Prim Hírek

A konferencián elhangzott, hogy ezzel a módszerrel valamennyi résztvevő pénzt és időt, egy-egy projekt esetében akár hónapokat takarít meg. A BIM alkalmazása növeli az ágazatra évek óta jellemző alacsony hatékonyságot, javítja a nyersanyagfelhasználást, a munkamegosztást, gátat szab az energiapazarlásnak, felgyorsítja a hibák felismerését és javítását, megkönnyíti az adminisztrációt, egyszerűsíti a kommunikációt. Egyértelműen ez a jövő útja, ha úgy tetszik, a „csodafegyver”.

A konferencia szakmai hozzászólói saját tapasztalataik alapján azt is elmondták, hogy a munkafolyamatok összehangolása mellett a digitalizáció, a BIM alkalmazása a költségek nyomon követését, az elszámolást is támogatja. A megrendelő nem pusztán egy számlát kap az elvégzett munkáról, hanem a csatolt modellnek köszönhetően azt is ellenőrizheti lépésről-lépésre, hogy pontosan mire ment el a pénze, miért lett annyi az annyi.

„A papíralapú adminisztrációban sokan nem veszik figyelembe, hogy mennyire fontos a naprakészség. A hagyományos módon vezetett ütemtervekhez nem fér hozzá mindenki, így nem jut el minden érintett szereplőhöz a szükséges információ, ha esetleg csúszik a kivitelezés. A munkafolyamatok összekuszálódnak, követhetetlenné válnak. Hasonló a helyzet akkor is, ha a tervrajzok változnak. Az épületüzemeltetési szoftverek, mint a PlanRadar használata azonban ma már lehetővé teszi, hogy a változtatásokat minden résztvevő azonnal lássa, mindenki azonnal hozzáférjen a számára szükséges információkhoz. Az időbélyeg segítségével pontosan látható, hogy mikor, hol történt az esetleges hiba, a felelősök is azonosíthatóak, ami az azonnali reagálás mellett az utólagos ellenőrzést, a nyomon követhetőséget, valamint a megrendelő pontos, naprakész tájékoztatását is megkönnyíti” – mondja Simon Szilárd, a PlanRadar építőipari, épületüzemeltetési szoftvert fejlesztő és forgalmazó bécsi központú cég magyarországi részlegének vezetője.

A konferencián arra is felhívták a figyelmet, hogy a modernizáció nem megy egyik napról a másikra és megvannak a maga feltételei, az elhangzott javaslatok szerint ezek a következők: erőteljes és megkerülhetetlen állami szerepvállalás a szabályozásban, széleskörű összefogás az ágazati szereplők között, hosszú távú, nyilvános, lépcsőzetes stratégia kialakítása, valamint egy szakmai célszervezet létrehozása, amely csak erre a feladatra koncentrálna.

Az építőipar működését meghatározó területek összekapcsolását, az együttműködés kialakítását Magyarországon az is hátráltatja, hogy ma még igen széles az úgynevezett BIM-olló, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak kevesen használják magas szinten az épületinformáció-modellezést, miközben sokan még a bevezetésétől is nagyon messze vannak. Az utóbbiak, vagyis a képzeletbeli olló alsó szára pedig kezdi visszahúzni a felsőt. Ezt kell megakadályozni, ha az ágazat be akarja hozni a hároméves lemaradást. Nem a Nyugathoz, önmaga lehetőségeihez képest.