Minden második gyakornoknak állást ajánlanak a cégek
A cégek közel fele kínál státuszt a gyakorlati időt náluk eltöltő diákoknak – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem közel 300 hallgatójának tapasztalatait vizsgáló felméréséből. A munkaadók a nyelvtudás mellett elsősorban olyan készségeket várnak el a pályakezdőktől, mint az önállóság, az együttműködés, illetve a fogékonyság új képességek elsajátítására.
A vállalatok több mint 44 százaléka rendelkezik kidolgozott, folyamatosan működő gyakornoki programmal, harmaduk pedig tervezi ennek kialakítását – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) kutatásából. Az egyetem a kérdőíves kutatással a szakmai gyakorlaton részt vett, közel 300 hallgatójának tapasztalatait mérte fel, illetve ezzel párhuzamosan megkérdezte azokat a cégeket is, amelyek a gyakorlati helyet biztosították a diákoknak.
Tízből több mint nyolc fogadó vállalat interjún választ gyakornokot, volt olyan jelentkező, aki három körös személyes, kétnyelvű próbatételről számolt be. A cégek ma már a gyakornokoktól is elvárják a nyelvtudást: a jelentkezők közel 40 százalékát a felvételin tesztelték ilyen szempontból, a szakmai gyakorlat során azonban már a válaszadók kétharmadának kellett idegen nyelvet használnia. Szinte az összes munkaadó magas színvonalúnak vagy megfelelőnek tartotta a gyakorlatra érkezők nyelvtudását (előbbit 35, utóbbit 59 százalék jelölte meg).
A szakmai gyakorlat során a hallgatók elsősorban általános képességeikben – a munkához való hozzáállásban, önálló munkavégzésben, precizitásban, csapatmunkában, együttműködési készségben – éreztek személyes fejlődést. A gyakornoki tapasztalat fontos lépés a karrier szempontjából: a felmérésben részt vevő fogadó szervezetek többsége ugyanezeket a képességeket várja el az ideális pályakezdőtől. A munkaadók értékelik a METU-hallgatók felkészültségét és hozzáállását: a válaszadók majdnem fele (44 százaléka) a gyakorlat lezárultával állásajánlatot is kapott az őt fogadó cégtől.
A diákok hasznosnak találták a gyakorlatot az információk megszerzése és rendszerezése, valamint problémamegoldási képességük fejlesztése szempontjából is. A szakmai gyakorlatot a hallgatók összességében hasznosnak ítélik meg, közel 90 százalékuk másoknak is ajánlaná gyakorlati helyét. Ebben véleményük egybeesik a fogadó vállalatokéval, amelyek 88 százaléka továbbra is szívesen fogadna gyakornokokat a METU-ról.
„Egyetemünk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy hallgatóink a munkaadók számára értékes tudással, képességgel és a megfelelő attitűddel kezdjék karrierjüket. A szakmai gyakorlat ennek lényeges állomása” – mondta Major Szilvia, a Budapesti Metropolitan Egyetem KarrierCentrumának vezetője. „Ezért is örülünk, hogy a felmérés szerint a cégek várják a METU hallgatóit, nem csak gyakornokként, hanem munkavállalóként is” – tette hozzá.
Július 26-án kezdődött a pótfelvételi időszak, amely újabb esélyt jelent a felsőfokú tanulmányok megkezdésére azoknak, akik nem jutottak be a normál felvételi eljárás során a megcélzott szakra, vagy csak most döntöttek a továbbtanulás mellett. A 2018-as pótfelvételi időszakban a METU 17 alapszakra (BA), 12 mesterszakra (MA), 4 felsőfokú szakképzésre, valamint számos szakirányú továbbképzésre várja a felsőoktatásban továbbtanulni vágyókat.
Kapcsolódó cikkek
- Egy friss kutatás sokat elárul a magyar internetezők nyaralási szokásokról
- Beszámoló a Safer Internet Program 2018. I. félévi oktatási eredményeiről
- Kevesebb stressz és játszva tanulás a Hipersuliban
- Az E-tanoda diákjai a kompetenciateszteken is javulást értek el
- Van mit fejleszteni a Z-generáció digitális kompetenciáin
- Piaci körkép: átlagosan 4 hónap alatt és 1 millióért bárki szoftverfejlesztő lehet, akár állásgaranciával is
- A mesterséges intelligencia garantálja a bevételnövekedést
- Önvezető autók: a felhasználók guruló hálószobát és irodát szeretnének
- Szakmai támogatási program a magyar tudás itthon tartásáért
- A magyar fiatalok maguknak, a külföldiek a családjuknak szeretnének bizonyítani
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A lámpák lekapcsolása már nem elég az energia-megtakarításhoz
A Schneider Electric nemzetközi kutatása szerint jelentős különbség van az ingatlantulajdonosok energiafelhasználással kapcsolatos elvárásai és a tényleges cselekedeteik között. A felmérés eredményei alapján a válaszadók több mint 80%-a fontosnak tartja az energiahatékonyságot, ugyanakkor sokak számára továbbra is a lámpák lekapcsolása jelenti a legfőbb energiamegtakarítási intézkedést.
Ezek 2025 legfontosabb IT trendjei
Az idei év technológiai fókuszterületei között az AI, az üzleti intelligencia és az automatizálás kerülnek a középpontba, míg a legnagyobb kihívásokat a költség- és humánerőforrás-korlátok jelenthetik – áll a Protechtor CIO Navigátor felmérésében, amely 70+ magyar vállalati IT-vezető véleményét tükrözi. Az innováció iránti szándék világos, hiszen a cégek 56%-a már rendelkezik előre kidolgozott digitalizációs stratégiával, ami jelentős előrelépés. Ugyanakkor a piacon komoly eltérések tapasztalhatóak: míg a vezetők többsége optimistán tekint a 2025-ös évre, és 50%-uk a bővülő IT-büdzséből várja a fejlődést, addig ugyanennyien aggódnak a változatlan vagy csökkenő pénzügyi források és a fokozódó technológiai verseny hatásai miatt.
Magyar és szaúd-arábiai digitalizációs fórum Rijádban
A Magyar-Szaúd-Arábiai Digitalizációs Klaszter tagjainak részvételével lezajlott Rijádban a magyar és szaúd-arábiai digitalizációval foglalkozó vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok erősítését célzó üzleti fórum.
Vidéki Otthonfelújítási Program: Támogatás már nyugdíjasoknak is
A Vidéki Otthonfelújítási Program 2025 januárjában indult, és a legújabb kormánydöntés értelmében most már a nyugdíjasok is részt vehetnek benne. Bár nehéz pontosan meghatározni, hogy mekkora költséggel kell számolni egy átlagos fűtéskorszerűsítés esetén, van néhány tényező, amelyek segítenek megbecsülni a kiadásokat. Szakértői segítség nyújt a szabályok és a lehetőségek közötti eligibilitásban.