A megváltozott fogyasztási szokások a kkv-kat sújtják
Tartósan átalakultak a lakosság fogyasztási szokásai a koronavírus-járvány hatására. Megváltozott, hogy mire, mennyit, hol költünk, és ez nem kedvez a kis- és közepes vállalkozásoknak – mutat rá a Marketing Commando reprezentatív kutatása.
Mind azt vártuk, hogy a karantén feloldását követően visszatér az élet a rendes kerékvágásba. A forgalom azonban jócskán elmaradt a várttól, ezt tapasztalják tömegesen a kis- és közepes vállalkozások. A kutatás arra kereste a választ, hogy mi ennek az oka.
A karantén ment, a szokások maradtak
A felnőtt lakosság háromnegyede (64 százalék) ritkábban mozdul ki otthonról, mint a pandémia előtt. Kevesebbet jár társaságba (31 százalék), valamint vásárolni is, mert hacsak lehet, online rendel a felnőtt lakosság 22 százaléka. Rokonlátogatóba sem megy annyit, a válaszadók 23 százaléka többet tartja a kapcsolatot a barátaival, rokonaival, ismerőseivel online, mint személyesen. A munkába járás miatt is kevesebbet mozdul ki, mert a válaszadók 14 százaléka többet dolgozik otthonról.
Azok aránya is magas, 43 százalék, akik a pandémia megjelenésével a szabadidejüket növelték vagy változatosabban igyekeznek eltölteni, és ezt a szokásukat meg is tartották. Sokan (23 százalék) többet néznek filmeket, mások (17 százalék) kirándulnak, olvasnak, kreatív tevékenységeket folytatnak.
Ha megnézzük, hogy hányan vannak, akik jelöltek valamely olyan választ, ami azt jelzi, hogy kevesebbet mozdulnak ki, vagy valamely olyat, ami a szabadidő eltöltésére vonatkozik, akkor azt látjuk, hogy a válaszadók közel háromnegyede (73 százalék) választotta valamelyiket. Ezeknek a válaszoknak mindegyike hat arra, hogy mennyiszer találkozik vásárlási ajánlattal és mennyiszer jár olyan helyen, ahol a pénzét elköltheti – magyarázza Wolf Gábor, a kutatást végző Marketing Commando vezető tanácsadója.
Változó pénzköltési szokások
Talán a leglényegesebb változás a pénzköltési szokások területén történt. A lakosság egyharmada (34 százalék) jobban megnézi, hogy mire költ, megtervezi kiadásait, tartalékol a korlátozások feloldása után is.
Ez a pénzügyileg tudatosabbá váló csoport számos területen lényegesen kevesebbet költ. Érthető módon a mindennapi használati cikkeken kevesebben spórolnak, bár nincs olyan terület, amelyen ne figyelnének jobban a pénzügyeikre.
A pénzügyileg tudatosabbak közül a legtöbben (62 százalékuk) szórakozásra és kikapcsolódásra fordítanak kevesebbet, ritkábban járnak étterembe, színházba, moziba, kevesebbet utaznak. Szintén 60 százalékuk áldoz kevesebbet a ruházkodásra. Egyéb szolgáltatásokra, például szépségápolásra, 37 százalékuk költött kevesebbet.
Mindhárom területen jelentős a kkv-szektor érintettsége! Ez már önmagában is alátámasztaná a kisvállalatok tapasztalatait a visszaeső forgalomról – állapítja meg Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő.
Szívesebben vásárolunk a nagyoknál
A kutatás megvizsgálta, hogy hogyan változtak a fogyasztók termékvásárlási szokásai abból a szempontból, hogy nagy vagy kis üzletekben vásárolnak többet, illetve kevesebbet. A válaszadók 28 százaléka inkább a nagy alapterületű üzletekben és a széles választékot kínáló webplázákban vásárol. Ezzel szemben mindössze a válaszadók 15 százaléka választja a kis boltokat és a kisebb választékot kínáló, kevésbé közismert webáruházakat. Ráadásul mindez fokozottan igaz azokra, akik jobban odafigyelnek a pénzügyeikre.
Mivel a nagy alapterületű üzleteket és a széles választékot kínáló webplázákat jellemzően nagy- és multinacionális vállalatok üzemeltetik, ezért kijelenthetjük, hogy a vásárlási szokások változásának vesztesei a kevésbé ismert kis- és közepes vállalkozások – vélekedik Wolf Gábor.
A kisvállalati marketing szakértő szerint ennek az az oka, hogy az emberek krízishelyzetben csökkenteni szeretnék a vásárlás kockázatát, ezért az ismerős márkákat választják. Ezt támasztja alá, hogy a kutatás szerint a válaszadók 85 százalékának inkább fontos, hogy már ismerje a választott terméket, szolgáltatást vagy kereskedőt, azaz legalább hallott már róla. Mindössze a felnőtt fogyasztók 15 százaléka állítja azt, hogy számára többnyire nem fontos szempont, hogy vásárlás előtt már ismerje a választott terméket, szolgáltatást.
A fogyasztói szokások megváltozása miatt visszaeső forgalom élénkítésére éppen ezért a stratégia felülvizsgálata, a márkaismertség növelése, valamint az intenzívebb marketingkommunikáció jelenthet megoldást. Utóbbit igazolja a Marketing Commando egy korábbi kutatása, miszerint szignifikáns az összefüggés a reklámozás és a forgalom között, azaz minél többet hirdetett egy cég, annál jobban emelkedett az árbevétele. A kisvállalati marketingről ma már rengeteg ingyenes tartalom érhető el az interneten.
Kapcsolódó cikkek
- A Cisco AppDynamics az alkalmazások használatát kutatta
- Online szakikereső a bankomtól? – a magyar ügyfelek hallatták hangjukat
- Mi tartja még életben a vezetékes telefont?
- A munkavállalók 84%-a hibrid munkavégzést szeretne
- A vidék elektronikus fizetéssel kapcsolatos helyzetét vizsgálta az EFISZ
- A mobil- és internetbanki szolgáltatásokat hasonlított össze a Deloitte
- Elkészült az első hazai podcast médiakutatás
- NMHH-kutatás: miért nem internetezik mindenki?
- A túl optimista felsővezetők veszélyeztethetik a digitális átalakulást
- Új kollektivizmus – vállalati célkitűzések változása a COVID-19 világjárvány hatására
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.