Már a klímakockázatok elkerülésére készülnek a cégek
Egyre több vállalat foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, azonban az erről szóló beszámolók még mindig nem elég részletesek – állapítja meg az EY legfrissebb klímakockázati barométere, ami 42 országból több mint 1100 cég pénzügyi jelentését elemezte.
A pénzügyi világot egyre inkább foglalkoztatják a klímaváltozás következményei, amelyek a globális gazdaság működését is hátrányosan érintik. Emiatt folyamatosan nő azoknak a befektetőnek a száma, akik előnyben részesítik a környezettudatos piaci szereplőket, ezzel is segítve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.
A Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) nevű munkacsoport azért dolgozott ki egy önkéntes jelentési rendszert a szervezetek számára, hogy azok egységes formában és átláthatóan tájékoztathassák az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatokról a befektetőket, a hitelezőket és a biztosítókat. A munkacsoport ajánlásai kitérnek arra is, miként érdemes beépíteni a fenntarthatóság szempontjait a vállalati stratégiába vagy a pénzügyi tervezésbe és a kockázatelemzésbe, mindezt úgy, hogy számszerűsíthetőek legyenek az eredmények.
Az EY elemzése szerint az idei riportok többsége (70%) már jobban lefedi a TCFD ajánlásait, mint két éve, azonban a dokumentumok nagy része (42%) még nem elég részletes. Kelet-Közép-Európában ennél is rosszabb a helyzet, a javasolt információknak csupán a fele (56%) kerül be a tájékoztatókba, és azok minősége (29%) is jelentős mértékben elmarad a nyugat-európai társaságok adataihoz képest (58%). Ráadásul szcenárió-elemzést a vállalatok mindössze 41 százaléka végez, pedig a TCFD keretrendszere szempontjából ez a legfontosabb módszer, hiszen általa kézzelfogható és végrehajtható cselekvési stratégiákat lehet felvázolni.
„A klímaváltozás hatásait pénzügyi kimutatásaiban jelenleg a cégek csupán 15 százaléka tünteti fel. Ebből arra következtethetünk, hogy a vállalkozások nem rendelkeznek megfelelő adatmennyiséggel a különböző forgatókönyvek pénzügyi hatásaira vonatkozóan, vagy még nem elemezték ki a várható következmények üzletágukra gyakorolt hatásait” - hívja fel a figyelmet Domoszlai Rita, az EY Könyvvizsgálati Üzletágának partnere. „Azok a szervezetek, amelyek nem foglalkoznak társadalmunk egyik legnagyobb kihívásával, és nem tájékoztatják ügyfeleiket és befektetőiket arról, miként próbálnak részévé válni a megoldásnak, hosszú távon a sikerességüket kockáztatják” – tette hozzá a szakértő.
Kapcsolódó cikkek
- Hagyományos ügyfélszolgálatot és átláthatóbb ajánlatokat igényelnek a vásárlók
- Küszöbön a klímakatasztrófa
- A bolygó kizsigerelése tovább folytatódik
- Magyar innováció zöldíti a raklappiacot
- Az IKEA a fűrészport is hasznosítja
- A klímaváltozás kérdése erőteljesen foglalkoztatja a gyerekeket
- Európai éghajlati paktum
- 9 ezer mobiltelefont és közel 23 ezer kilogramm elemet gyűjtöttek a magyar diákok
- Így csökkenthetik CO2-kibocsátásukat a vállalatok
- Zöldültünk a járvány hatására
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Jane Goodall Intézet nyerte a Telekom pályázatát
Körforgásban, kölcsönhatásban, közösségben – címmel hirdetett pályázatot kifejezetten magyarországi nonprofit szervezetek számára a Magyar Telekom és a Hello Nonprofit. A felhívásban olyan szervezetek jelentkezését várták, melyek az e-hulladék és a digitális környezetszennyezés csökkentésére; a városi éghajlati alkalmazkodásra; vagy a hazai ökoszisztémák ellenállóképességének támogatására fókuszálnak. A zsűri 21 pályázatból választotta ki a győztes Jane Goodall Intézet „Passzold vissza, Tesó!” programját, amely 16 millió forint támogatásban részesül.
Az SAP a Joule felturbózásával magasabb sebességre kapcsolja a vállalati AI-forradalmat
Az SAP rendszerei immár a globális kereskedelem 87%-áért felelnek, így a TechEd 2024 konferencián bemutatott innovációk, különösen a generatív AI-t használó Joule asszisztens újításai valódi áttörést hozhatnak az üzleti élet mindennapi gyakorlatában.
Sürgető helyzet: Gazdasági hátrányt okozhat a digitális készségek hiánya
Az uniós átlag alatt teljesít Magyarország az Európai Unió legutóbbi jelentése szerint a digitális készségek terén: a honi lakosság mindössze fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami valamivel elmarad az uniós átlagtól és messzi célnak tűnik az évtized végére kitűzött 80 százalék. A megoldás azonban sürgető, hisz gazdasági hátrányt okozhat a lemaradás.