Megindult a televízió-előfizetések lemorzsolódása, erősödik a streaming
Magyarországon az elmúlt két-három évben terjedt el az előfizetés mellett igénybe vehető lekérhető videótartalmak használata. A köznyelvben ez a szolgáltatás – nem teljesen pontosan – streamingként vált ismertté. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) évente végzett reprezentatív felmérése szerint legutóbb már a háztartások közel fele – 44 százaléka – nézett filmeket vagy sorozatokat ezeken a csatornákon. Sőt, az elmúlt két évben megindult a televízió-előfizetések lemorzsolódása is.
A három legelterjedtebb streamingszolgáltatónak itthon a Netflix, az HBO Max és a Disney+ számít. A háztartások 30, 21, illetve 14 százaléka használta ezeket a felületeket. A szolgáltatás széles körű elterjedése számos előfeltételen múlt, így például csak azok tudják érdemben kihasználni az előfizetést, akik jó minőségű internetkapcsolattal és okostévével is rendelkeznek. Bár streaminget lehet nézni számítógépen vagy akár mobiltelefonon is, az élmény bizonyosan jóval kisebb így. A szolgáltatók részéről pedig a nagy mennyiségű magyar nyelvű tartalom és a magyar nyelvű ügyfélszolgálat megléte volt elengedhetetlen. Például az Amazon Prime valószínűleg azért nem terjedt el Magyarországon, mert kínálata ugyan hatalmas, de ebből viszonylag kevés a magyarul is nézhető film.
A streaminghasználatban megfigyelhető az innovációk terjedésének jellemző mintázata: a magasabb végzettségű, a jó anyagi helyzetben lévő, továbbá a fiatalabb háztartások sokkal nagyobb eséllyel veszik igénybe. Így például míg a 30 és 39 év közötti háztartásfővel rendelkező háztartásoknak 54 százaléka volt streaming-előfizető, a 60 feletti háztartásoknak csak 19 százaléka. Hasonlóképpen, míg a legjobb anyagi helyzetű háztartások 65 százaléka használt előfizetéses lekérhető videócsatornát, a legrosszabb pénzügyi helyzetben lévőknek csak 24 százaléka.
Mivel az emberek szabadideje – legalábbis középtávon – állandó, egy új szórakozási forma elterjedése valami mástól kell, hogy elvonja az időt. Az ugyan általánosságban nem igaz, hogy amennyivel többet néz valaki lekérhető filmeket, annyival kevesebbet tévézik, de kétségtelen jelei vannak a tévéhasználat lassú visszaszorulásának.
A legutóbbi felmérés alkalmával a háztartások 12 százaléka nem nézett már egyáltalán televízióadást. Vagy azért, mert csak streaminget nézett, vagy azért, mert sem tévét, sem streaminget nem fogyasztott. Az elmúlt két évben ezzel párhuzamosan megindult a televízió-előfizetések lemorzsolódása is. Míg korábban hosszú ideig stabilan 3,7 millió körül volt a tévé-előfizetések száma, 2021 közepe óta csökken: az idei év közepén a két évvel korábbi csúcsértékhez képest 175 ezerrel, közel 5 százalékkal kevesebb előfizetést tartottak nyilván, azaz negyedévente mintegy 20-30 ezer háztartás dönt úgy, hogy nincsen szüksége a hagyományos televíziózásra. Döntő részük alighanem azért, mert jobb szórakozást talál a lekérhető tartalmakban.
Kapcsolódó cikkek
- Médiatanács: a Tények Plusz több riportja miatt is eljárás indul
- Dicstelen hírnév, avagy miként lett hívószó a médiában az OnlyFans?
- Átadták Európa egyik legkorszerűbb hírközléstechnikai mérőkomplexumát
- Az NMHH az elégséges internetről végzett piackutatást
- A Viasat 3, az AXN és egy érdi rádió műsorait is vizsgálta a Médiatanács
- Jön a reklám! Te elkapcsolsz?
- A médiatudatosságra helyezte a hangsúlyt az NMHH a Rákóczi Táborokban
- Együttműködés a médiahatóság és a sportújságírók szervezete között
- Húsz ország ötszáz frekvencia engedélyét felügyeli az NMHH
- Ausztria és Horvátország a magyarok nyári kedvence a külföldi mobilhasználat alapján
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rekordszámú illegális tartalom: Az INHOPE riasztó éves jelentése
Napvilágot látott az INHOPE – a gyermekek online szexuális kizsákmányolása ellen fellépő nemzetközi szervezet – 2024-re vonatkozó éves jelentése. A szervezet tagjai, köztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Internet Hotline, tavaly közel 1,64 millió olyan online tartalmat azonosítottak, amelyek feltételezhetően gyermekek szexuális bántalmazását ábrázolták.
Új utak a bizonytalanságban – Online tanfolyamok segíthetnek a pályakezdő fiataloknak
Egyre több érettségizett fiatal bizonytalan abban, merre induljon tovább, és halogatja a pályaválasztást. Számukra jó megoldást kínálhatnak a rövid, gyakorlati tudást nyújtó online képzések – mondja Nagy László oktatási szakértő. Ezek a tanfolyamok néhány hét alatt elvégezhetők, és olyan népszerű területeket fednek le, mint a webdesign, videókészítés vagy a mesterséges intelligencia. A cél: ne teljenek el tétlenül azok a hónapok sem, amikor már túl vannak az iskolán, de még nem találták meg a következő lépést.
Mesterséges intelligencia: az új ipari forradalom?
A PwC legújabb tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (AI) a következő tíz évben évente akár egy százalékponttal is gyorsíthatja a globális gazdasági növekedést. Ez a hatás a 19. századi ipari forradalom idején tapasztalt fejlődéshez mérhető.
Új szabályok, magasabb bérek: így alakul idén nyáron a diákfoglalkoztatás
Közeleg a nyári szünet, a diákmunka iránti kereslet pedig már most érezhetően megnőtt. A legnépszerűbb állásokat szinte napok alatt betöltik, miközben a cégek is egyre inkább a diákfoglalkoztatás felé fordulnak – részben az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szigorodó szabályozása miatt. A Mind-Diák Szövetkezet friss adatai alapján 2025 nyarán az átlagos órabér bruttó 2000 forint körül mozog, de bizonyos – főként gyakornoki – pozíciókban ez akár 3000 forint felett is lehet.
Jövőbe mutató innovációk a Debreceni Egyetemen
A Debreceni Egyetem Informatikai Karán rendezett innovációs workshopon a legújabb informatikai trendeket, köztük a virtualizáció, a felhőalapú rendszerek, valamint a mesterséges intelligencia hálózatépítésben betöltött szerepét vitatták meg szakemberek. A rendezvényt az Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék szervezte, és célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson a korszerű IT-rendszerek és hálózatok előtt álló kihívásokról és lehetőségekről.