Az alkotóké és a felhasználóké is a felelősség – állítja a mesterséges intelligencia
Adatvezérelt napot tartott a DIMSZ, melynek fő fókuszában a szabályozási aktualitások voltak. A GDPR gyakorlata és a NAIH tapasztalatai a mellett, az NMHH-DIMSZ közös kutatásból a résztvevők megismerhették adattudatossággal kapcsolatos attitűdöket, véleményeket, tudatossági szintet, majd átfogó képet kaptak a készülőben lévő mesterséges intelligencia (MI/AI) szabályozásról és a terület lehetőségeit, várható kockázatokat is elemezték a szakértők.
Az elmúlt egy évben legalább 100–150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól különböző szereplőknek. Bár sokan biztosak abban, hogy jogszerű kapcsolatfelvétel történt, mintegy 20–50 ezer fő között lehet azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak – derült ki DIMSZ és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A kutatás eredményei tisztán láttatják: nem törődünk eléggé az adatvédelemmel és jelentős az adatbiztonsággal kapcsolatos bizonytalanság.
Az eseményen Kiss Ernő, a NAIH adatvédelmi főosztályának osztályvezetője arról számolt be, hogy a hivatal hatósági ellenőrzéseinek száma folyamatosan növekszik – 2020-ban 347db, míg 2021-ben már 556db volt. Ismertette a cookiek használatával kapcsolatos hatósági tapasztalatokat. A 2023-ra várható változásokkal kapcsolatosan tájékoztatást adott arról, hogy a NAIH tárgyspecifikus iránymutatásokkal segíti a szakmai közösség munkáját (a jövőben ilyen lesz pl. hozzáféréshez való jogról szóló iránymutatás; adatvédelmi bírságok számításáról szóló iránymutatás; jogos érdek jogalapról szóló iránymutatás-tervezet) és készül egy bírságkalkulátor is.
Horváth Anna Zsófia, a CMS ügyvédjelöltje a cégek megfelelőségének vizsgálata során szerzett tapasztalatait ismertette röviden. Kiemelve a digitális marketing és adatvédelem szempontjából kiemelten fontos cookie szabályozást, a social pluginek, a Google Customer Match (GCM), a Facebook Custom Audience és a Google Analytics megfelelő használatának feltételeit.
Nagy-Rácz István, a Dmlab vezetője a mesterséges intelligencia jelenlegi alkalmazási lehetőségeit mutatta be példákon keresztül. Szerinte még van idő míg a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, nem késett el a terület (ön)szabályozása. A technológiák (pl gépi látás, beszédfelismerés, gépi tanulás, természetes nyelvek értelmezése) már rendelkezésre állnak, de ezek házasítása még kihívásokat tartogat.
Domokos Márton, a CMS szenior tanácsadója az MI jogi megközelítésével kapcsolatosan elmondta, hogy még egységes jogi keret nem áll rendelkezésre, egyelőre precedensek gyűlnek mind a panaszok, mind a megoldások oldalán. A legtöbb eset az adatvédelmi hatóságokhoz érkezik, de felmerültek már fizikai biztonságot érintő aggályok is.
A mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkozó kerekasztalbeszélgetésben Huszics Györgyhöz, Nagy-Rácz Istvánhoz és Domokos Mártonhoz csatlakozott Varga Gábor, a Microsoft National Technology Officer-je is. Bevezetőjében elmondta, hogy a felelősségek, kapcsolódási pontok és beavatkozási lehetőségek felméréséhez fontos ismerni a teljes mesterséges intelligencia értékláncot, amely az alkalmazást fejlesztő szolgáltatótól a végfelhasználóig tart. A diskurzus folyamán a szereplők a szabályozás szükségességére, a túlszabályozás veszélyeire, az önszabályozás lehetőségeire, a versenyképességre és az ellenőrzésre vonatkozó kérdéseket járták körbe.
„A GDPR esetében is érezhető volt a tájékozatlanság és a félreinformáltság hatása, a mesterséges intelligencia pedig láthatóan még összetettebb terület. Emiatt a szabályozás önmagában nem lesz elég, ugyanilyen fontos elemként meg kell, hogy jelenjen az edukáció, és ebben a szakmai szövetségekre is szerep hárul” – mondta el Huszics György a DIMSZ, Az Adatvezérelt Marketing Szövetség elnöke.
Kapcsolódó cikkek
- Több mint 30 éves a 112-es segélyhívó szám
- Új stratégiát hirdetett az NMHH a Biztonságos internet világnapja alkalmából
- Van megoldás! Gamer–kézikönyv szülőknek, hogy legyenek helyes kérdések és válaszok
- Digitalizáció a KKV-knál - ahogy a mesterséges intelligencia látja
- Az ATV-t és két helyi rádiót is megbírságolt a Médiatanács
- Új chatbotjával szabadítja fel a mesterséges intelligencia képességeit a Viber
- A legtöbb pénzt az internetre költjük, de a tévé előtt töltjük a legtöbb időt
- Az internetes szólás- és sajtószabadság fontosságát vizsgálta az NMHH
- Magyarország első szuperszonikus kutatórakétáját bocsátották fel magyar diákok
- Médiatanács: idén már a streamingszolgáltatók által közzétett tartalmakat is korhatárkarikákkal kell ellátni
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az ABB az elektrifikációra és automatizálásra összpontosít a márka újrapozicionálásával
Az ABB bemutatja új márkapozicionálását: “We help industries outrun – leaner and cleaner” („Segítünk az iparágaknak, hogy túlszárnyalják korábbi eredményeiket – gazdaságosabban és tisztábban működve”), ezzel megerősítve a vállalat fejlődésének következő fázisát, mint az elektrifikáció és automatizálás vezetője a sikeres átalakulási időszak után. Az új szlogen azt fejezi ki, amiről az ABB ismert szeretne lenni ügyfelei körében.
Az AI segítségével teszi hatékonyabbá az energetikai rendszerek felügyeletét a Ganz
Új, mesterséges intelligencia alapú szakértői megoldást fejlesztett ki a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. A Ganz Intelligent Solutions Expert System a villamosenergia-ipari eszközök, különösen teljesítmény transzformátorok, motorok és generátorok állapotfelméréséhez, diagnosztikájához és karbantartás ütemezéséhez nyújt digitális megoldást.