SAP S/4HANA átállást
Ügyfelek és partnerek bevonásával készített kutatást az SAP Hungary az SAP S/4HANA átállás magyarországi helyzetéről, tanulságairól, várakozásairól, hogy felhívja a figyelmet a korábbi vállalatirányítási rendszerek támogatásának 2027 végén lejáró határidejére.
Ma indul a Sakkolimpia: a magyar férfiválogatott kapitánya civilben is kamatoztatja sakktudását
A sakk számos olyan készséget fejleszt, amelyek a pénzügyi világban is kamatoztathatók. E szinergia kiváló példája Ács Péter sakknagymester, korábbi olimpiai ezüstérmes és magyar bajnok sakkozó, a budapesti Sakkolimpiára készülő magyar férfiválogatott kapitánya, aki civilben a világ egyik vezető pénzintézeténél, a Morgan Stanley budapesti irodájában dolgozik kockázatelemzőként. Munkája során számos párhuzamot fedezett már fel a sakk és a globális pénzügyi folyamatok kockázatelemzésben zajló munka között.