Prim Hírek

Az IT munkaerőhiány elhúzódó probléma, szinte minden szektort érint, a magyar vállalatok nagy része évek óta keresi a megfelelő fejlesztőt egyes feladatok elvégzéséhez. Az új KATA törvény is csak súlyosbította a problémát, hiszen minden második informatikus Magyarország elhagyásán gondolkodik a megváltozott szabályozások hatására (No fluffs jobs felmérése szerint). Az elvándorlást az is tovább gyorsíthatja, hogy a külföldi vállalatok tudatosabban emelik a béreket, és vonzóbb a stabilabb, euróban kifizetett jövedelem. 

Az Eurostat adatai alapján a magyar vállalatok 29 százalékánál van szükség IT szakemberre, ami EU-s viszonylatban a második legmagasabb arányt jelenti Belgium és Írország után (19% of EU enterprises employ ICT specialists). Mindeközben a világpiacon tapasztalható infláció, háborús helyzet és energiaválság hatására jelentős mértékben tovább drágul az alkalmazások fejlesztése. 

Az Oriana által készített, „Üzleti alkalmazásfejlesztés és üzleti folyamatok digitalizációjának helyzete 2022” című, nem reprezentatív vezetői kutatás szerint a magyar vállalatok elsődlegesen az üzemeltetés területén érzik a munkaerőhiányt (64,7 százalékuk). Kevéssel második a szoftverfejlesztés területe, ahol a cégek 61,7 százaléka keres IT szakembert, de sok informatikus hiányzik a biztonság területéről is (47 százalék). Az akkut fejlesztőhiány miatt a vállalatok 44 százalékánál kellett üzleti projekteket elhalasztani vagy módosítani, ami az esetek többségében 50- 100 millió forintos kiesést okozott. 

Az üzleti területek és az IT szoros együttműködése kiemelt szerepet kap 

„Kutatásunk kimutatta, hogy a cégek tartósan küzdenek az IT területen tapasztalható munkaerőhiánnyal, hiszen egyharmaduk immár két éve nem tudja betölteni az üres pozíciókat” – mondja Basa Richárd, az Oriana vezérigazgatója. 

Minél tapasztaltabb kollégát keresnek, annál több időbe telik megtalálni a megfelelő szakembert, néha éveket vesz igénybe ez a folyamat. Ráadásul nem csak az időfaktor jelent komoly tényezőt a toborzás során. A válaszadók többsége azért nem tudta feltölteni az üres pozíciókat, mert egyáltalán nem talált megfelelő jelöltet (52,9 százalék) vagy nem tudtak megegyezni az együttműködés kereteit illetően (26,4 százalék). 

A fejlesztők hiánya komoly versenyhátrányt is jelenthet azokban a szektorokban, ahol az Oriana felmérése szerint az egyedi szoftverek segítségével az általános üzleti és back office folyamatokat fejlesztenék. A munkabérek emelkedése ugyanis választás elé állítja a cégeket, mivel egy low-code, no-code automatizációs platform bevezetésének megtérülése hatványozottan felgyorsult az emberi erőforrás költségekkel szemben, valamint tovább tudná erősíteni a cégek hibrid munkavégzéssel és digitális transzformációval kapcsolatos törekvéseit is. 

A citizen developerek, vagyis azok a szakemberek jelenthetik a megoldást erre a helyzetre, akik programozási ismeretekkel nem rendelkeznek, nem feltétlenül az IT csapat tagjai, de no-code, esetleg low-code automatizálási platformok eszköztárával támogatják saját feladataik elvégzését, illetve akár egy prototípus megoldást is képesek lefejleszteni. A most 25-45 éves korosztály képviselői egyébként már igen nagy arányban képesek erre. Problémát jelent azonban, hogy jelenleg rejtett erőforrásként látják el napi feladataikat, ami a felmérésből is kiderül, hisz az automatizálási platformok eszköztárával dolgozó szakembereket a megkérdezettek többsége vagy nem ismeri, vagy nem tudják, hogy dolgoznak-e a vezetésük alatt hasonló skillsettel rendelkező munkavállalók (47,06 százalék). 32,3 százalék viszont jó, 8,82 százalék egyenesen kiváló tapasztalattal rendelkezik a citizen developerekkel való együttműködéssel kapcsolatban. 

A komplexebb enterprise fejlesztésekhez továbbra is professzionális fejlesztői csapatra van szükség, de szerencsére, a vállalatok nagy része már felismerte a low-code, no-code automatizációs platformok előnyeit, hiszen az Oriana kutatásban megkérdezettek 49 százaléka 1 éven belül vagy az elkövetkező 1-3 évben már tervezi ilyen jellegű platformok bevezetését. 

„A technológia elterjedését segíti, hogy a megkérdezettek szerint a low-code, automatizációs platformok valamilyen szinten növelik az üzleti megoldások hatékonyságát (összesen a válaszadók 79 százaléka szerint). Emellett az IT és a gazdasági területek közötti párbeszédet is elősegítheti, hiszen a platform egyforma mértékben járul hozzá a gördülékenyebb munkavégzéshez, és az IT-s kollégák is jobban megértik az üzleti problémákat egy vállalaton belül” – fejezte be Basa Richárd. 

„Az üzleti alkalmazásfejlesztés és üzleti folyamatok digitalizációjának helyzete 2022” kutatás eredményeit az IDC adatai is alátámasztják, mely szerint a 2022 elején 30 millió fős low-code, no-code fejlesztői közösségnek a 40 százalékát olyan szakemberek teszik ki, akik IT tudással nem rendelkeznek. Érdekes adalék, hogy az IT tudással nem rendelkező low-code, no-code felhasználók felét egyáltalán nem azért fizetik, hogy fejlesszenek. Ők a low-code, no-code platformokra eszközként tekintenek, mellyel a saját munkájuk hatékonyságát és vállalati eredményességüket növelik. 

Enyhíti a vállalatok fejlesztők iránti éhségét 

„Berobbant az üzleti világba, és hatékonyabbá teszi annak működését a low-code, no-code koncepció” – véli Bakk József, az IDC Magyarország vezető elemzője. 

Az elemző szerint a magyar piacon az átlagosnál kedveltebb a személyre szabott szoftverfejlesztés, így ennek megfelelően a helyi piac saját magához viszonyítva nyitottabb a low-code, no-code technológia iránt, ami magasabb szintre emeli a munkavégzést azáltal, hogy új lehetőségeket teremt a nem IT-s szakembereknek saját feladataik és folyamataik automatizálására, hatékonyabbá tételére. 

Meggyőződése, hogy a technológia nemcsak egy fejlesztési platformot ad a citizen developerek kezébe, de közvetetten emeli magasabb szintre a munkavégzési élményt, közvetlen hatása pedig az agilisabb attitűd, a feladatok hatékonyabb és gyorsabb ellátása, ami minden digitális átalakuláson elindult vállalat célja. 

A low-code, no-code platformok középtávon enyhítik a vállalatok fejlesztők iránti éhségét, hosszabb távon új lehetőségeket és munkahelyeket is teremtenek, gyorsítják a digitalizációt a vállalatok azon területein, ahol eddig ezek elmaradtak, például back office, HR, beszerzés, adminisztráció. „Kiválthat humán fejlesztőket a technológia, de új igényeket is támaszt. Mivel a munkavégzés hatékonyságának és az alkalmazások fejlesztésének összességében pozitív löketet ad, a közepes és nagyobb méretű vállalatoknál a platformnak köszönhetően kevesebb IT fejlesztővel is beérik” – fejezte be Bakk József. 

Az előttünk álló időszak mindenképpen mozgósítani fogja a piaci szereplőket. Ám felkészültebbnek bizonyulhatnak azok, akik tudatosan mérik fel saját üzleti igényeiket, feltárják rejtett belső erőforrásaikat, és megtalálják azon digitalizációs pontokat folyamataikban, amelyekkel azonnali megtérüléssel, azonnali eredményeket tudnak majd felmutatni.